Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Vírus következmények - a luxuscikkek és a betevő falat hiánya
No menu items!

Vírus következmények – a luxuscikkek és a betevő falat hiánya

A COVID-19 hónapokra határozta meg Európa mindennapjait. A gazdaság mesterséges kómában tartása, az élet korlátozása, kijárási tilalom. Lezárt határok, kikötők, bezárt üzletek, piacok és éttermek – akadozó áruszállítás. És persze néhány más abszurditás, amit európai lapokból Petrus Szabolcs munkatársunk idéz.

Nincs spárga. Kitör a forradalom?

Sok más szektor mellett az élelmiszeripar is megsínylette a járvány hatásait. Sokszor különös módon szembesülhettünk a következményekkel. Az április-májusi főszezonban a ’spárga bolond’ németek például a zöldségféle hiányán keresztül. A határzárat elrendelése. A jó a termés mellé hiányzott a 100 ezer idénymunkás, akik a betakarítást máskor elvégezték.

Alig akadt a többségében román és lengyel betakarítókat helyettesítő német munkás. A termelők egy tévésorozatra, a ’Gazdálkodó keresi párját’ címére utalva ’Gazdálkodó keresi a betakarítót’ szlogennel kétségbeesett akcióba kezdtek. Néhány napon belül 30 ezren jelentkeztek. Voltak olyanok is, akik maguktól kínálkoztak fel: „Nyugdíjas hobbykertész (61) hetente kétszer kisegítene barátságos észak-hesseni gazdálkodónál” – hirdette magát egy német egy közösségi oldalon. A szívességből vagy a pénzért jelentkező németekből azonban 3-4 sem volt elegendő egyetlen román munkaerejének pótlására. Ráadásul hamar kiderült, hogy a többség huzamosabb ideig nem bírják a folyamatos hajolgatással járó munkát.

Románia: a Németországba induló vendégmunkások, a járvány idején Kép/Fotó/Forrás: maszol

A beutazási tilalom legalább annyira sújtotta a külföldi munkaerőt, mint a német gazdálkodókat és a fogyasztókat. Sokan megélhetés nélkül maradtak.

A gazdálkodók nyomásának engedve, az ellátási nehézségek miatt 40 ezer idénymunkás beutazását engedélyezték. Rájöttek, hogy az éhbérért alkalmazott, botrányos munka- és szálláskörülményeket is elviselő kelet-európaiak nélkül összeomlik a német zöldség- és gyümölcstermelés. Azt is tudta, hogy a spárgaidényt az eper, a cseresznye, majd az alma szezonja követi. A határzár ezért is tarthatatlan.

Az olcsó húsnak nagy az ára

Néhány héttel később egy másik, szintén kelet-európaiakat alkalmazó szektor került a figyelem középpontjába. Az üzemekben és a szálláshelyeken uralkodó rossz higiénés viszonyok miatt a vágóhidak a COVID gócpontjaivá váltak. Több ezer idénymunkás fertőződött meg, egész járások kerültek karantén alá. Kiderült, hogy a németek által megszokott, európai összehasonlításban extrém olcsó húsért nem csak az állatok fizetnek rossz tartási-, szállítási- és vágási körülményekkel. A dolgozók rabszolgamunkát végeznek, hogy 5 euró lehessen a csirkemellfilé kilója.

Éhező gyerekek

A Németországban kis híján forradalmat okozó spárgaellátási nehézség nevetséges probléma a fejlődő országokban kialakult élelmezési helyzethez képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) májusban 45 millió, a COVID hatására éhezőre hívta fel a figyelmet! Közülük sok millió gyerek, akinek az oktatási intézmények ingyen adott ebéd nélkül nincs mit enniük. Az iskolazárral, ha nem is éhezik, de sokkal több, 340 millió gyerek marad főétkezés nélkül – becsli a 60 országban segítő német civil szervezet, a FIAN .

Veszendőbe menő termés

E közben sok millió tonna termény rohadt el a földeken, illetve került a gazdálkodóknál a szemétbe. Az idénymunkások hiánya nem csak Németországban volt probléma. A COVID miatt világszerte sok millióan nem tudott megszokott munkahelyére utazni. Akadozott a feldolgozatlan és feldolgozott mezőgazdasági termékek szállítás az egész világon Olaszországtól Ázsián át Amerikáig. Az idénymunkásokat nem csak a mezőgazdaságban sújtotta vírus. Indiában például az üzemek bezárásával egy időben a kormány leállított a tömegközlekedést is. Sok milliónyi idénymunkás kénytelen volt gyalog megtenni az utat hazáig. Nem ritkán 500 kilométert a 40 fokos hőségben.

A halászatban két oldala van az éremnek

Az egyéni vállalkozó halászok legfontosabb vevői, az éttermek és a szállodák bezárása után minimálisra csökkent a kereslet. Az árak sosem látott mértékben estek. Sok kisüzemi halászatot folytató teljesen bevétel nélkül maradtak, mert a legtöbb országban nem hajózhattak ki. Ahol ez lehetséges volt a piacok bezártak nem tudták hol eladni a kifogott halat. A nagyüzemi halászatot folytató cégeknél, akik elsősorban messziről a kikötőkbe utazó idénymunkásokat alkalmaznak, a mezőgazdasághoz hasonlóan a munkaerőhiány volt a legnagyobb probléma.

Máltai halászfalu – kikötő

A halászatban volt azonban a járványnak pozitív hozadéka is. A Global Fishing Watch (GFW) műholdfelvételei szerint a 6-8 hetes lockdown mérhetően jó hatással volt a túlhalászott tengerekre. Az amerikai NGO becslése szerint világviszonylatban 10, Európában 50 százalékkal csökkent a világtengereket járó halászhajók forgalma. Az Európa Bizottság becslése szerint a szektorban 30 százalékkal esett vissza a bevétel.

Afrikából nincsenek megbízható számok. Egy német élelemzési civil szervezet, az 1959-ben alapított ’Brot für die Welt’ azonban drámai következményekről számol be. A part menti városokban sok asszony olcsó megveszi a nagyüzemi halászatot folytató cégektől a zsákmány ipari feldolgozásra alkalmatlan részét, majd kis haszonnal eladják a halpiacokon. Ez sok család legfontosabb jövedelemforrása. A nagy hajók azonban hetekig nem futottak ki, a piacok pedig zárva voltak. Az ebből élő családok jövedelem nélkül maradtak. A piacok idő közben ugyan újranyitottak, sok asszony ennek ellenére továbbra is jövedelem nélkül van: a halászvállalatoknál rájöttek, hogy a melléktermékekben is üzlet van. Már nem adják el azokat olcsón a helyi kiskereskedőknek, hanem saját kereskedőiken keresztül értékesítik a piacokon.

A németeknél a spárga, a franciáknál a sajt

A welsi herceg is felszólította a briteket a “kemény” betakarítási munka vállalására Kép/Forrás:https://metro.co.uk/

A németországi spárgahiányhoz hasonló luxusproblémával a franciák is szembesültek. Akadozott a sajtellátás. A gyártók pedig az éttermi és szállodai kereslet, valamint a szaküzletek megrendeléseinek kiesése miatt komoly anyagi veszteségeket szenvedtek el. A nagy szupermarketek ugyan vásároltak volna, akadozott viszont a szállítás. A tehenek, kecskék és birkák azonban fütyültek a COVID-ra és tovább adták a tejet. Hogy ne keljen mindent a csatornába önteni, a francia kormány rekordidő alatt változtatott a védett sajtok előállítását szabályozó rendeleteken. A ’Bleu d’Auvergne’, a ’Comté’ vagy a ’Fourme d’Ambert’ tovább volt szabad érlelni és a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten is szabad volt raktározni.

A krízisnek azonban volt egy váratlan, pozitív hozadéka: A kis kisebb, bevétele 80 százalékától elesett gazdaságban nemes penész rakódott az eladhatatlanná vált ’Le Confiné’ sajtra. Így Laura és Lionel Vaxelaires farmján új sajtfajta született. A gazdálkodó házaspárnak és a vevőik közé tartozó éttermek közönségének ízlik az új, penészes sajt. A jövőben tudatosan fogják termelni – számol be a Le Monde Diplomatique német kiadása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Januárban csökkentek a globális élelmiszerárak

Csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest - jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Kormányszóvivő: nincs kibúvó az árstopszabályok alól

Nincs kibúvó az árstopszabályok alól, azok betartását a kormány továbbra is elvárja a kereskedőktől - mondta sajtótájékoztatóján Budapesten a kormányszóvivő.

A zöld hidrogén helyett lehet, hogy a rózsaszín lesz a nyerő?

Az elmúlt években Elon Musktól Ursula von der Leyenig számos nagynevű személyiség beszélt arról, hogy a hidrogén milyen szerepet játszhat - vagy nem játszhat - a bolygó fenntarthatóbb jövő felé való elmozdulásában. És bár a legnagyobb felhajtás a zöld hidrogén körül van, az atomenergiával előállított rózsaszín hidrogénnek is hatalmas szerepe lehet a jövőben.

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Hírek

Változások az egységes kérelemnél: több mint százezer gazdálkodó érintett

Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt közel 110 ezer gazdálkodónak meg kell újítani az egységes kérelmek benyújtásához szükséges meghatalmazásokat - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Új felsővezetőket választottak a Vodafone élére

A Vodafone Magyarország Zrt. igazgatósága Blénessy Lászlót, a 4iG csoport üzleti folyamataiért felelős általános vezérigazgató-helyettesét választotta meg új vezérigazgatónak, és változott a vezérigazgató-helyettesek személye is a nemrég felvásárolt telekommunikációs cégnél - közölte a 4iG távközlési és informatikai vállalat.

Műszakiztató kormánytisztviselőket gyanúsítanak korrupcióval

Őrizetbe vettek nyolc kormánytisztviselőt, akik a gyanú szerint vesztegetési pénzt fogadtak el egy műszakivizsga-állomáson az ügyfelektől - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.

Kazah olaj jöhet a Barátság vezetéken

A Transznyefyt készen áll arra, hogy februárban megkezdje 20 ezer tonna kazah olaj tranzitját Németországba a Barátság vezetéken keresztül - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a vállalatra hivatkozva.

Pénteken nagyot csökken a gázolaj ára – olcsóbb lesz a benzin is

Péntektől a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé pedig 15 forinttal lesz alacsonyabb, így várhatóan a kiskereskedelmi árak is hasonló mértékben csökkennek.

Lezárult a Vodafone felvásárlása, a magyar állam is tulajdont szerzett

Sikeresen zárult a Vodafone Magyarország felvásárlása, a magyar állam 49 százalékos részesedést szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Nehezen indul a síszezon, de nagy veszélyeket rejt

Az elmúlt napok havazása lendületet adhat a nehezen induló síszezonnak. De már az idei év eddigi menete is megszívlelendő tanulságokkal szolgál a tekintetben, hogy a külföldi utazás megkezdése előtt nem elég csak arra figyelnünk: legyen valamilyen utasbiztosításunk. Annak tartalmával, limitjeivel is tisztában kell lennünk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Február első napjától olcsóbb lesz a gázolaj

Február 1-jén, szerdán a gázolaj nagykereskedelmi ára bruttó 10 forinttal csökken, ami hatással lehet majd a kutakon megjelenő árakra is. A benzin árában nem lesz változás.

Gazdaság

Magyarországra is befutott a hitelkártya alternatívája – minden előnyével és hátrányával

Néhány éve indult el a "vásárolj most, fizess később", azaz Buy Now Pay Later (BNPL) pénzügyi szolgáltatás az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, ma már több mint 30 országban, többek között Magyarországon is van ilyen fizetési lehetőség a piacon - hívta fel a figyelmet a Deloitte könyvvizsgáló.

Változások jönnek a lakásbiztosítási piacon

A kormány február 1-jei ülésén elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) javaslatát és a lakásbiztosítások szabályozásának átalakításáról döntött, a vonatkozó jogszabály a Magyar Közlönyben kihirdetésre került - közölte a tárca.

Zöld lámpát kapott az OTP – piacvezető lesz Szlovéniában

Az OTP Bank megkapta a Nova KBM szlovén pénzintézet megvásárlásának lezárásához szükséges utolsó engedélyt a helyi versenyvédelmi hatóságtól - közölte a magyar bankcsoport.

Hatalmas a tolongás a kormány új hitelprogramja körül

A kereskedelmi bankok kivétel nélkül részt akarnak venni a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH). A Gazdaságfejlesztési Minisztérium alig egy hete bejelentett programja még el sem indult, de már sorban állnak a cégek az olcsó hitelért - írja a Bank360.hu. 
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom