A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank együttes mérlegfőösszege tavaly 7256 milliárd forint fölé emelkedett, ami 40 százalékkal haladja meg az előző évit – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.
A két állami tulajdonú fejlesztési bank tavaly több mint 1 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A kormány további intézkedései – kamatstop, árplafon – további 1 százalékpontot tettek hozzá a GDP növekedéséhez, így ezek nélkül sokkal mélyebb lett volna a gazdasági visszaesés 2023-ban.
Az EXIM a tavaly februárban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretében 1000 milliárd forint fix kamatozású forgóeszköz- és beruházási hitellel járult hozzá a vállalatok talpon maradásához. A hitelprogram nélkül a vállalati hitelezés több mint 40 százalékkal esett volna vissza – mondta.
Az EXIM a kiemelt ágazatokban – élelmiszeripar, logisztika, gyógyszeripar, építőipar, kereskedelem – működő cégek terjeszkedését és külföldi beruházásait is támogatta a régióban és Közép-Ázsiában. A külföldön eszközölt beruházási ügyletek kormányzati támogatása idén is folytatódik, a célpontok között a régió országai mellett Azerbajdzsánt és Üzbegisztánt emelte ki. Az NGM idén is azt várja a banktól, hogy hitellel támogassa az exportpiacokon a kkv-kat – mondta a miniszter.
Az EXIM tavaly két sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre összesen 2,25 milliárd dollár értékben, míg az MFB története legnagyobb összegű forrásbevonását hajtotta végre 2023 májusában, 1,25 milliárd dolláros kötvénykibocsátással – emlékeztetett.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén is folytatódik: a 200 milliárd forintos forrás a kiemelt ágazatokban beruházási célokra vehető igénybe.
Az MFB-re kitérve Nagy Márton elmondta, hogy a bank 2023-ban a vállalati mikrohitel finanszírozásban az uniós források kiosztásában, a Baross Gábor Tőkeprogramban, valamint agrárhitelprogramokban vett részt. Az idei kilátásokról szólva jelezte: a tavalyi aktivitás idén nem várható el, de a bankoknak segíteni kell a gazdasági visszapattanást.
Az MFB-nek nagy szerepe lesz az EU-s források szétosztásában, különösen a vállalkozásfejlesztési és a foglalkoztatáspolitikai programokban, emellett energiahatékonysági programban, a Széchenyi Mikrohitel programban és a tőkeprogramokban. Idén 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása valósulhat meg.
Kérdésre elmondta: a nagy frekvenciás adatok azt mutatják, hogy 2023 októbere és decembere között a gazdasági növekedés negyedéves alapon megtorpant. Idén a kormány 4 százalékos GDP bővüléssel számol. A lefelé mutató kockázatok között Nagy Márton a német gazdaság idén várható recesszióját emelte ki.
A Budapest Airport megvásárlását érintő kérdésre válaszolva elmondta, hogy már csak technikai kérdések maradtak, és várhatóan a hónap végén lezárulhat az ügylet. Ennek finanszírozása költségvetési forrásból, az értékesített állami vagyonelemekből – Yettel, Erste Bank, VIG Biztosító – valamint az állami bankok, az EXIM és az MFB hiteléből valósulhat meg egyharmad-egyharmad arányban.
Kisgergely Kornél, az EXIM vezérigazgatója elmondta: tavaly a GDP mintegy 1,5-2,0 százalékának megfelelő, 1244 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak, ennek nagy része a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramból származott, amelynek keretösszegét 600 milliárd forintról évközben megemelte a kormány. Ebből 600 milliárd forintot forgóeszközcélokra, 400 milliárdot beruházási célokra helyeztek ki. A támogatott hitelprogram nélkül a lejáró forgóeszköz-hiteleket a vállalkozások piaci forrásokból 2 százalék helyett 20 százalékon tudták volna biztosítani.
Hamarosan kimerülhet a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram idén január közepén meghirdetett 200 milliárd forintos kerete. A támogatott hitel forintban 5 százalékon, euróban 3 százalékos kamattal érhető el.
Sipos-Tompa Levente, az MFB vezérigazgatója rámutatott: a koronavírus-járvány, majd az energiaválság és a háború mutatta meg igazán, mekkora szükség van a fejlesztési bankokra.
A pénzintézet mérlegfőösszege tavaly 20 százalékkal, 3500 milliárd forint fölé emelkedett, a hitelállomány megközelítette az 1500 milliárd forintot. Egyedi ügyletek keretében 329 milliárd forint összegű hitelszerződést, 98 milliárd forint garanciát és 284 milliárd forintnyi tőkeügyletet hajtottak végre saját forrásból – áll az NGM tájékoztató anyagában.
Az idei célokról a vezérigazgató elmondta, hogy a tervezett 396 milliárd forint uniós forrás folyósítása mellett mintegy 17,5 milliárd forintot biztosítanának a Vállalati Energiahatékonysági Hitelprogram keretében. További 10 milliárd forintos kerettel folytatódik a Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Program 2.0 és a gazdaságfejlesztő programokat támogató tőkeprogramok.
