Miután a jegybank 2013 óta folyamatosan nyereséges volt, tavalyi eredménye 57,1 milliárd forint veszteséget mutatott – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentésében.
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a válságkezelés elősegítésére 2021-ben az eredménytartalékukból 250 milliárd forint osztalékot fizettek be a központi költségvetésbe, továbbá a jegybanki programok jelentősen növelték az államháztartás adóbevételeit is.
Az MNB működési költségei tavaly 54,4 milliárd forintot tettek ki, amely a jóváhagyott tervtől 5,7 százalékkal marad el, a 2020. évben felmerült kiadásoknál pedig 13,5 százalékkal magasabb.
Az előző évhez viszonyított növekedés döntően a banküzemeltetési költségeknél jelentkezett, főként az új ingatlanok – MNB Budai Központ, MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum – bérléséből és üzemeltetéséből, valamint a költöztetésből adódóan. Emellett emelkedett az informatikai költségek és az értékcsökkenési leírás összege.
A személyi ráfordítások az előző évi költségeket 6,4 százalékkal, 1664 millió forinttal haladták meg. A tavalyi záró létszám 1557 fő volt, ami 50 fővel haladja meg a 2020. évit.
Az MNB nemzetközi tartalékai tavaly közel 4,7 milliárd euróval nőttek, így december végén 38,4 milliárd eurót tett ki az állomány.
Az MNB aranytartalékát 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte tavaly az első negyedévben; a nemzetközi országrangsorban ezzel Magyarország a 37. ország, a kelet-közép-európai régióban pedig a harmadik helyen áll.
A jegybank 2021-ben monetáris politikai fordulatot hajtott végre: júniustól kamatemelési ciklust indított az emelkedő infláció kezelésére, és megkezdte a válságkezelő eszközök leépítését – idézték fel. Az alapkamat év végéig összesen 180 bázisponttal 2,40 százalékra emelkedett, mára elérte a 5,90 százalékot.
Novembertől a monetáris politika új szakaszba lépett, a hónap közepétől az egyhetes betéti kamat meghaladja az alapkamat mértékét.
A jegybanki inflációs cél többéves teljesítése után 2021-ben a hazai infláció nagyobbrészt külső hatások következtében a januári 2,7 százalékról decemberre 7,4 százalékra emelkedett, éves átlagban pedig 5,1 százalék volt – olvasható a jelentésben.
Az év második felében az energiahordozók ára kiugróan nőtt, globálisan magas inflációt okozva: a gáz átlagára tavaly decemberben mintegy hétszerese, az áramé mintegy ötszöröse volt a 2020. decemberi átlagárnak – ismertették.
Arra is emlékeztettek, hogy az MNB mandátuma tavaly nyáron zöld felhatalmazással egészült ki, miközben a jegybank elsődleges célja továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása.
A jelentésből kiderül, hogy az állampapír-vásárlási program nyomán a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya 2021 végén 3379 milliárd forintot tett ki.
Az MNB 2021-ben összesen 74 prudenciális, 330 fogyasztóvédelmi, 23 piacfelügyeleti, egy kibocsátói felügyeleti célvizsgálatot, továbbá 3 pénzmosás megelőzésével kapcsolatos témavizsgálatot zárt le; felügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenysége részeként összesen 1433,1 millió forint bírságot szabott ki.
A jegybank tavaly bevezette az azonnali fizetési rendszert, amelynek keretében a tranzakciók száma összesen több mint 135 millió forintot tett ki 2021-ben; a legforgalmasabb hónapban több mint 12,5 millió tranzakció teljesült – derül ki az MNB jelentéséből.
