Kezdőlap Menedzser Akadémia Vírus, válság, változás. Felfelé a lejtőn? II. rész: Vesztesek, nyertesek, kilábalás
No menu items!

Vírus, válság, változás. Felfelé a lejtőn? II. rész: Vesztesek, nyertesek, kilábalás

A több hullámban támadó járvány olyan hatalmas bizonytalansági szinttel és mindenre kiterjedő hatással jár, amelyet szinte egyetlen cégvezetés, vállalatvezető sem tapasztalt meg korábban. A válság-cunamit csak fokozta, hogy gyakorlatilag napok alatt szétzilálódtak a világgazdaságot behálózó ellátási láncok. Már az is egyértelmű, hogy új szakasz kezdődik a válságkezelésben és a változás-menedzsmentben is. Felfelé a lejtőn? II. rész Vesztesek, nyertesek, kilábalás.

Az agytrösztök válságkezelési tanácsai

A válságmenedzselés természetesen még mindig nem kerülhetett le az országok és a vállalatok legfontosabb feladatainak listájáról. A válságkezelés egy igencsak kreatív tevékenység, mely azonnali helyzetfelmérést, gyors döntéseket és következetes végrehajtást követel meg. 

PwC 2019-es, tehát a Covid-19-es krízis előtt készített globális válságfelmérésében a résztvevők 69 százaléka legalább egy válságot megtapasztalt a korábbi öt évben és 95 százalékuk a jövőben is számolt válsággal. Tehát nem az a kérdés, hogy válságkezeléssel kell-e majd foglalkozni, hanem az, hogy mikor.)

Miután sok vállalat még ma is válságos helyzetben van, s nem kizárt, hogy sok céget csak ezután suhintja meg a krízis, sohasem késő áttekinteni, megfogadni, alkalmazni a világ vezető pénzügyi, üzleti és stratégiai tanácsadó agytrösztjeinek (McKinsey, PwC, Deloitte, stb.) néhány válságkezelési ajánlását:

  • a pánik elkerülése, az irányitó-képesség fenntartása. Gondolkodás és döntés hideg fejjel.
  • erős, keresztfunkcionális válságkezelő csapat létrehozása a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt. Feladata a válságmenedzselési stratégia kidolgozása, megvalósításának irányítása.
  • a cél meghatározása és az ehhez vezető forgatókönyv kidolgozása. A vezetők részéről számos döntés meghozatala szükséges, érdemes (ha van rá mód és idő) kis lépésekkel haladni a kitűzött cél felé.
  • a válság és az üzleti folytonossági terv tesztelése. Minden jól irányított vállalkozásnak van egy válság-/incidens és üzletmenetfolytonossági terve, és sokan közülük saját pandémiás tervvel is rendelkeznek. De az elmélet a valóságban állja ki igazából az idő próbáját. Tehát ezeknek a terveknek a rendszeres stressz-tesztelése elengedhetetlen a vállalkozások számára.
  • összpontosítás a céges adatokra, statisztikákra. Alapvető fontosságú, hogy a válságterv tartalmazza az információáramlás folyamatát és hogy mindenki bízzon az adatok valódiságában.
  • lehetőség szerinti biztonság nyújtása az alkalmazottaknak és a munkakörnyezetnek
  • hibázási lehetőségek azonosítása. Többek között melyek azok a csapatok és egyének, akiktől a legfontosabb folyamatok vagy szolgáltatások függenek? Vannak olyan megfelelő képességekkel rendelkező munkavállalók, akik szükség esetén kritikus szerepekbe léphetnek?
  • kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció a cégen belül, az ügyfelek, a beszállítók, az alvállalkozók, a vásárlók stb., vagyis a cég úgynevezett kapcsolat-érdekeltjei, stakeholderei számára. A kommunikáció következetessége és pontossága, valamint a szervezet csúcsáról érkező megerősítés kulcsfontosságú; az alkalmazottaknak is tudniuk kell, hogy biztonságuk az elsődleges. Nem szabad a bizonytalanságot hallgatással tetézni!
  • a működőképesség és a fizetőképesség megőrzése. A kiadásokat célszerű nélkülözhetetlen és nélkülözhető kiadásokra bontani. Lehetőség szerint azonnal meg kell szüntetni azokat a kiadásokat, amelyek nem szolgálják a vállalkozás túlélését. Csökkenteni szükséges a fix költségeket és át kell alakítani a kontrollingot.
  • pénzügyi szcenárió-elemzések készítése
  • a szállítók és a logisztika stabilizációja: kapcsolatfelvétel a szállítókkal, raktározás, készlet-menedzsment és logisztika felülvizsgálata. vásárlói előrejelzések készítése
  • folyamatos kockázatkezelés és kockázatelemzés., beleértve a nem üzleti és pénzügyi kockázatokat is, például kiberbiztonság
  • információszerzés szállító-vevő oldalról, kormányzati intézkedések és hírek figyelése
  • a bizonytalanság kezelése: a válság számos bizonytalanságot hoz magával, mind társadalmi, mind vállalati szinten, melyekhez alkalmazkodni kell
  • az üzleti és az adminisztrációs folyamatok rendszeres hozzáigazítása a válság diktálta új körülményekhez
  • az ellátási lánc megőrzése, „karbantartása”, szükség esetén újjászervezése
  • új munkavégzési, értékesítési, gyártási, szolgáltatási formák bevezetése (home office, webárúház, házhoszállítás stb.)
  • a piac megőrzése, új piaci lehetőségek feltárása

    A Global Entrepreneurship Monitor a sikeres válságkezelés tényezőiről gyűjtött információkat

Ezt a felsorolást is igen hosszan lehet folytatni; a további „tételeknek” a válságot már túlélt vagy az abból most kilábaló cégek a tanúi. Nagyon is figyelemre méltó a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatóhálózat tavalyi felmérése, amely szerint a koronavírus első hullámára sikeresen reagáló vállalkozóknak nemzetközi szinten is több közös vonása volt.

Ezek közé tartozik, hogy: növelték marketing erőfeszítéseiket, új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak, áttértek, illetve erősítették az online értékesítést és bevezették a távmunkát.

Változik a változásmenedzsment

A Covid-19 járvány felhívta a figyelmet arra is, hogy új időszámításra, új módszerekre van szükség a változáskezelés területén. Egyértelmű lett, hogy a változásokhoz nem utólag, hanem lehetőleg előre vagy „menet közben”, de azonnal kell alkalmazkodni. Természetesen nincs az a látnoki képességekkel rendelkező változáskezelési szakember vagy vállalatvezető, aki egy hirtelen kipattant világjárványt előre látna. De amikor az már megjelenik, terjedőben van, éppen a válság és a válságkezelés elkerülésére a cégeket azonnal át kell állítani változáskezelési, gyors alkalmazkodási „üzemmódba”.

A legfontosabb feladat továbbra is a sok irányú kommunikáció, amely nélkül nincs sikeres változáskezelés. Nem kevésbé fontos a változáskezelési csapat létrehozása, a változási célok kitűzése, a védekezési mechanizmusok beindítása, a bizonytalanok és a kétkedők megnyerése, s mindazoknak a régi és új technikáknak és módszereknek az alkalmazása, amelyekkel felgyorsítható a várható nagy ívű változásokhoz való alkalmazkodás. Amennyiben a válság erősebb, mint a változáskezelés lehetőségei, új „fegyvert” kell bevetni, az azonnali és drasztikus, számos esetben pedig a brutális válságmenedzsmentet. Továbbra is igaz az a megállapítás, hogy csak azok a cégek tudnak életben maradni, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a vágtató változásokhoz. Vagyis ma már nem reaktív, hanem proaktív változáskezelésre van szükség.

Kulcsszerepben az ellátási láncok

A járvány térdre kényszerítette a világgazdaságot, s ebben jelentős szerepet játszott az ellátási láncok kiszáradása, megroggyanása, szétesése. Ez a tény rávilágított arra, hogy diverzifikálni szükséges a beszállítási, beszerzési, alvállalkozói forrásokat, nem lehet csak egy-két országra (például Kína) alapozni, mert bármiféle fennakadás esetén globális iparágak „állhatnak fejre”. Ezt jól bizonyítja napjainkban is a világméretű chip-hiány is, amelynek első számú kárvallottja az autóipar. Hosszabb távon tehát a járvány okozta válság is hatással lehet a globális értékláncok szerkezetére.

Illusztzráció/Forrás/Pixabay

A nemzetközi szinten korábban optimalizált termelési folyamatok (például autóipar, elektronika) tehát kényszerből, az ellátási láncok „lefagyása” miatt tavaly a lokalizálódás irányába mozdultak el. Ennek a folyamatnak iparáganként eltérő mértékű hatékonyságromlás és költségemelkedés volt a következménye. A lokalizálódás nem tesz jót a nemzetközi munkamegosztásnak, de átmenetileg csillapíthatja a termelési és a szolgáltatások válságát.

Ma nem tudható pontosan, hogy elindul-e és ha igen, mikor az érdemi visszarendeződés, de ameddig ez a deglobalizáció tart, a világgazdaság fejlődése, visszaépülése lassúbb lehet a vártnál. A megoldás az lehet, hogy a fejlett gazdaságok cégei több országba helyezik ki a termelést és több országot (India, Vietnam, Indonézia stb.) kapcsolnak be beszállítóként az ellátási láncba. Ehhez persze az „új” országokban az anyacégeknek meg kell teremteniük a szükséges termelési, oktatási, minőségellenőrzési, szállítási, és egyéb infrastruktúrát. Mindez persze éveket is igénybe vehet.

Vesztesek, nyertesek, kilábalás

Az óvatos előrejelzések szerint világgazdasági, nemzetgazdasági és nem utolsó sorban vállalati szinten idén megkezdődhet a kilábalás a válságból, amelynek hatásai még jó ideig velünk maradnak. Számítani kell arra, hogy egyes termelési és szolgáltatási ágazatok nem egyforma sebességgel térnek magukhoz.

A válság nagy vesztesei a turizmus, a feldolgozóipar jelentős része, építőipar, a szórakoztatóipar, a kiskereskedelem stb. várhatóan szerényebb dinamikával fognak „feltámadni”, mint azt szeretnék. A pandémia kis számú nyertes ágazata – informatika, digitális iparág, e-kereskedelem, gyógyszeripar, távközlés, higiéniai ipar, robotgyártás, mesterséges intelligencia – a mai előrejelzések szerint továbbra is kedvező konjunktúrára számíthat. Ma még nem látható tisztán, hogy milyen állapotban és jövőképpel kerül ki a válságból az egészségügyi és az oktatási ipar.

Garancia nélkül

Ugyanakkor a világjárvány egyik legfontosabb gazdasági, üzleti, vállalatvezetői tanulsága, hogy a mindennapok részévé kell válnia a válságkezelési és változáskezelési ismereteknek, képességeknek. Nem kevésbé az ezzel foglalkozó szakembereknek. Nincsen ugyanis garancia arra, hogy a jövőben a „kiadós” válságok elkerülnek bennünket.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Európáért versengő ‘áramlatok’ – Délről is kerülik a vezetékek Ukrajnát

Az energiahordozók ára az egekbe ugrott. A Gazprom, az orosz állami energiaórás új vezetékekkel és hosszú távú szállítási szerződésekkel kerül helyzetbe Európában. A gáz egyre nagyobb része Ukrajna megkerülésével érkezik 'Nyugatra'.  A Balkánon még nem dölt el hogyan osztozhatnak a tranzitbevételeken. Több aspiráns is vállalná a régi ukrajnai szerepet - gáz ügyben.

BKK: változik a reptéri buszjárat menetrendje

Sűrűbben és hosszabb üzemidőben jár hétfőtől a 100E reptéri gyorsjárat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

IHS Markit: féléves mélypontra lassult az euróövezeti növekedés

A szűk ellátási keresztmetszetek és a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt hathavi mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedése októberben - derült ki az IHS Markit beszerzésimenedzser-indexeinek előzetes adataiból.

Hírek

Kartell a műtrágyapiacon – gigabírságot kapott a Nitrogénművek

A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny és az import korlátozására - állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal, amely összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre.

Őszi szünet. Kajla útlevéllel ingyen utazhatnak a kisdiákok

Ismét díjmentesen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi járatain október 23. és november 1. között azok a gyerekek, akik a jegyvásárláskor felmutatják Kajla-útlevelüket és személyazonosításra alkalmas igazolványukat.

Elindult a fűtési szezon – a legtöbb helyen távfelügyelettel

Elkezdődött a fűtési időszak Budapesten, mintegy 240 ezer lakossági és 7 ezer egyéb fogyasztónál kapcsolták be a távfűtést.

Tragikus filmforgatás. Alec Baldwin véletlenül agyonlőtt egy operatőrt

Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte Santa Fe rendőrsége.

Bocuse d’Or – Dalnoki Bence nyerte a magyar döntőt

Dalnoki Bence, a Michelin-csillagos Stand Étterem sous chefje és commis-ja (segédje), Nyikos Patrik nyerte a Bocuse d'Or nemzetközi szakácsverseny magyar döntőjét. Jövő márciusban ők képviselhetik az országot az európai döntőn, amelyet szintén Budapesten rendeznek meg.

A 2019-es utasforgalom 42 százaléka tért vissza a budapesti repülőtérre

Szeptemberben 639 051 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ami a tavalyi azonos időszakhoz képest több mint hatszoros növekedés, a 2019-es rekordévvel összehasonlítva pedig azt mutatja, hogy visszatért az utasforgalom 42 százaléka

Látogatási tilalom a Semmelweis Egyetem öt klinikáján

A koronavírus-járvány és a szezonális fertőzések elkerülése érdekében látogatási tilalmat vezetett be öt klinikáján a Semmelweis Egyetem.

Uniós árkörkép. Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz

A földgáz átlagára az uniós fővárosok közül Budapesten volt a legolcsóbb, míg a villamos energiáért a magyar háztartások a második legkedvezőbb árat fizették szeptemberben - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi árösszehasonlító vizsgálatából.

Gazdaság

Moratórium – MNB: sokan kényelmi okból nem törlesztettek

A moratóriumban lévő ügyfelek legnagyobb hányada képes lenne fizetni tovább a hitelét, ők más okokból, például kényelmi szempontból vették igénybe a lehetőséget - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Románia. Növelte piaci részesedését az OTP

Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon. Ezzel jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

MNB: nőhetnek a kockázatok a moratórium lejárta után

A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd - olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom