Meglepődve azon a sebességen, amellyel a nyugati hatalmak a szankcióikat Oroszországra zúdították, Biden vezető tanácsadói azt gyanítják, Putyin reakciója az lesz, hogy emeli a tétet és visszavág. És talán kiterjeszti a háborút.
A Fehér Ház magas rangú tisztviselői, akik az Oroszországgal szembeni konfrontációs stratégiát tervezik, csendben elkezdtek vitatkozni egy új aggodalomról – számolt be a The New York Times. Mégpedig arról, hogy a Moszkva ellen irányuló szankciók lavinája, amely gyorsabban gyorsult, mint gondolták, sarokba szorítja Vlagyimir Putyin elnököt, és arra késztetheti, hogy kitörjön, és talán Ukrajnán túlra is kiterjessze a konfliktust.
Az elmúlt napokban a Fehér Ház helyzetelemző szobájában tartott megbeszéléseken – három tisztviselő szerint – a kérdés többször is felmerült. Amerikai hírszerzők beszámoltak a Fehér Háznak és a kongresszusnak, hogy Putyin hajlamos emelni a tétet, amikor úgy érzi, hogy saját túlkapásai miatt csapdába esett. Ezért egy sor lehetséges reakciót vázoltak fel, kezdve az ukrán városok válogatás nélküli lövöldözésétől, hogy kompenzálja a megszálló haderő korai hibáit, az amerikai pénzügyi rendszer ellen irányuló kibertámadásokon át a további nukleáris fenyegetésekig, és talán a háború Ukrajna határain túlra való kiterjesztéséig.
A Putyin következő lépéseiről szóló vita összefügg azzal, hogy a hírszerző ügynökségek újra megvizsgálják az orosz vezető mentális állapotát és azt, hogy ambícióit és kockázatvállalási hajlandóságát megváltoztatta-e kétéves elszigeteltsége, amit a Covid-járvány miatt vállalt.
Ezek az aggodalmak felerősödtek, miután Putyin vasárnap harckészültségbe helyezte Oroszország stratégiai atomfegyvereit, hogy reagáljon a Nyugat “agresszív megjegyzéseire“. (Az ezt követő napokban azonban a nemzetbiztonsági tisztviselők szerint a helyszínen kevés bizonyítékot láttak arra, hogy az orosz nukleáris erők ténylegesen más készenléti állapotba kerültek volna.)
Az amerikai aggodalom mélységét jelzi, hogy Lloyd J. Austin védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy lemondja a korábban tervezett nukleáris rakétakísérletet, hogy elkerülje a Moszkvával szembeni közvetlen kihívások eszkalálódását, illetve hogy ne szolgáltasson ürügyet Putyinnak arra, hogy ismét az ország nukleáris arzenáljának erejére hivatkozhasson.
“Nem könnyelműen hoztuk meg ezt a döntést, hanem azért, hogy megmutassuk, felelős atomhatalom vagyunk. Felismerjük, hogy a feszültség jelenlegi pillanatában mennyire fontos, hogy mind az Egyesült Államok, mind Oroszország szem előtt tartsa a téves számítások kockázatát, és lépéseket tegyen e kockázatok csökkentése érdekében” – mondta szerdán John F. Kirby, a Pentagon sajtótitkára.
Mindazonáltal Putyin reakciója a szankciók első hullámára számos aggodalmat váltott ki, amelyeket egy magas rangú tisztviselő “sarokba szorított Putyin problémának” nevezett. Ezek az aggodalmak egy sor közelmúltbeli bejelentésre összpontosulnak: az Exxon és a Shell kivonulása az orosz olajmezők fejlesztésétől, az orosz központi bank elleni lépések, amelyek a rubel árfolyamának zuhanását eredményezték, valamint Németország meglepő bejelentése, miszerint feloldja a fegyverek ukrán erőknek való küldésének tilalmát.
A rakétakísérlet törlésén túl azonban semmi sem utal arra, hogy az Egyesült Államok a feszültség csökkentésére irányuló lépéseket fontolgatna, és egy magas rangú tisztviselő szerint nem érdeke a szankciók visszavonása.
“Épp ellenkezőleg” – mondta a tisztviselő, aki – a megkérdezett más amerikai tisztviselőkhöz hasonlóan – névtelenséget kért.
Biden elnök ugyanis csütörtökön kiterjesztett szankciókat jelentett be, amelyek az orosz oligarchákat célozzák. A megnevezettek közül sokan – köztük Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője és egyik legközelebbi tanácsadója – az orosz elnök legbefolyásosabb védelmezői és az általa létrehozott rendszer haszonélvezői közé tartoznak.
Biden, aki egy előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, és nem válaszolt a kérdésekre, azt mondta, hogy a szankcióknak “máris mélyreható hatása van“.
Néhány órával a felszólalása után az S&P a hitelminősítő intézet közölte, hogy Oroszország hitelminősítését “CCC-” osztályzatra rontotta. Ez jóval alacsonyabb szint, mint a “bóvli” kategória, amelybe Oroszországot a katonai invázió megindítása után néhány nappal besorolták, és csak két fokozattal marad el a fizetésképtelen minősítéstől.
Ez azt sugallja, hogy Putyin erőfeszítései, hogy “szankcióállóvá” tegye gazdaságát, nagyrészt kudarcot vallottak. Legalábbis egyelőre nincs látható kiút az orosz vezető számára, hacsak nem hirdet tűzszünetet vagy vonja vissza erőit. Márpedig ezekre a lépésekre eddig nem mutatott hajlandóságot.
A Fehér Házban csütörtök délután tartott sajtótájékoztatón Jen Psaki sajtótitkár azt mondta, hogy nem tud olyan erőfeszítésekről, amelyek arra irányulnának, hogy Putyinnak kiutat mutassanak. “Az oroszok ebben a pillanatban is Kijev felé vonulnak, és folytatják a jelentések szerint barbár lépéseket Ukrajna népe ellen. Tehát ez most nem az a pillanat, amikor lehetőségeket kínálunk a szankciók csökkentésére” – közölte.
Egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő szerint Biden politikája nem az oroszországi rendszerváltásra törekszik. Az elképzelés – mondta – az volt, hogy Putyin cselekedeteit befolyásolják, így kézben tatva az eseményeket. A szankciókat pedig – jegyezte meg a tisztviselő – nem büntetésként, hanem a háború befejezésének eszközeként tervezték. A tisztviselő szerint a szankciók akkor fognak fokozódni, ha Putyin tovább eszkalálja a háborút. A kormányzat ugyanakkor kész csökkenteni a szankciók súlyosságát, amennyiben Putyin deeszkalálja a konfliktust.
A tisztviselő szerint mivel Putyin mostanra már szinte teljeskörű ellenőrzést gyakorol az orosz média felett, és bezáratta a független hírszervezetek utolsó maradványait is, a deeszkalációt is győzelemként állíthatja be.
Ez a remény azonban ütközik Putyin ösztöneinek értékelésével, amelyek közül sok nyílt, nem titkosított megfigyeléseken alapul.
William J. Burns, a C.I.A. igazgatója már korábban is annak a nézetnek a híve volt, hogy az orosz vezető inváziót tervez, és nem csak azért vonultat fel csapatokat Ukrajna körül, hogy valamiféle alkudozósdit folytasson.
“Soha nem becsülném alá Putyin elnök kockázatvállalási hajlandóságát Ukrajnával kapcsolatban” – mondta decemberben Burns, a volt moszkvai amerikai nagykövet, aki több mint két évtizede foglalkozik Putyinnal.
Putyin Ukrajnával kapcsolatos nézetei hevesek. Úgy tűnik, nem fog elfogadni semmilyen olyan eredményt, amellyel nem éri el célját, hogy Ukrajnát közelebb hozza az oroszokhoz. És különösen az orosz hadseregnek a háború első hetében nyújtott gyenge teljesítménye után aggódhat amiatt, hogy a kudarc bármely szaga gyengítheti hatalmának megtartását.
Az elkövetkező hetek stratégiája – figyelmeztetett néhány más amerikai tisztviselő a válság felgyorsulása óta tartott zárt üléseken – az lehet, hogy a konfliktust Washington felé tereli, remélve, hogy eltereli a figyelmet az orosz erők ukrajnai civilek elleni támadásairól, és nacionalista reakciót vált ki a régi nagy ellenfél tetteire.
Ha Putyin le akar csapni az amerikai pénzügyi rendszerre, ahogyan Biden is lecsapott az övére, akkor csak egy jelentős útja van: beveti a jól képzett hekkerekből álló kiberhadseregeit, amelyek közül néhányan nyilvánosan ígéretet tettek arra, hogy segítenek neki a harcban.
Tatyana Bolton, az R Street Institute kiberbiztonságért felelős politikai igazgatója csütörtökön bizakodását fejezte ki, hogy a pénzügyi ágazat készen áll a kibertámadások elhárítására.
“A világ J.P. Morganjei többet költenek kiberbiztonságra, mint sok kormányzati ügynökség” – mondta Bolton, aki korábban a Belbiztonsági Minisztérium vezető tisztviselője volt, és akinek családja Oroszországból vándorolt be.
Aggódik azonban amiatt a lehetőség miatt, hogy Putyin végül aktiválja “az energiaszektorban előre elhelyezett rosszindulatú szoftvereket, hogy visszavágjon az Egyesült Államoknak“.
A kongresszus tagjai is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Putyin bevetheti a moszkvai bűnözői hekkerhálózatot, amely váltságdíj-támadásokkal leállított többek között kórházakat, húsfeldolgozó üzemeket és a Colonial Pipeline hálózatot.
“Ha a helyzet tovább eszkalálódik, szerintem orosz kibertámadásokat fogunk látni a kritikus infrastruktúránk ellen” – mondta Mike Gallagher wisconsini republikánus képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának tagja, aki egy befolyásos kibertér-bizottság társelnöke volt.
Egy másik lehetőség, hogy Putyin azzal fenyegetőzik, hogy tovább nyomul Moldovába vagy Grúziába, amelyek Ukrajnához hasonlóan nem tagjai a NATO-nak – és így olyan területekre, ahová az amerikai és a NATO-erők nem lépnének be. Antony J. Blinken külügyminiszter csütörtökön kezdődött körútjának egyik állomása éppen Moldova.
Ám vannak nagyobb aggodalmak is, amelyek potenciális nukleáris fenyegetést jelentenek. Múlt vasárnap, a harcok felgyorsulásával egyidejűleg Fehéroroszország népszavazást tartott, majd annak eredményére hivatkozva módosította alkotmányát, és lehetővé tette, hogy nukleáris fegyvereket állomásoztassanak a területén. Amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy Alekszandr Lukasenko elnök megkérheti Putyint, hogy helyezzen el taktikai fegyvereket az országában, ahol azok közelebb lennének az európai fővárosokhoz. Putyin pedig a héten kétszer is megmutatta, hogy kész emlékeztetni a világot arzenáljának erejére.
Putyin következő lépése azonban valószínűleg az lesz, hogy tovább fokozza ukrajnai hadműveleteit, ami szinte biztosan több civil áldozatot és pusztítást eredményez majd.
“Ez nem volt sétagalopp Putyin számára, és most nincs más választása, mint emelni a tétet. Ezt teszik az autokraták. Nem vonulhatnak vissza, mert úgy gyengének tűnnek” – mondta Beth Sanner, a hírszerzés egyik korábbi vezető tisztviselője.
Boruzs Álmos
