Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Vírus következmények - a luxuscikkek és a betevő falat hiánya
No menu items!

Vírus következmények – a luxuscikkek és a betevő falat hiánya

A COVID-19 hónapokra határozta meg Európa mindennapjait. A gazdaság mesterséges kómában tartása, az élet korlátozása, kijárási tilalom. Lezárt határok, kikötők, bezárt üzletek, piacok és éttermek – akadozó áruszállítás. És persze néhány más abszurditás, amit európai lapokból Petrus Szabolcs munkatársunk idéz.

Nincs spárga. Kitör a forradalom?

Sok más szektor mellett az élelmiszeripar is megsínylette a járvány hatásait. Sokszor különös módon szembesülhettünk a következményekkel. Az április-májusi főszezonban a ’spárga bolond’ németek például a zöldségféle hiányán keresztül. A határzárat elrendelése. A jó a termés mellé hiányzott a 100 ezer idénymunkás, akik a betakarítást máskor elvégezték.

Alig akadt a többségében román és lengyel betakarítókat helyettesítő német munkás. A termelők egy tévésorozatra, a ’Gazdálkodó keresi párját’ címére utalva ’Gazdálkodó keresi a betakarítót’ szlogennel kétségbeesett akcióba kezdtek. Néhány napon belül 30 ezren jelentkeztek. Voltak olyanok is, akik maguktól kínálkoztak fel: „Nyugdíjas hobbykertész (61) hetente kétszer kisegítene barátságos észak-hesseni gazdálkodónál” – hirdette magát egy német egy közösségi oldalon. A szívességből vagy a pénzért jelentkező németekből azonban 3-4 sem volt elegendő egyetlen román munkaerejének pótlására. Ráadásul hamar kiderült, hogy a többség huzamosabb ideig nem bírják a folyamatos hajolgatással járó munkát.

Románia: a Németországba induló vendégmunkások, a járvány idején Kép/Fotó/Forrás: maszol

A beutazási tilalom legalább annyira sújtotta a külföldi munkaerőt, mint a német gazdálkodókat és a fogyasztókat. Sokan megélhetés nélkül maradtak.

A gazdálkodók nyomásának engedve, az ellátási nehézségek miatt 40 ezer idénymunkás beutazását engedélyezték. Rájöttek, hogy az éhbérért alkalmazott, botrányos munka- és szálláskörülményeket is elviselő kelet-európaiak nélkül összeomlik a német zöldség- és gyümölcstermelés. Azt is tudta, hogy a spárgaidényt az eper, a cseresznye, majd az alma szezonja követi. A határzár ezért is tarthatatlan.

Az olcsó húsnak nagy az ára

Néhány héttel később egy másik, szintén kelet-európaiakat alkalmazó szektor került a figyelem középpontjába. Az üzemekben és a szálláshelyeken uralkodó rossz higiénés viszonyok miatt a vágóhidak a COVID gócpontjaivá váltak. Több ezer idénymunkás fertőződött meg, egész járások kerültek karantén alá. Kiderült, hogy a németek által megszokott, európai összehasonlításban extrém olcsó húsért nem csak az állatok fizetnek rossz tartási-, szállítási- és vágási körülményekkel. A dolgozók rabszolgamunkát végeznek, hogy 5 euró lehessen a csirkemellfilé kilója.

Éhező gyerekek

A Németországban kis híján forradalmat okozó spárgaellátási nehézség nevetséges probléma a fejlődő országokban kialakult élelmezési helyzethez képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) májusban 45 millió, a COVID hatására éhezőre hívta fel a figyelmet! Közülük sok millió gyerek, akinek az oktatási intézmények ingyen adott ebéd nélkül nincs mit enniük. Az iskolazárral, ha nem is éhezik, de sokkal több, 340 millió gyerek marad főétkezés nélkül – becsli a 60 országban segítő német civil szervezet, a FIAN .

Veszendőbe menő termés

E közben sok millió tonna termény rohadt el a földeken, illetve került a gazdálkodóknál a szemétbe. Az idénymunkások hiánya nem csak Németországban volt probléma. A COVID miatt világszerte sok millióan nem tudott megszokott munkahelyére utazni. Akadozott a feldolgozatlan és feldolgozott mezőgazdasági termékek szállítás az egész világon Olaszországtól Ázsián át Amerikáig. Az idénymunkásokat nem csak a mezőgazdaságban sújtotta vírus. Indiában például az üzemek bezárásával egy időben a kormány leállított a tömegközlekedést is. Sok milliónyi idénymunkás kénytelen volt gyalog megtenni az utat hazáig. Nem ritkán 500 kilométert a 40 fokos hőségben.

A halászatban két oldala van az éremnek

Az egyéni vállalkozó halászok legfontosabb vevői, az éttermek és a szállodák bezárása után minimálisra csökkent a kereslet. Az árak sosem látott mértékben estek. Sok kisüzemi halászatot folytató teljesen bevétel nélkül maradtak, mert a legtöbb országban nem hajózhattak ki. Ahol ez lehetséges volt a piacok bezártak nem tudták hol eladni a kifogott halat. A nagyüzemi halászatot folytató cégeknél, akik elsősorban messziről a kikötőkbe utazó idénymunkásokat alkalmaznak, a mezőgazdasághoz hasonlóan a munkaerőhiány volt a legnagyobb probléma.

Máltai halászfalu – kikötő

A halászatban volt azonban a járványnak pozitív hozadéka is. A Global Fishing Watch (GFW) műholdfelvételei szerint a 6-8 hetes lockdown mérhetően jó hatással volt a túlhalászott tengerekre. Az amerikai NGO becslése szerint világviszonylatban 10, Európában 50 százalékkal csökkent a világtengereket járó halászhajók forgalma. Az Európa Bizottság becslése szerint a szektorban 30 százalékkal esett vissza a bevétel.

Afrikából nincsenek megbízható számok. Egy német élelemzési civil szervezet, az 1959-ben alapított ’Brot für die Welt’ azonban drámai következményekről számol be. A part menti városokban sok asszony olcsó megveszi a nagyüzemi halászatot folytató cégektől a zsákmány ipari feldolgozásra alkalmatlan részét, majd kis haszonnal eladják a halpiacokon. Ez sok család legfontosabb jövedelemforrása. A nagy hajók azonban hetekig nem futottak ki, a piacok pedig zárva voltak. Az ebből élő családok jövedelem nélkül maradtak. A piacok idő közben ugyan újranyitottak, sok asszony ennek ellenére továbbra is jövedelem nélkül van: a halászvállalatoknál rájöttek, hogy a melléktermékekben is üzlet van. Már nem adják el azokat olcsón a helyi kiskereskedőknek, hanem saját kereskedőiken keresztül értékesítik a piacokon.

A németeknél a spárga, a franciáknál a sajt

A welsi herceg is felszólította a briteket a “kemény” betakarítási munka vállalására Kép/Forrás:https://metro.co.uk/

A németországi spárgahiányhoz hasonló luxusproblémával a franciák is szembesültek. Akadozott a sajtellátás. A gyártók pedig az éttermi és szállodai kereslet, valamint a szaküzletek megrendeléseinek kiesése miatt komoly anyagi veszteségeket szenvedtek el. A nagy szupermarketek ugyan vásároltak volna, akadozott viszont a szállítás. A tehenek, kecskék és birkák azonban fütyültek a COVID-ra és tovább adták a tejet. Hogy ne keljen mindent a csatornába önteni, a francia kormány rekordidő alatt változtatott a védett sajtok előállítását szabályozó rendeleteken. A ’Bleu d’Auvergne’, a ’Comté’ vagy a ’Fourme d’Ambert’ tovább volt szabad érlelni és a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten is szabad volt raktározni.

A krízisnek azonban volt egy váratlan, pozitív hozadéka: A kis kisebb, bevétele 80 százalékától elesett gazdaságban nemes penész rakódott az eladhatatlanná vált ’Le Confiné’ sajtra. Így Laura és Lionel Vaxelaires farmján új sajtfajta született. A gazdálkodó házaspárnak és a vevőik közé tartozó éttermek közönségének ízlik az új, penészes sajt. A jövőben tudatosan fogják termelni – számol be a Le Monde Diplomatique német kiadása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Árubemutatók után álorvosok trükköznek – figyelmeztet az ITM

Eltűnőben vannak Magyarországról az árubemutatós termékértékesítők. Újabban azonban álorvosok, ingyenes szűrővizsgálat ígéretével igyekeznek behálózni idős embereket.

Kurázsi Konzorcium – A fiatalok vállalkozóvá válását segítik

Öt elismert civil szervezet megalapította a fiatalok vállalkozóvá válását segítő, a generációváltást ezzel is támogató Kurázsi Konzorciumot.

Pandémia mérleg: sok rossz döntés és 10 ezer milliárd dollár veszteség – eddig

Elkészült az első átfogó elemzés a korona-válság világgazdasági és...

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

Hírek

A világ gazdasági versenyhatóságai jövőre Budapesten randevuznak

Magyarországra látogatnak jövőre a világ versenyhatóságainak képviselői, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendezi a 20. International Competition Network (ICN) konferenciát 2021 októberében - közölte a GVH.

A mobiltelefonok tizedelik a rovarokat?

A mobiltelefonok elektromágneses sugárzása is okozhatja a rovarok pusztulását Európában egy vizsgálat szerint.

Korrupció. Letöltendő börtönt kaphat 18 autópálya-rendőr

Bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint más bűncselekmények miatt végrehajtandó börtönbüntetést kér tizennyolc autópálya-rendőr ellen a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség.

Vakcinázás. Ebzárlat és legeltetési tilalom – térkép

A vadon élő rókákat idén ősszel is immunizálják veszettség ellen, ezért az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el - közölte a Nébih.

Élelmezési Világszervezet: adakozzanak a milliárdosok!

Adakozásra kéri a milliárdosokat David Beasley, az Élelmezési Világszervezet (WFP) főigazgatója, mert 30 millió embert fenyeget az éhhalál, ha nem kap segítséget.

Klímavédelem. Az EB emeli a tétet – 55%-os kibocsátás-csökkentést akar

Az Európai Bizottság az éghajlat védelméért többet kíván el a közösségtől, és 55%-os kibocsátás-csökkentést javasol 2030-ig.

Rajtaütés. Kábítószercsempész-hálózat Európában

Négy tonna kokaint foglaltak le az egy időben, tíz országban bűnözőkön rajtaütő rendőrök. A csempészbandának saját logója is volt. Európába szállították és a kontinensen terítették a kábítószert a bűnözők.  

Kutatás. A dínók megjelenését kihalási hullám előzte meg

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Felelősségbiztosítás – Alkotmányt sértő rendelet alapján

Változhat a bonus-malus rendelet. Az Autóklub kezdeményezésére indult ombudsmani vizsgálat megállapította: Alkotmánysértő a gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus szabályozási rendelet.

Északi-sark – olvadás: túl a lélektani határon

A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta másodszor zsugorodott négymillió négyzetkilométernél kisebbre az északi-sarki tengeri jég kiterjedése.

Védjegyper. Messi újra nyert a Massi ellen

Az Európai Unió Bírósága helybenhagyta a Messi védjegy bejegyezhetőségét azzal, hogy ítéletében elutasította az uniós védjegyhivatal (EUIPO) és egy spanyol vállalat fellebbezéseit. Az uniós törvényszék korábban megengedte Lionel Messinek a Messi védjegy lajstromozását különböző sportcikkekre.

Vadászrepülőktől lesz hangos Veszprém megye

Megnövekedett hanghatásra és a megszokottnál nagyobb légi forgalomra kell számítani több Veszprém megyei település térségében szeptember 17-25. között egy nemzetközi gyakorlat miatt - közölte a Honvédelmi Minisztérium.

Gazdaság

Infláció – Fordulat kell a bátrabb jegybanki válságkezeléshez

Szeptemberben még nem várható inflációs fordulat, októbertől viszont látványosan lassulhat a fogyasztói árak emelkedése, ami lehetőséget adhat a Magyar Nemzeti Banknak az élénkítésre - mondta az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

MNB: a hitelpiacot is felforgatta a járvány

A hazai hitelpiacon is domináns volt a koronavírus-járvány hatása a második negyedévben: a kereslet csökkent, a banki kínálati feltételek szigorodtak, az állami hitelprogramok egy része pedig még nem fejtette ki teljesen a hatását - mondta a Magyar Nemzeti Bank elemzője.

Nőtt a befektetési alapok vagyona

Augusztusban a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként 132 milliárd forinttal, 2,1 azázalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. A hónap végén a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének tagjai 6331 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

Sokat költ készpénzre az állam – törvénycsomag készül

Ősszel pénzügyi digitalizációs törvénycsomag kerül a parlament elé, amely az elektronikus fizetés további térnyerését segíti elő - jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára.

Kötelező biztosítás – ombudsman: jogszabályt kellene módosítani

Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH).

Moratórium után. Az MNB a sérülékeny adósokra fókuszálna

A fizetési moratórium lejárta után célzott, a sérülékeny jövedelmi helyzetű adósokra fókuszáló, átmeneti és átlátható megoldást kell találni - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom