Az uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása. A testület elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.
A pénzügyminiszterek tanácsa videókapcsolaton folytatott nemhivatalos ülésén írásbeli eljárás keretében fogadta el a Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti terveinek jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatait.
A határozat elfogadását követően a tagállamok e második csoportja is igénybe veheti majd az uniós forrásokat gazdaságuk koronavírus-járvány utáni helyreállításának elősegítésére. Mind a négy tagállam előfinanszírozást kért az uniós forrásokból. Ennek folyósítására a vissza nem térítendő támogatásokról és a hitelekről szóló kétoldalú megállapodások aláírását követően kerül sor.
Július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjon alá.
A további kifizetéseket az uniós bizottság attól tette függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak.
Valdis Dombrovskis, gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos az ülés utáni hétfői sajtótájékoztatón közölte: Horvátország e célok elérése érdekében olyan reformokat és beruházásokat tervez, amelyek kiterjednek a víz- és hulladékgazdálkodás javítására, a fenntartható mobilitásra történő átállásra és a digitális infrastruktúrák finanszírozására a távoli vidéki területeken.
Ciprus többek között a villamosenergia-piacát kívánja megreformálni, illetve elősegíteni a megújuló energia alkalmazását, továbbá javítani szándékozik az e-kormányzati megoldásokat.
Litvánia olyan intézkedéseket sorolt fel a helyreállítási tervében, mint például a helyben előállított, megújuló energia mennyiségének növelése, a zöld közbeszerzési intézkedések és a nagyon nagy kapacitású hálózatok további kiépítése.
Szlovénia azt tervezi, hogy az uniós támogatás egy részét a fenntartható közlekedés fellendítésére, a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázására és a közszféra további digitalizálására fordítja.
Újságírói kérdésre válaszolva Dombrovskis közölte: a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között.
A brüsszeli testület azt fogja javasolni a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervéről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. E területek közé tartozik a zöld és a digitális átállás, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió. Ugyancsak fontos reformterület az ipar dekarbonizálása, az épületek felújítása, a közigazgatás digitalizálása és a munkaerő átképzése.
Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően – kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg – két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezt követően egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadását követően a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást.
