Kezdőlap Pénzvilág 2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra
No menu items!

2019-re van esély a 320 alatti árfolyamra

A forintkamat jövője mellett a Magyar Nemzeti Bank hitelessége volt a kérdés a Monetáris Tanács kedd délutáni kamatdöntésénél és annak kommunikációjában – fejtette ki Az Üzletnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

– Azt látjuk, hogy április második felében elindult egy gyengülés a forint árfolyamában. Ezt döntően külső körülmények okozták: részben az argentin adósságválság, részben a török jegybankkal kapcsolatos aggodalmak és részben az olasz választási eredmények, illetve az ezzel kapcsolatos politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság. Mindez összességében a feltörekvő piacokon okozott első körben árfolyamgyengülést. A magyar sajátosság az volt, hogy nálunk az árfolyamgyengülés mellett a kötvényhozamok emelkedése is markánsabb volt, mint a többi piacon.

– Minek köszönhető ez?

– Az tette még izgalmasabbá a magyar piacot, hogy a piaci szereplők egyre inkább arra hívták fel a figyelmet: a Magyar Nemzeti Bank politikája nem konzisztens, nem egységes és nem tartható hosszú távon. Mit jelent ez ebben az esetben? Azt, hogy a világban vége a pénznyomtatásnak. Amerikában már régóta vége van, ott idén sebességet váltott a kamatszint normalizálódása, és gyors ütemű kamatemelés megvalósult meg. Az eurózónában idén az Európai Központi Bank is abbahagyja eszközvásárlási programját, és jövőre elkezdi a kamatemelést. A Magyar Nemzeti Bank politikája szembe megy ezzel a folyamattal, mert azt kommunikálja, hogy nálunk tartósan alacsonyan maradnak a kamatok. Ez sem a többi régiós jegybank politikájával, sem a globális környezettel nem konzisztens. Így kialakult egy olyan vélemény, hogy egyszerre nem megvalósítható a Magyar Nemzeti Bank hármas célja, vagyis az, hogy maradjon stabil a forint árfolyama, maradjanak alacsonyak a kamatok és a kötvényhozamok, és mindeközben az inflációs cél is teljesüljön.

Ennek hatására alakult ki egy bizalmi válság a Magyar Nemzeti Bank politikájával szemben, és ezért volt kiemelkedő jelentősége a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésének. A döntést követő hivatalos közleményében megtartotta a korábbi kommunikációs elemeket, az elkötelezettségét az alacsony kamatkörnyezet mellet, azt az üzenetet küldve, hogy igyekszik figyelmen kívül tartani a piaci bizalomvesztést. Történt mindez egy olyan közegben, ahol emellett különböző zavaró, egymásnak akár némileg ellentmondó nyilatkozatok is napvilágot láttak. Ez még tovább rontotta a piac bizalmát és gyengítette a forint árfolyamát. A kedd délutáni közlemény így olaj volt a tűzre. Ez is közrejátszott abban, hogy a forint árfolyam az euróval szembeni 325-ös magasságra kúszott. És ezt látva az MNB meglepő módon kiadott egy értelmező sajtóközleményt, amiben a korábbiakkal szemben azt hangsúlyozta: öt-nyolc negyedév távlatában mégsem tarthatóak a jelenlegi alacsony kamatok. Ennek köszönhető az, hogy forint árfolyama átmenetileg erősödni tudott.

– És mi várható itt a közeli, mondjuk egy hónapos távlatban?

– Azt gondolom, hogy továbbra is egymásnak feszülő folyamatok jelennek meg a forintpiacon. A piaci szereplőket kicsit megzavarhatta a keddi jegybanki kommunikáció, de végül is a legutolsó lépése azt mutatja, hogy megkezdődött annak a hitelességi problémának a helyreállítása, amit az MNB az elmúlt nagyjából fél évben a maga számára megteremtett, és az MNB meghajolt a racionalitás előtt elmozdulva a piac által várt irányba. Ez valamennyire megnyugtató. Az viszont kevésbé, hogy mindezt csak a jelentős mértékű forintgyengülés hatására tette meg.

De hát a nyári hónapokban mi szokott történni? Az elmúlt években azt láttuk, hogy ilyenkor jellemzően kisebb a piaci forgalom, ami forinterősödést szokott hozni, inkább a túl erős forint árfolyam okozott fejtörést az MNB-nek. Ha megnézzük a gazdasági fundamentumokat, akkor azok bár némileg változnak, de alapjaiban megnyugtatóak: gyors a gazdasági növekedés, viszonylag alacsony az államháztartási hiány, lassan ugyan, de csökken államadósság ráta. Az adósságszerkezet kedvező irányba változik, a külföldiek szerepe az adósságfinanszírozásban folyamatosan csökken, a belföldi szereplők szerepe emelkedik, a finanszírozási struktúra előnyére változik. A külkereskedelmi többlet bár némileg csökken, de még így is jelentős. A fizetési mérleg hasonló pályán halad. Az ország hitelkockázati besorolása javuló pályán mozog – 1 éven belül újabb felminősítésekre lehet számítani.

– Mit hozhat ez magával?

A fenti tényezők eredője összességében forint erősítő hatású. Mindazonáltal a forint árfolyam jövőbeni alakulásának kulcsa alapvetően az MNB-nél van. Biztatónak tartom, hogy megkezdődött az MNB hitelességi kérdésének korrekciója, amennyiben pedig a következő időszakban a megfelelő üzenteket küldi a jegybank a piaci szereplőknek, akkor jó esélye van annak, hogy lassan bekövetkezzen a forint piacán a megnyugvás, és a nyár végére, az őszi hónapokra visszatérjünk a 315 körüli euró forint árszintre. Hogy ez a feltétel teljesülni tud-e, abban azonban van egy jó adag bizonytalanság. Éppen ezért aktuálisan borzasztóan izgalmas kérdés, hogy a cégvezetők a jövő évet inkább egy 320 forint fölötti forint árfolyammal tervezzék, vagy inkább a korábban megszokott 310-315 közöttivel. Bár én magam inkább az utóbbi forgatókönyvet tartom esélyesebbnek, nagyon megnyugtató választ egyelőre nem tudok adni.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Tajvan szerint indokolatlanok az amerikai vámok

A tajvani kormány csütörtökön kiadott közleményében észszerűtlennek nevezte az Egyesült Államok által Tajvan termékeire kivetett 32 százalékos vámot

Kína és az EU újrakezdi az ármegállapodási tárgyalásokat az elektromos járművek ügyében

Kína és az Európai Unió megállapodott abban, hogy a lehető leghamarabb folytatják az elektromos járművekre (EV) vonatkozó szubvencióellenes vizsgálathoz kapcsolódó ármegállapodási tárgyalásokat

Brit miniszterelnök: Nagy-Britanniának nem érdeke a kereskedelmi háború

Trump bejelentése után a Brit Iparszövetség (CBI) állásfoglalásban szólította fel a brit kormányt a vámjellegű ellenlépések elkerülésére.

Az olasz kormányfő szerint el kell kerülni a kereskedelmi háborút

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború egyik félnek sem érdeke, megállapodásra kell jutni a kereskedelmi háború elkerülésével
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.

Itt az első kamatforduló, utalják a csúcshozamot az inflációkövető állampapírokra

A PMÁP-ot az államkincstár 99 százalékos árfolyamon váltja vissza, de ez az egy százaléknyi veszteség is bőven megéri, hiszen a többi lakossági állampapír közül a legalacsonyabb kamatú is 5,5 százalékot fizet