Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Vírus, válság, változás. Felfelé a lejtőn? II. rész: Vesztesek, nyertesek, kilábalás
No menu items!

Vírus, válság, változás. Felfelé a lejtőn? II. rész: Vesztesek, nyertesek, kilábalás

A több hullámban támadó járvány olyan hatalmas bizonytalansági szinttel és mindenre kiterjedő hatással jár, amelyet szinte egyetlen cégvezetés, vállalatvezető sem tapasztalt meg korábban. A válság-cunamit csak fokozta, hogy gyakorlatilag napok alatt szétzilálódtak a világgazdaságot behálózó ellátási láncok. Már az is egyértelmű, hogy új szakasz kezdődik a válságkezelésben és a változás-menedzsmentben is. Felfelé a lejtőn? II. rész Vesztesek, nyertesek, kilábalás.

Az agytrösztök válságkezelési tanácsai

A válságmenedzselés természetesen még mindig nem kerülhetett le az országok és a vállalatok legfontosabb feladatainak listájáról. A válságkezelés egy igencsak kreatív tevékenység, mely azonnali helyzetfelmérést, gyors döntéseket és következetes végrehajtást követel meg. 

PwC 2019-es, tehát a Covid-19-es krízis előtt készített globális válságfelmérésében a résztvevők 69 százaléka legalább egy válságot megtapasztalt a korábbi öt évben és 95 százalékuk a jövőben is számolt válsággal. Tehát nem az a kérdés, hogy válságkezeléssel kell-e majd foglalkozni, hanem az, hogy mikor.)

Miután sok vállalat még ma is válságos helyzetben van, s nem kizárt, hogy sok céget csak ezután suhintja meg a krízis, sohasem késő áttekinteni, megfogadni, alkalmazni a világ vezető pénzügyi, üzleti és stratégiai tanácsadó agytrösztjeinek (McKinsey, PwC, Deloitte, stb.) néhány válságkezelési ajánlását:

  • a pánik elkerülése, az irányitó-képesség fenntartása. Gondolkodás és döntés hideg fejjel.
  • erős, keresztfunkcionális válságkezelő csapat létrehozása a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt. Feladata a válságmenedzselési stratégia kidolgozása, megvalósításának irányítása.
  • a cél meghatározása és az ehhez vezető forgatókönyv kidolgozása. A vezetők részéről számos döntés meghozatala szükséges, érdemes (ha van rá mód és idő) kis lépésekkel haladni a kitűzött cél felé.
  • a válság és az üzleti folytonossági terv tesztelése. Minden jól irányított vállalkozásnak van egy válság-/incidens és üzletmenetfolytonossági terve, és sokan közülük saját pandémiás tervvel is rendelkeznek. De az elmélet a valóságban állja ki igazából az idő próbáját. Tehát ezeknek a terveknek a rendszeres stressz-tesztelése elengedhetetlen a vállalkozások számára.
  • összpontosítás a céges adatokra, statisztikákra. Alapvető fontosságú, hogy a válságterv tartalmazza az információáramlás folyamatát és hogy mindenki bízzon az adatok valódiságában.
  • lehetőség szerinti biztonság nyújtása az alkalmazottaknak és a munkakörnyezetnek
  • hibázási lehetőségek azonosítása. Többek között melyek azok a csapatok és egyének, akiktől a legfontosabb folyamatok vagy szolgáltatások függenek? Vannak olyan megfelelő képességekkel rendelkező munkavállalók, akik szükség esetén kritikus szerepekbe léphetnek?
  • kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció a cégen belül, az ügyfelek, a beszállítók, az alvállalkozók, a vásárlók stb., vagyis a cég úgynevezett kapcsolat-érdekeltjei, stakeholderei számára. A kommunikáció következetessége és pontossága, valamint a szervezet csúcsáról érkező megerősítés kulcsfontosságú; az alkalmazottaknak is tudniuk kell, hogy biztonságuk az elsődleges. Nem szabad a bizonytalanságot hallgatással tetézni!
  • a működőképesség és a fizetőképesség megőrzése. A kiadásokat célszerű nélkülözhetetlen és nélkülözhető kiadásokra bontani. Lehetőség szerint azonnal meg kell szüntetni azokat a kiadásokat, amelyek nem szolgálják a vállalkozás túlélését. Csökkenteni szükséges a fix költségeket és át kell alakítani a kontrollingot.
  • pénzügyi szcenárió-elemzések készítése
  • a szállítók és a logisztika stabilizációja: kapcsolatfelvétel a szállítókkal, raktározás, készlet-menedzsment és logisztika felülvizsgálata. vásárlói előrejelzések készítése
  • folyamatos kockázatkezelés és kockázatelemzés., beleértve a nem üzleti és pénzügyi kockázatokat is, például kiberbiztonság
  • információszerzés szállító-vevő oldalról, kormányzati intézkedések és hírek figyelése
  • a bizonytalanság kezelése: a válság számos bizonytalanságot hoz magával, mind társadalmi, mind vállalati szinten, melyekhez alkalmazkodni kell
  • az üzleti és az adminisztrációs folyamatok rendszeres hozzáigazítása a válság diktálta új körülményekhez
  • az ellátási lánc megőrzése, „karbantartása”, szükség esetén újjászervezése
  • új munkavégzési, értékesítési, gyártási, szolgáltatási formák bevezetése (home office, webárúház, házhoszállítás stb.)
  • a piac megőrzése, új piaci lehetőségek feltárása

