Kezdőlap Mozaik Vírus következmények - a luxuscikkek és a betevő falat hiánya
No menu items!

Vírus következmények – a luxuscikkek és a betevő falat hiánya

A COVID-19 hónapokra határozta meg Európa mindennapjait. A gazdaság mesterséges kómában tartása, az élet korlátozása, kijárási tilalom. Lezárt határok, kikötők, bezárt üzletek, piacok és éttermek – akadozó áruszállítás. És persze néhány más abszurditás, amit európai lapokból Petrus Szabolcs munkatársunk idéz.

Nincs spárga. Kitör a forradalom?

Sok más szektor mellett az élelmiszeripar is megsínylette a járvány hatásait. Sokszor különös módon szembesülhettünk a következményekkel. Az április-májusi főszezonban a ’spárga bolond’ németek például a zöldségféle hiányán keresztül. A határzárat elrendelése. A jó a termés mellé hiányzott a 100 ezer idénymunkás, akik a betakarítást máskor elvégezték.

Alig akadt a többségében román és lengyel betakarítókat helyettesítő német munkás. A termelők egy tévésorozatra, a ’Gazdálkodó keresi párját’ címére utalva ’Gazdálkodó keresi a betakarítót’ szlogennel kétségbeesett akcióba kezdtek. Néhány napon belül 30 ezren jelentkeztek. Voltak olyanok is, akik maguktól kínálkoztak fel: „Nyugdíjas hobbykertész (61) hetente kétszer kisegítene barátságos észak-hesseni gazdálkodónál” – hirdette magát egy német egy közösségi oldalon. A szívességből vagy a pénzért jelentkező németekből azonban 3-4 sem volt elegendő egyetlen román munkaerejének pótlására. Ráadásul hamar kiderült, hogy a többség huzamosabb ideig nem bírják a folyamatos hajolgatással járó munkát.

Románia: a Németországba induló vendégmunkások, a járvány idején Kép/Fotó/Forrás: maszol

A beutazási tilalom legalább annyira sújtotta a külföldi munkaerőt, mint a német gazdálkodókat és a fogyasztókat. Sokan megélhetés nélkül maradtak.

A gazdálkodók nyomásának engedve, az ellátási nehézségek miatt 40 ezer idénymunkás beutazását engedélyezték. Rájöttek, hogy az éhbérért alkalmazott, botrányos munka- és szálláskörülményeket is elviselő kelet-európaiak nélkül összeomlik a német zöldség- és gyümölcstermelés. Azt is tudta, hogy a spárgaidényt az eper, a cseresznye, majd az alma szezonja követi. A határzár ezért is tarthatatlan.

Az olcsó húsnak nagy az ára

Néhány héttel később egy másik, szintén kelet-európaiakat alkalmazó szektor került a figyelem középpontjába. Az üzemekben és a szálláshelyeken uralkodó rossz higiénés viszonyok miatt a vágóhidak a COVID gócpontjaivá váltak. Több ezer idénymunkás fertőződött meg, egész járások kerültek karantén alá. Kiderült, hogy a németek által megszokott, európai összehasonlításban extrém olcsó húsért nem csak az állatok fizetnek rossz tartási-, szállítási- és vágási körülményekkel. A dolgozók rabszolgamunkát végeznek, hogy 5 euró lehessen a csirkemellfilé kilója.

Éhező gyerekek

A Németországban kis híján forradalmat okozó spárgaellátási nehézség nevetséges probléma a fejlődő országokban kialakult élelmezési helyzethez képest. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) májusban 45 millió, a COVID hatására éhezőre hívta fel a figyelmet! Közülük sok millió gyerek, akinek az oktatási intézmények ingyen adott ebéd nélkül nincs mit enniük. Az iskolazárral, ha nem is éhezik, de sokkal több, 340 millió gyerek marad főétkezés nélkül – becsli a 60 országban segítő német civil szervezet, a FIAN .

Veszendőbe menő termés

E közben sok millió tonna termény rohadt el a földeken, illetve került a gazdálkodóknál a szemétbe. Az idénymunkások hiánya nem csak Németországban volt probléma. A COVID miatt világszerte sok millióan nem tudott megszokott munkahelyére utazni. Akadozott a feldolgozatlan és feldolgozott mezőgazdasági termékek szállítás az egész világon Olaszországtól Ázsián át Amerikáig. Az idénymunkásokat nem csak a mezőgazdaságban sújtotta vírus. Indiában például az üzemek bezárásával egy időben a kormány leállított a tömegközlekedést is. Sok milliónyi idénymunkás kénytelen volt gyalog megtenni az utat hazáig. Nem ritkán 500 kilométert a 40 fokos hőségben.

A halászatban két oldala van az éremnek

Az egyéni vállalkozó halászok legfontosabb vevői, az éttermek és a szállodák bezárása után minimálisra csökkent a kereslet. Az árak sosem látott mértékben estek. Sok kisüzemi halászatot folytató teljesen bevétel nélkül maradtak, mert a legtöbb országban nem hajózhattak ki. Ahol ez lehetséges volt a piacok bezártak nem tudták hol eladni a kifogott halat. A nagyüzemi halászatot folytató cégeknél, akik elsősorban messziről a kikötőkbe utazó idénymunkásokat alkalmaznak, a mezőgazdasághoz hasonlóan a munkaerőhiány volt a legnagyobb probléma.

Máltai halászfalu – kikötő

A halászatban volt azonban a járványnak pozitív hozadéka is. A Global Fishing Watch (GFW) műholdfelvételei szerint a 6-8 hetes lockdown mérhetően jó hatással volt a túlhalászott tengerekre. Az amerikai NGO becslése szerint világviszonylatban 10, Európában 50 százalékkal csökkent a világtengereket járó halászhajók forgalma. Az Európa Bizottság becslése szerint a szektorban 30 százalékkal esett vissza a bevétel.

Afrikából nincsenek megbízható számok. Egy német élelemzési civil szervezet, az 1959-ben alapított ’Brot für die Welt’ azonban drámai következményekről számol be. A part menti városokban sok asszony olcsó megveszi a nagyüzemi halászatot folytató cégektől a zsákmány ipari feldolgozásra alkalmatlan részét, majd kis haszonnal eladják a halpiacokon. Ez sok család legfontosabb jövedelemforrása. A nagy hajók azonban hetekig nem futottak ki, a piacok pedig zárva voltak. Az ebből élő családok jövedelem nélkül maradtak. A piacok idő közben ugyan újranyitottak, sok asszony ennek ellenére továbbra is jövedelem nélkül van: a halászvállalatoknál rájöttek, hogy a melléktermékekben is üzlet van. Már nem adják el azokat olcsón a helyi kiskereskedőknek, hanem saját kereskedőiken keresztül értékesítik a piacokon.

A németeknél a spárga, a franciáknál a sajt

A welsi herceg is felszólította a briteket a “kemény” betakarítási munka vállalására Kép/Forrás:https://metro.co.uk/

A németországi spárgahiányhoz hasonló luxusproblémával a franciák is szembesültek. Akadozott a sajtellátás. A gyártók pedig az éttermi és szállodai kereslet, valamint a szaküzletek megrendeléseinek kiesése miatt komoly anyagi veszteségeket szenvedtek el. A nagy szupermarketek ugyan vásároltak volna, akadozott viszont a szállítás. A tehenek, kecskék és birkák azonban fütyültek a COVID-ra és tovább adták a tejet. Hogy ne keljen mindent a csatornába önteni, a francia kormány rekordidő alatt változtatott a védett sajtok előállítását szabályozó rendeleteken. A ’Bleu d’Auvergne’, a ’Comté’ vagy a ’Fourme d’Ambert’ tovább volt szabad érlelni és a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékleten is szabad volt raktározni.

A krízisnek azonban volt egy váratlan, pozitív hozadéka: A kis kisebb, bevétele 80 százalékától elesett gazdaságban nemes penész rakódott az eladhatatlanná vált ’Le Confiné’ sajtra. Így Laura és Lionel Vaxelaires farmján új sajtfajta született. A gazdálkodó házaspárnak és a vevőik közé tartozó éttermek közönségének ízlik az új, penészes sajt. A jövőben tudatosan fogják termelni – számol be a Le Monde Diplomatique német kiadása.

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik
Hirdetés

Friss

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Enyhe emelkedéssel nyitottak a New York-i indexek

Enyhe, pár pontos emelkedéssel nyitottak az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán.

Budapestre jönnek Madame Tussauds viaszfigurái

Madame Tussauds múzeuma nyitja meg kapuit 2022 elején, Budapest...

Megtévesztő reklám. Nem volt antivírus hatása a szernek – 100 milliós bírság

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 100 millió forintos bírságot szabott...

Hírek

Nyilvános kivégzést tartottak a jemeni fővárosban

Több százan gyűltek össze Szanaában, Jemen fővárosában, hogy végignézzék három, gyerekek elleni bűncselekmények miatt elítélt férfi nyilvános kivégzését.

Pénzbüntetés – Kutyatartóra támadtak az állatvédők

Pénzbüntetéssel sújtott két állatvédőt, tíz további vádlottat pedig próbára bocsátott a Veszprémi Járásbíróság, mert egy akció résztvevőiként éjjel rárontottak egy kutyatartóra, mivel úgy vélték, hogy a férfi bántalmazta az állatot.

4000 kilométert utazott az Atlanti-óceánon egy palackposta

Egy portugál tizenéves talált rá arra a palackpostára, amit egy vermonti tinédzser dobott az Atlanti-óceánba 3800 kilométer távolságban, a túlsó parton.

Oroszországban megbolydult az ingatlanpiac – Múlt és jövő határán

Oroszországban a fiatalok többsége saját otthon nélkül van. Egy...

Ausztriában újra elérhető a vitatott “iszlámtérkép”

A nagy vitát kiváltó osztrák "iszlámtérkép" másfél hét szünet után újra elérhető az interneten.

Újkőkori település a tenger alatt. Világritkaságnak számító felfedezés

Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen

Elárverezik a világháló eredeti forráskódját

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) viszik árverésre a világháló eredeti forráskódját, amelyre június 23-tól licitálhatnak az érdeklődők a Sotheby's internetes aukcióján.

Novák Katalin vezeti a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzset

Civil szervezetek is tagjai lesznek, a most létrejött 'a közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzsnek', amely Novák Katalin vezetésével hetente ülésezik. Az első megbeszélésnek a témája a gyerekek nyári táboroztatása volt - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Izraelben zárt térben sem kell maszkot viselni

Izraelben már zárt térben sem kell maszkot viselni a koronavírus-járvány ellen, ezzel az utolsó jelentős korlátozást is megszüntették, köszönhetően annak, hogy továbbra is csökken az új megfertőződések száma.

Kamujegyeket árult a foci Eb-re – negyven embert verhetett át

Többeket becsaphatott egy budapesti férfi, aki a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti meccseire árult nem létező belépőket a Facebookon. A zuglói rendőrök csalás miatt indítottak ellene eljárást - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Az egereknek a sugárzás sem árt a szaporodásban

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Piaci gázrobbanás Kínában – halálos áldozatokkal

Huszonöt halálos áldozatot követelt a legfrisseb adatok szerint a közép-kínai Hupej tartomány Sijen városában történt gázrobbanás. Félő, hogy további áldozatokat találnak - közölte a Global Times című, angol nyelvű kínai lap.

Gazdaság

MNB: idén először áprilisban lett deficites a fizetési mérleg

Áprilisban 201 millió euró deficittel zárt a folyó fizetési mérleg, az első három hónap előzetes adatok szerint 446 millió euró aktívumát követően, amiből 330 millió euró márciusban képződött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból.

A pénzpiaci alapokból egymilliárdnyi forint áramlott ki

Májusban 0,1 százalékkal, 11 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

MNB – 50 milliós bírság az Union Biztosítónak

Különböző jogsértések miatt a Magyar Nemzeti Bank 50 millió forintos felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az Union Biztosítóra. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a biztosító biztonságos működését - közölte a jegybank.

Tőzsde – Csúcsot döntöttek az elsődleges kibocsátások

Az elmúlt 20 év legjobb eredményét produkálta a tőzsdei bevezetések (IPO) nemzetközi piaca 2021 első negyedévében: 85 százalékkal 430-ra emelkedett az elsődleges tőzsdei részvénykibocsátások száma, összesített értékük pedig 271 százalékkal 105,6 milliárd dollárra nőtt - közölte az EY könyvvizsgáló.

EBRD: a járvány alatt is csökkentek a térségi bankrendszerek nem teljesítő kinnlevőségei

A koronavírus-járvány ellenére is csökkent tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege, elsősorban a masszív kormányzati beavatkozások miatt - közölte hétfőn Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A kimutatás szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a problémás követelésállomány.

A dupla sas érme a világ legdrágábbja lett – 19,5 millió dollárért cserélt gazdát

A világ legértékesebb numizmatikai ritkaságainak egyike, egy 1933-ban Amerikában vert "dupla sas" aranyérme 19,5 millió dolláros (5,58 milliárd forint) rekordáron kelt el egy keddi...
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom