Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Elemzők: nem biztos, hogy elég lesz a 15 bázispontos kamatemelés
No menu items!

Elemzők: nem biztos, hogy elég lesz a 15 bázispontos kamatemelés

A vártnál kedvezőtlenebbül alakult az infláció júniusban – vélik gazdasági elemzők, akik a jegybanki kamatemelés folytatására számítanak.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,6 százalékkal nőttek.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a vártnál kedvezőtlenebb inflációs adat miatt szinte biztosra vehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank júliusban újabb szigorításra kényszerül, a kérdés a szakértő szerint csak az, hogy elég lesz-e a 15 bázispontos emelés, vagy ennél határozottabb lépésre lesz szükség.

Regős Gábor

Az elemző kommentárja szerint júniusban az előző hónapokhoz képest tovább nőtt az infláció, ebben jelentős szerepe volt a dohányáruk áremelkedésének, amelyet a jövedéki adó emelése okozott, illetve az üzemanyagárak emelkedésének, amit a növekvő olajár eredményezett.

A korlátozást elszenvedett ágazatok közül havi alapon jelentős áremelkedés történt a belföldi üdülés esetében, itt a korábban elszenvedett bevételkiesés kompenzálása jelenhet meg, de hozzájárulhat az is, hogy a válság idején elbocsátott munkaerő helyett csak drágábban találnak újat. Az inflációt szintén felfelé hajtotta az ingyenes parkolás megszűnése – jelezte.

A legfrissebb adat alapján az infláció a Századvég által korábban vártnál magasabban, 4 százalék felett alakulhat az év egészét tekintve – közölte Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank szenior elemzője közölte: a júniusi inflációs adat jelentősen felülmúlta az MNB várakozását is, könnyen lehet, hogy ez a nagyobb léptékű kamatemelés felé mozdítja a jegybanki döntéshozókat a júliusi ülésen.

Úgy véli, megnőtt annak a valószínűsége, hogy júliusban ismét 30 bázisponttal, 1,2 százalékra emeljék az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mértékét.

Virovácz Péter

Az elemző kifejtette: az élelmiszerek inflációja 3,2 százalékra gyorsult, ebben az éttermi étkezés több mint 6 százalékos éves bázisú drágulásának is jelentős szerepe van. Szintén az újranyitáshoz köthető, hogy a szolgáltatások inflációja rendkívüli mértékben megugrott. Ez igazolja az ING várakozását, hogy az újranyitás valós árhatásait a májusi infláció még alig tükrözte, a júniusi adatban már tetten érhető ez a hatás – mutatott rá.

A járműüzemanyagok inflációs hatása az emelkedő bázis miatt némileg mérséklődött, ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek esetében továbbra is gyorsul az infláció, ezen belül is elsősorban a tartós háztartási cikkek drágulása volt a meghatározó – tette hozzá.

A csütörtökön közzétett adat megfelelt az ING várakozásának, így továbbra is fenntartják az év egészére vonatkozó, 4,5 százalékos prognózisukat. A következő hónapokban enyhülhet az infláció, ám a bázishatások következtében az év vége felé ismét 5 százalék felett alakulhat az áremelkedés éves üteme – közölte Virovácz Péter.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban bázishatások miatt némileg csökkenhet az infláció, de így is 5 százalék közelében maradhat, a Takarékbank ezért az idei inflációs várakozását érdemben, 4,6 százalékra emelte a tavalyi 3,3 százalék után, míg jövőre a számos bázishatás miatt 3,2 százalékra mérséklődhet az infláció.

Suppan Gergely

Az adatok alátámasztják, hogy szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt “felrobbanó” kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, és a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek – fejtette ki.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az inflációban hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők is, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növeli az inflációt, az év végétől jövő áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért a jövő év közepére már visszatérhet az infláció a 3 százalékos cél közelébe. Egyszeri tétel az üzemanyagárak tavaly április-májusi extrém alacsony bázisa is; mivel a tavalyi nyári hónapokban az üzemanyagárak már feljebb kerültek, bázishatás miatt már kevésbé fogják felfelé húzni az inflációt – mutatott rá.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője kifejtette: ahogy arra számítani lehetett, a járványkorlátozások enyhítése miatt a szolgáltatásoknál komolyabb áremelkedés következett be. Az ingyenes parkolás eltörlése felfelé húzta a mutatót, de drágulás volt az éttermekben és a belföldi utazásoknál is májushoz viszonyítva.

Németh Dávid

A változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció júniusban gyorsult, 3,8 százalékot tett ki, szemben a májusi 3,4 százalékkal. A maginflációs adatokból is az látszik, hogy a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek esetében emelkednek az árak, ráadásul a júniusi eredmény már megközelíti a jegybank toleranciasávjának felső határát – mutatott rá.

A szakember szerint júliusban és augusztusban átmenetileg lassulhat az infláció, 4 százalék körüli értékek várhatók, szeptembertől azonban újból gyorsulásra lehet számítani, ennek eredményeként 5 százalék körüli mutatóra van kilátás.

Németh Dávid szintén úgy látja, a jelenlegi inflációs folyamatok miatt biztosra vehető, hogy az MNB folytatja a júniusban indított kamatemelési ciklust, a fő kérdés az, hogy 15 bázispontos vagy ennél jelentősebb mértékű lesz-e a kamatemelés.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Itt a csavar: a mesterséges intelligencia most új munkahelyeket teremt az IT piacon

Az AI-tehetségeket kereső vállalatok számára egyszerűen nincs elég tapasztalt munkavállaló, és néhányan közülük akár milliós éves kompenzációs csomagokat is elkérnek.

Nagyon meg kell fékezni a csonttörő dengue-lázat: itt van a megoldás

Lopakodó, maláriát terjesztő unokatestvérével ellentétben a nőstény Aedes aegypti vagyis az egyiptomi csípőszúnyog bosszantó hanggal jelzi a közeledését, de a csípése sokkal rosszabb, mint a zümmögése.

Megjött a kamatemelés a lakáshiteleknél, áttörik a bankok a THM-plafont

A kamatoknál élénkebb volt a mozgás a jövedelmi elvárások terén.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.