    A Global Entrepreneurship Monitor a sikeres válságkezelés tényezőiről gyűjtött információkat

Ezt a felsorolást is igen hosszan lehet folytatni; a további „tételeknek” a válságot már túlélt vagy az abból most kilábaló cégek a tanúi. Nagyon is figyelemre méltó a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatóhálózat tavalyi felmérése, amely szerint a koronavírus első hullámára sikeresen reagáló vállalkozóknak nemzetközi szinten is több közös vonása volt.

Ezek közé tartozik, hogy: növelték marketing erőfeszítéseiket, új termékeket és szolgáltatásokat ajánlottak, áttértek, illetve erősítették az online értékesítést és bevezették a távmunkát.

Változik a változásmenedzsment

A Covid-19 járvány felhívta a figyelmet arra is, hogy új időszámításra, új módszerekre van szükség a változáskezelés területén. Egyértelmű lett, hogy a változásokhoz nem utólag, hanem lehetőleg előre vagy „menet közben”, de azonnal kell alkalmazkodni. Természetesen nincs az a látnoki képességekkel rendelkező változáskezelési szakember vagy vállalatvezető, aki egy hirtelen kipattant világjárványt előre látna. De amikor az már megjelenik, terjedőben van, éppen a válság és a válságkezelés elkerülésére a cégeket azonnal át kell állítani változáskezelési, gyors alkalmazkodási „üzemmódba”.

A legfontosabb feladat továbbra is a sok irányú kommunikáció, amely nélkül nincs sikeres változáskezelés. Nem kevésbé fontos a változáskezelési csapat létrehozása, a változási célok kitűzése, a védekezési mechanizmusok beindítása, a bizonytalanok és a kétkedők megnyerése, s mindazoknak a régi és új technikáknak és módszereknek az alkalmazása, amelyekkel felgyorsítható a várható nagy ívű változásokhoz való alkalmazkodás. Amennyiben a válság erősebb, mint a változáskezelés lehetőségei, új „fegyvert” kell bevetni, az azonnali és drasztikus, számos esetben pedig a brutális válságmenedzsmentet. Továbbra is igaz az a megállapítás, hogy csak azok a cégek tudnak életben maradni, amelyek képesek gyorsan alkalmazkodni a vágtató változásokhoz. Vagyis ma már nem reaktív, hanem proaktív változáskezelésre van szükség.

Kulcsszerepben az ellátási láncok

A járvány térdre kényszerítette a világgazdaságot, s ebben jelentős szerepet játszott az ellátási láncok kiszáradása, megroggyanása, szétesése. Ez a tény rávilágított arra, hogy diverzifikálni szükséges a beszállítási, beszerzési, alvállalkozói forrásokat, nem lehet csak egy-két országra (például Kína) alapozni, mert bármiféle fennakadás esetén globális iparágak „állhatnak fejre”. Ezt jól bizonyítja napjainkban is a világméretű chip-hiány is, amelynek első számú kárvallottja az autóipar. Hosszabb távon tehát a járvány okozta válság is hatással lehet a globális értékláncok szerkezetére.

Illusztzráció/Forrás/Pixabay

A nemzetközi szinten korábban optimalizált termelési folyamatok (például autóipar, elektronika) tehát kényszerből, az ellátási láncok „lefagyása” miatt tavaly a lokalizálódás irányába mozdultak el. Ennek a folyamatnak iparáganként eltérő mértékű hatékonyságromlás és költségemelkedés volt a következménye. A lokalizálódás nem tesz jót a nemzetközi munkamegosztásnak, de átmenetileg csillapíthatja a termelési és a szolgáltatások válságát.

Ma nem tudható pontosan, hogy elindul-e és ha igen, mikor az érdemi visszarendeződés, de ameddig ez a deglobalizáció tart, a világgazdaság fejlődése, visszaépülése lassúbb lehet a vártnál. A megoldás az lehet, hogy a fejlett gazdaságok cégei több országba helyezik ki a termelést és több országot (India, Vietnam, Indonézia stb.) kapcsolnak be beszállítóként az ellátási láncba. Ehhez persze az „új” országokban az anyacégeknek meg kell teremteniük a szükséges termelési, oktatási, minőségellenőrzési, szállítási, és egyéb infrastruktúrát. Mindez persze éveket is igénybe vehet.

Vesztesek, nyertesek, kilábalás

Az óvatos előrejelzések szerint világgazdasági, nemzetgazdasági és nem utolsó sorban vállalati szinten idén megkezdődhet a kilábalás a válságból, amelynek hatásai még jó ideig velünk maradnak. Számítani kell arra, hogy egyes termelési és szolgáltatási ágazatok nem egyforma sebességgel térnek magukhoz.

A válság nagy vesztesei a turizmus, a feldolgozóipar jelentős része, építőipar, a szórakoztatóipar, a kiskereskedelem stb. várhatóan szerényebb dinamikával fognak „feltámadni”, mint azt szeretnék. A pandémia kis számú nyertes ágazata – informatika, digitális iparág, e-kereskedelem, gyógyszeripar, távközlés, higiéniai ipar, robotgyártás, mesterséges intelligencia – a mai előrejelzések szerint továbbra is kedvező konjunktúrára számíthat. Ma még nem látható tisztán, hogy milyen állapotban és jövőképpel kerül ki a válságból az egészségügyi és az oktatási ipar.

Garancia nélkül

Ugyanakkor a világjárvány egyik legfontosabb gazdasági, üzleti, vállalatvezetői tanulsága, hogy a mindennapok részévé kell válnia a válságkezelési és változáskezelési ismereteknek, képességeknek. Nem kevésbé az ezzel foglalkozó szakembereknek. Nincsen ugyanis garancia arra, hogy a jövőben a „kiadós” válságok elkerülnek bennünket.

 

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Pénzt kapnak vissza a Yettel ügyfelei

A Yettel több mint 1,3 milliárd forintos jóvátételi csomagot vállalt, amely közel 180 ezer fogyasztót kompenzál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának keretében - közölte a hivatal.

Korlátozza a tűzifa exportját a kormány

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet - közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Felelős tankolást kér a Mol – hetekre elegendő a tartalék

A jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetben felelős fogyasztói magatartásra van szükség ahhoz, hogy mindenkinek jusson elegendő üzemanyag. A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, de ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, mert a Molnak több hétre elegendő tartaléka van - közölte a Mol.

Nem csak a KATA változik szeptembertől: itt az új adócsomag

Több adóváltozásról döntött a kormány, a két erről szóló kormányrendelet pedig  már meg is jelent. Az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékponttal csökken, szeptembertől ugyanis megszűnik az úgynevezett kifizetői ekho - közölte a Pénzügyminisztérium.

Hírek

Korlátozza a tűzifa exportját a kormány

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is. Az energia-ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű tűzifa külföldre történő kivitelét a kormány kontroll alatt tartja, szükség esetén korlátozni is tudja és elővásárlási jogával is élhet - közölte Nagy István agrárminiszter a Magyar Közlönyben megjelent rendelettel összefüggésben.

Felelős tankolást kér a Mol – hetekre elegendő a tartalék

A jelenlegi üzemanyagpiaci helyzetben felelős fogyasztói magatartásra van szükség ahhoz, hogy mindenkinek jusson elegendő üzemanyag. A Barátság vezetéken néhány napja szünetel a kőolajszállítás, de ez a helyzet jelenleg közvetlenül nem okoz ellátási problémát, mert a Molnak több hétre elegendő tartaléka van - közölte a Mol.

Beleremegett a forint a Barátság kőolajvezeték leállásába

Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon arra a hírre, hogy leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.

1901 óta a legszárazabb hét hónapon vagyunk túl

1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik - közölte az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).

Az oroszok is el akarják kerülni a zaporizzsjai atomkatasztrófát

Oroszország bejelentette, hogy kész nemzetközi megfigyelőket fogadni az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműben, amelynek biztonsága kétséges, miután a múlt héten támadás érte.

Jön a katatörvény finomhangolása?

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közti belső levelezésre hivatkozva múlt héten azt írta Facebook-oldalán, hogy a kata szabályainak módosítását már „kész tényként kezelik”. Azóta kiszivárgott egy levél is, amely alapján az új katatörvény finomhangolása körvonalazódik.

Titokzatos űreszközt lőtt fel Kína

Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég ismeretlen céllal pályára állított egy titkos űreszközt - írta a Futura francia hírportál.  

Gyengült a forint kedd reggelre

Gyengült kissé a forint kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben: 0,1 százalékkal az euró és 0,2 százalékkal a dollár és a svájci frank ellenében.

Gazdaság

Az MNB zöld átállást vár el a bankoktól – határidőre

A jegybank megújította zöld ajánlását, amelyben elvárják, hogy a hazai hitelintézetek 2025-ig álljanak át a zöld működésre.

Újra összeért az egyhetes betéti kamat és az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően az előző hetinél 100 bázisponttal magasabb, 10,75 százalékkos kamattal hirdette meg az egyhetes jegybanki betétet csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank.

MNB-alelnök: a rezsicsökkentés módosítása tovább emeli az inflációt

A 100 bázispontos kamatemeléssel a monetáris politika célja továbbra is az, hogy fellépjen a másodkörös inflációs hatások elkerülése érdekében, illetve elősegítse az inflációs cél elérését - jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Újabb 1 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB

Keddi ülésén 100 bázisponttal 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom