Németországban 2024-től tilos új gáz- vagy olajkazánt beépíteni. Mindenki az alternatív megoldások előnyeit és hátrányait latolgatja. Erről kérdezik a Vailant vezetőjét, Norbet Schiedecket az újságírók és barátai is.
Fűtésről a családi vacsoránál
A fűtés lett a németek első számú témája. Már a jövő éve elejétől tilos lesz új gáz- vagy olajkazánt üzembe helyezni az iparban és a háztartásokban is. A nemrég elfogadott jogszabály szerint a meglévők maradhatnak. De a többség csak átmeneti moratóriumra számít és cserén gondolkozik. A világ vezető háztartásikazán-gyártója, a Vailant máig német családi vállalkozás. Vezetője, Norbet Schiedeck szerint az 1874-ben alapított cég története legjelentősebb változását éli.
A 48 éves gépészmérnök 2018 óta vezeti a 16 ezer embert foglalkoztató vállalatot. Az utóbbi hetekben barátai, ismerősei és az újságírók is az otthoni kazánja iránt érdeklődnek először. Schiedeckék 10 éve álltak át a hőszivattyúra, amiben a németek többsége is a jövőt látja.
Nincs új a Nap alatt
A közvélemény csak néhány éve tud a CO2-semlegesen üzemeltethető hűtő/fűtő hőszivattyúkról. Pedig az 1970-es évek óta léteznek. Feltalálásuk egybeesik a környezetvédelmi mozgalom nyugat-európai kezdeteivel, mégsem váltak népszerűvé. Eleinte az atomenergia elleni harc és nem a CO2-kibocsátás csökkentése volt a zöld pártok és civilek nagy témája. A társas- és családi házak kivitelezői még 1-2 éve is eltanácsoltak a hőszivattyútól és a megszokott, ezért egyszerűbb gázkonvektort javasolták.
Hogyan működik a hőszivattyú? A hőszivattyú olyan fűtő/hűtő berendezés, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, tehát az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt. A hűtőgépeknél is használnak fizikai elv alapján működik: a hőszállítás egy folyékony állapotú közeg elpárologtatásával és lekondenzáltatásával valósul meg; a hűtőgép az élelmiszerek párolgását vonja el, és hátoldalán lévő rácson keresztül adja le, azaz kondenzálja. A folyamat fenntartásához energia kell, amit a hűtő az elektromos hálózatból vesz fel. A hőszivattyú valamilyen környezeti közegből (levegő, talaj, talajvíz) vonjuk ki a hőt, és a szivattyú segítségével szállítjuk a fűtési vagy meleg-víz előállító rendszerbe. Van levegő-víz (legelterjedtebb), geotermikus, víz-víz és levegő-levegő (klíma) hőszivattyú is. Az üzemeltetéshez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül történik. Akár károsanyag-kibocsátás nélkül, például napelemmel.
Átalakuló és újrarendeződő piac
A Vailant világszerte vezető a gázkazánok piacán. De évtizedek óta szerepel a kínálatukban hőszivattyú, amit igyekeznek egyre inkább a középpontba állítani, mert a jövő megoldásának tartják. Azonban hiába kapcsoltak az elsők között, nem biztos, hogy a hőszivattyúban a Vailant lesz a világelső, ahogy az európai gyártók eddigi vezető szerepe is kérdéses. Sok a viszonylag új ázsiai cég, amely a kezdettől fogva csak hőszivattyút gyárt, így minden fejlesztési kapacitását erre tudja fordítani. A Vailantnak sok anyagi és humán erőforrását, valamint gyártókapacitását kötnek le a továbbra is legeladottabb gázkazánok. Igaz, idén már a 3,5 milliárd euró körüli éves árbevételük felét a hőszivattyúkból remélik.
Az autóiparban zajló elektro-forradalom részben könnyítés az autókonszerneknek: az e-motor gyártása és karbantartása egyszerűbb, mint a benzin/dízel-üzeműeké. Más a helyzet a kazánoknál: a hőszivattyúk gyártása bonyolultabb, alaktarész- és helyigényesebb, mint a gázkazánoké.
A legtöbb európai kazángyártó, figyelemmel az EU 2030-as részleges és 2050-es teljes CO2-semlegességi céldátumára, a nehézségek ellenére igyekszik a hőszivattyúkra átállni. Így tesznek a Vailant német, francia és angol üzemeiben, valamint új szlovák gyárában, hogy elérjék a 500 ezer darabos éves kapacitást.
Sokan akarják, kevesen tudják
Németországban az új épületek többségében évek óta hőszivattyú hűt/fűt. Gondot a régiek átállítása okoz, különösen, ha elromlik, javíthatatlan a gázkazán és hirtelen kell új. Átlagosan 3-6 hónap a készülékek szállítási ideje és a szerelők is be vannak táblázva. A kapacitását idejében bővíteni kezdő Vailant már idén gyorsabb szállítást ígér. A fűtésszerelő-hiány viszont maradni fog. A szervízhálózatán keresztül világszerte 300 ezer fűtésszerelő vállalkozással kapcsolatban álló Vailantnál tudják, hogy a várakozási időt az új hőszivattyúra tovább növeli, hogy sok szerelő nem ért az új készülékekhez, illetve most tanulja azokat, ezért nincs tapasztalata.
A humán utánpótlással a gyártóknál is komoly gond. Az új és bonyolultabb eszközök fejlesztéséhez és gyártásához több szakember kellene.
Ne számításunk árcsökkenésre!
Sokakat a gáz/olaj-kazánnál ötször (!) magasabb készülékár tart vissza a hőszivattyútól. Schiedeck a kapacitásbővítés és növekvő verseny ellenére sem ígér árcsökkenést. Egyrészt, mert a készülékek bonyolultabbak. Másrészt, mert a kazán csak az összköltség harmadát adja. Kétharmadot az instaláció tesz ki, márpedig ez is komplikáltabb és nehezíti a szerelőhiány. Különösen bonyolult a váltás a gázrendszerről: az új kazán beépítése mellett a meglévő csőhálózatot is ki kell cserélni.
Schiedeck szerint mindennek ellenére középtávon a hőszivattyú a leggazdaságosabb fűt/hűt megoldás. Hisz az egyre dráguló gáz/fűtőolaj nélkül is üzemeltethető, akár teljes egészében megújuló forrásokból.
Ennek ellenére a tilalom elfogadása után megugrott a gázkazánok értékesítése Németországban. A szakemberek nagy hibának és a legdrágább megoldásnak tartják új gázkazánt beépíteni a meglévő és működő helyett, mert az elszabaduló gázárak néhány év múlta úgyis hőszivattyúra kell cserélni azt. Az EU ugyanis kvótarendszert vezet be az energiapiacon: a fosszilis energiához fokozatosan egyre magasabb összegű CO2-kvátát kell vásárolni, 2030-ra tonnánként 90 euróért.
Az állam segít
A német kormány a költségek 40 százalékának, legfeljebb 18 ezer euró megtérítésével próbálja biztosítani, hogy a környezetbarát és olcsóbban üzemeltethető rendszert ne csak a tehetősek engedhessék meg maguknak.
Ausztriában az ár 20 százalékáig, 7500 eurós terjedő támogatás kérhető. Franciaországban 15 ezer euró a felső határ. Csehországban 5700, Szlovákiában pedig 11400. Lengyelországban, ahol 2022-ben a legtöbb hőszivattyút értékesítették, négy program is elérhető.
Míg máshol most vezetik be a szubvenciókat, addig Magyarországon az év elején megszűnt az 50 százalékos, legfeljebb 3 millió forintos (7300 euró) támogatás. Jelenleg csak az általános otthonteremtési és felújítási programok vannak, minta a CSOK.
Gázkazánok alkonya
Schiedeck a gázkazánok alkonyáról, de nem a végnapjairól beszél. Szerinte a hőszivattyúk térnyerésével is a kombi-rendszerek maradnak a legnépszerűbbek, amelyeket a német tilalom is engedni fog. Ez gázzal is üzemeltethető hőszivattyús kazánt, vagy a meglévő gázkészülék mellé vásárolt hőszivattyús kazánt jelentheti. A szakember szerint a kombi rendszerekben a hőszivattyúé lesz a főszerep, csak az év leghidegebb napjain fog a gázzal működni a rendszer.
Felmerül a kérdés, hogy van-e a hőszivattyúnak zöld alternatívája. Schiedeck ilyennek látná a hidrogénnel működő kazánokat. Nem véletlen a feltételes mód. A hidrogén beszerzése nehézkes és az elmúlt évek autó- és kazánpiaci trendjét nézve nem is várható, hogy stabil elárusító hálózat épül ki. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ha ez változna, a hőszivattyú-kazánok minden további nélkül üzemeltethetőek lennének hidrogénnel.
A cikk a Süddeutsche Zeitung 2023 április 19-ei számában megjelent Norbet Schiedeck-interjú felhasználásával készült.
Petrus Szabolcs
