Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Vírus következmények - a luxuscikkek és a betevő falat hiánya
No menu items!

Vírus következmények – a luxuscikkek és a betevő falat hiánya

A COVID-19 hónapokra határozta meg Európa mindennapjait. A gazdaság mesterséges kómában tartása, az élet korlátozása, kijárási tilalom. Lezárt határok, kikötők, bezárt üzletek, piacok és éttermek – akadozó áruszállítás. És persze néhány más abszurditás, amit európai lapokból Petrus Szabolcs munkatársunk idéz.

Nincs spárga. Kitör a forradalom?

Sok más szektor mellett az élelmiszeripar is megsínylette a járvány hatásait. Sokszor különös módon szembesülhettünk a következményekkel. Az április-májusi főszezonban a ’spárga bolond’ németek például a zöldségféle hiányán keresztül. A határzárat elrendelése. A jó a termés mellé hiányzott a 100 ezer idénymunkás, akik a betakarítást máskor elvégezték.

Alig akadt a többségében román és lengyel betakarítókat helyettesítő német munkás. A termelők egy tévésorozatra, a ’Gazdálkodó keresi párját’ címére utalva ’Gazdálkodó keresi a betakarítót’ szlogennel kétségbeesett akcióba kezdtek. Néhány napon belül 30 ezren jelentkeztek. Voltak olyanok is, akik maguktól kínálkoztak fel: „Nyugdíjas hobbykertész (61) hetente kétszer kisegítene barátságos észak-hesseni gazdálkodónál” – hirdette magát egy német egy közösségi oldalon. A szívességből vagy a pénzért jelentkező németekből azonban 3-4 sem volt elegendő egyetlen román munkaerejének pótlására. Ráadásul hamar kiderült, hogy a többség huzamosabb ideig nem bírják a folyamatos hajolgatással járó munkát.

Románia: a Németországba induló vendégmunkások, a járvány idején Kép/Fotó/Forrás: maszol

A beutazási tilalom legalább annyira sújtotta a külföldi munkaerőt, mint a német gazdálkodókat és a fogyasztókat. Sokan megélhetés nélkül maradtak.

A gazdálkodók nyomásának engedve, az ellátási nehézségek miatt 40 ezer idénymunkás beutazását engedélyezték. Rájöttek, hogy az éhbérért alkalmazott, botrányos munka- és szálláskörülményeket is elviselő kelet-európaiak nélkül összeomlik a német zöldség- és gyümölcstermelés. Azt is tudta, hogy a spárgaidényt az eper, a cseresznye, majd az alma szezonja követi. A határzár ezért is tarthatatlan.

Az olcsó húsnak nagy az ára

Néhány héttel később egy másik, szintén kelet-európaiakat alkalmazó szektor került a figyelem középpontjába. Az üzemekben és a szálláshelyeken uralkodó rossz higiénés viszonyok miatt a vágóhidak a COVID gócpontjaivá váltak. Több ezer idénymunkás fertőződött meg, egész járások kerültek karantén alá. Kiderült, hogy a németek által megszokott, európai összehasonlításban extrém olcsó húsért nem csak az állatok fizetnek rossz tartási-, szállítási- és vágási körülményekkel. A dolgozók rabszolgamunkát végeznek, hogy 5 euró lehessen a csirkemellfilé kilója.

Éhező gyerekek

A Németországban kis híján forradalmat okozó spárgaellátási nehézség nevetséges probléma a fejlődő országokban kialakult élelmezési helyzethez képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) májusban 45 millió, a COVID hatására éhezőre hívta fel a figyelmet! Közülük sok millió gyerek, akinek az oktatási intézmények ingyen adott ebéd nélkül nincs mit enniük. Az iskolazárral, ha nem is éhezik, de sokkal több, 340 millió gyerek marad főétkezés nélkül – becsli a 60 országban segítő német civil szervezet, a FIAN .

Veszendőbe menő termés

E közben sok millió tonna termény rohadt el a földeken, illetve került a gazdálkodóknál a szemétbe. Az idénymunkások hiánya nem csak Németországban volt probléma. A COVID miatt világszerte sok millióan nem tudott megszokott munkahelyére utazni. Akadozott a feldolgozatlan és feldolgozott mezőgazdasági termékek szállítás az egész világon Olaszországtól Ázsián át Amerikáig. Az idénymunkásokat nem csak a mezőgazdaságban sújtotta vírus. Indiában például az üzemek bezárásával egy időben a kormány leállított a tömegközlekedést is. Sok milliónyi idénymunkás kénytelen volt gyalog megtenni az utat hazáig. Nem ritkán 500 kilométert a 40 fokos hőségben.

A halászatban két oldala van az éremnek

Az egyéni vállalkozó halászok legfontosabb vevői, az éttermek és a szállodák bezárása után minimálisra csökkent a kereslet. Az árak sosem látott mértékben estek. Sok kisüzemi halászatot folytató teljesen bevétel nélkül maradtak, mert a legtöbb országban nem hajózhattak ki. Ahol ez lehetséges volt a piacok bezártak nem tudták hol eladni a kifogott halat. A nagyüzemi halászatot folytató cégeknél, akik elsősorban messziről a kikötőkbe utazó idénymunkásokat alkalmaznak, a mezőgazdasághoz hasonlóan a munkaerőhiány volt a legnagyobb probléma.

Máltai halászfalu – kikötő

A halászatban volt azonban a járványnak pozitív hozadéka is. A Global Fishing Watch (GFW) műholdfelvételei szerint a 6-8 hetes lockdown mérhetően jó hatással volt a túlhalászott tengerekre. Az amerikai NGO becslése szerint világviszonylatban 10, Európában 50 százalékkal csökkent a világtengereket járó halászhajók forgalma. Az Európa Bizottság becslése szerint a szektorban 30 százalékkal esett vissza a bevétel.

Afrikából nincsenek megbízható számok. Egy német élelemzési civil szervezet, az 1959-ben alapított ’Brot für die Welt’ azonban drámai következményekről számol be. A part menti városokban sok asszony olcsó megveszi a nagyüzemi halászatot folytató cégektől a zsákmány ipari feldolgozásra alkalmatlan részét, majd kis haszonnal eladják a halpiacokon. Ez sok család legfontosabb jövedelemforrása. A nagy hajók azonban hetekig nem futottak ki, a piacok pedig zárva voltak. Az ebből élő családok jövedelem nélkül maradtak. A piacok idő közben ugyan újranyitottak, sok asszony ennek ellenére továbbra is jövedelem nélkül van: a halászvállalatoknál rájöttek, hogy a melléktermékekben is üzlet van. Már nem adják el azokat olcsón a helyi kiskereskedőknek, hanem saját kereskedőiken keresztül értékesítik a piacokon.

A németeknél a spárga, a franciáknál a sajt

A welsi herceg is felszólította a briteket a “kemény” betakarítási munka vállalására Kép/Forrás:https://metro.co.uk/

A németországi spárgahiányhoz hasonló luxusproblémával a franciák is szembesültek. Akadozott a sajtellátás. A gyártók pedig az éttermi és szállodai kereslet, valamint a szaküzletek megrendeléseinek kiesése miatt komoly anyagi veszteségeket szenvedtek el. A nagy szupermarketek ugyan vásároltak volna, akadozott viszont a szállítás. A tehenek, kecskék és birkák azonban fütyültek a COVID-ra és tovább adták a tejet. Hogy ne keljen mindent a csatornába önteni, a francia kormány rekordidő alatt változtatott a védett sajtok előállítását szabályozó rendeleteken. A ’Bleu d’Auvergne’, a ’Comté’ vagy a ’Fourme d’Ambert’ tovább volt szabad érlelni és a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten is szabad volt raktározni.

A krízisnek azonban volt egy váratlan, pozitív hozadéka: A kis kisebb, bevétele 80 százalékától elesett gazdaságban nemes penész rakódott az eladhatatlanná vált ’Le Confiné’ sajtra. Így Laura és Lionel Vaxelaires farmján új sajtfajta született. A gazdálkodó házaspárnak és a vevőik közé tartozó éttermek közönségének ízlik az új, penészes sajt. A jövőben tudatosan fogják termelni – számol be a Le Monde Diplomatique német kiadása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

PM: marad az alanyi adómentesség felső határa

Újabb adóügyi sikert ért el Magyarország Brüsszelben, amikor a legkisebb vállalkozások érdekeit védve elérte, hogy továbbra is - a főszabálytól eltérően - 12 millió forint maradhasson az alanyi mentesség összeghatára az áfában - közölte a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Erste: tartósan magas marad az olaj és a gáz ára

Az idén sem lehet számítani az olaj- és gázárak érdemi csökkenésére: az olaj világpiaci ára az első fél évben 80-90 dollár között alakulhat, és az év második felében tovább emelkedhet - közölték az Erste szakértői sajtótájékoztatón.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Hírek

Hollandia 175 millió eurót fizet egy Rembrandtért

A holland szenátus jóváhagyásával elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy Hollandia megvásárolja Rembrandt van Rijn (1606-1669) Zászlóvivő című festményét - közölte az NL Times című angol nyelvű holland hírportál.

Az állam beszáll a debreceni repülőtérbe

Kormánydöntés értelmében a magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban - jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és a város polgármestere.

Újra megjelent a madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nébih laboratóriuma.

Amerikai repülőjáratokat töröltek az 5G miatt

Több nemzetközi légitársaság bejelentette, hogy szerdától törölte járatait egyes amerikai repülőterekre, mivel attól tartanak, hogy az ott kiépített 5G hálózatok megzavarhatják a repülőgépek kritikusan fontos berendezéseit.

Máltai elnököt választott az Európai Parlament

Roberta Metsolát, az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét választották meg az Európai Parlament elnökének a testület strasbourgi plenáris ülésén.

Megújult a NAV honlapja

Néhány napja debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál.

Horvátország újabb lépéssel készül az euró bevezetésére

Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - jeéentette be Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

A szupergazdagok megduplázták vagyonukat a járvány alatt

Kétszeresénél is nagyobbra növelte vagyonát a világ 10 leggazdagabb embere a pandémia kezdete óta - írta a The Guardian online kiadása.

Gazdaság

Fizetési mérleg. Csökkent a hiány novemberben

Tavaly novemberben 331 millió euróval 486 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya az októberi 817 millió euróról. Az ország külső finanszírozási helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt mutató az októberi 326 millió finanszírozási igényből novemberre 218 millió euró aktívumba fordult - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

MNB: még mindig nem szerzett magyar banklicenszt a Revolut

A Revolut Bank Magyarországon továbbra is határon átnyúló intézményként működik, itthoni banklicenszt nem szerzett, noha ezt a jegybank folyamatosan szorgalmazza az ügyfelek biztonsága érdekében - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Támogatott tartalom

Profi segítség nélkül könnyű elvérezni a pénzpiacokon

Olyan időszakon vagyunk túl, amit még senki nem tapasztalt meg korábban. Az azonban világosan kiderült, hogy aki bizonytalan helyzetben hirtelen, vagy megalapozatlan döntést hozott, sokat veszíthetett – meséli Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, akit a zöld befektetésekről is kérdeztünk.

Matolcsy György: az infláció legyőzése a legfontosabb

Az infláció a jegybankok legnagyobb ellensége, annak legyőzése a legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé a pénz területén - írta a Magyar Nemzeti Bank elnöke legújabb írásában.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom