Hirdetés
Kezdőlap Menedzservélemény A fenntarthatóság kihívása - egyedül nem megy!
No menu items!

A fenntarthatóság kihívása – egyedül nem megy!

„A víz és a levegő, a Föld két leglényegesebb eleme, amiken az életünk múlik, globális szemétlerakóvá váltak.” (Jacques-Yves Cousteau)

Sokszor beszélünk a fenntarthatóságról, trendi lett, ami mára már egyben kényszerpálya is, ha meg akarjuk őrizni a Földet az unokáinknak. Kérdés, teszünk-e érte eleget. A Legrand Zrt. vezérigazgatója, Károlyi László írása AzÜzlet.hu-n.

Az üzleti célok sokszor, vélten vagy valósan, ellentétesek a fenntarthatósági elvárásokkal, ezért is akadozik a megvalósítás. A gazdasági környezet nem segít, az energiaárak az egekben, már ezt sem egyszerű kigazdálkodni egy vállalkozásnak, de ha fenntarthatósági elkötelezettség miatt mondjuk a zöld (nap, szél stb.) energiát részesítjük előnyben, az még hozzá tesz az árhoz pár százalékot. Hasonlóképpen, ha dízel kamionok helyett zöld szállítási alternatívát keresünk a közúti szállításra, az akár a duplájába is kerülhet. Felvetődik a kérdés, ki fizeti meg ennek az árát és hogyan maradhatnak versenyképesek azok a vállalkozások, amelyek a zöld(ebb) utat választják.

A Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) a 2010-es, mérföldkőnek számító jelentésében, a VISION 2050 dokumentumban fogalmazta meg először egy fenntartható világ jövőképét, hogyan lehet azt elérni, és milyen szerepet kell az üzleti világnak vállalnia ennek létrehozásában. Sajnos a jelentés céljai eléréséhez szükséges átalakulások elmaradtak, és az említett erős költséghatások miatt talán nem véletlen.

Károlyi László

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) megkongatta a vészharangot, a számos ország és meghatározó vállalat által elfogadott 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban megjelölt célok, hogy 2050-re maximum 1,5 százalékkal emelkedjen a Föld éves átlaghőmérséklete, nem tartható. A 2020-as év 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb a XIX. század átlagánál. Az IPCC legújabb elemzései azt mutatják, hogy a legjobb esetben is 1,6 Celsius-fokos lesz az emelkedés, mielőtt megállna ez a trend. A Föld 2100-ig terjedő átlaghőmérséklet változására jelenleg három lehetőséget valószínűsítenek. Ha semmit sem teszünk, ez plusz 4,5 Celsius-fokos emelkedést jelent, az eddig már jelentett kötelezettségvállalások teljesülése esetén pedig csak 2,9 Celsius-fokos növekedés lenne. Ha a jelenlegi politika folytatódik, azaz többet beszélünk, mint teszünk, az vélelmezhetően 3,5 Celsius-fokos növekedést jelent. (Forrás: Climate Action Tracker) Az átalakulás gyorsítása érdekében született a Time to Transform 2030 program.

A Legrand globálisan és Magyarországon is aktív szerepet vállal a klímasemlegeségért folyó küzdelemben. A Legrand az elsők között csatlakozott az ENSZ Global Compact kezdeményezéséhez 2007-ben és része az FTSE4Good indexnek. Csatlakozott a 2020 júliusi Párizsi klíma megállapodáshoz is, amely maximum 1,5 százalékos átlag hőmérséklet emelkedést határozott meg célként 2050-re. A globális célok beépültek és beépülnek az üzleti célok közé. A hároméves CSR tervek a tudományos alapú (SBTi) külső minősítés alapján kerültek meghatározásra.

A Science Based Target Initiative SBTi, a CDP, az ENSZ Global Impact, a World Ressources Institue WR, és a World Wide Fund for Nature WWF közötti partnerség és globálisan több mint 1000 vállalat már csatlakozott ehhez a programhoz.

A Legrand Csoport 2022-2024-re vonatkozó CSR célkitűzés programja immár ötödik, amely a fenntarthatóságot egyértelműen beemeli az üzleti célok közé és ösztönöz az üzleti modellváltásra. A célok, amelyeket 2024-re el kell érni, komoly kihívások, egyeben hatalmas lépések a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség felé. Ilyenek például:

  • a bevétel 80 százalékát tervezés vagy felhasználás szempontjából zöld termékeknek kell adniuk
  • a felhasznált elektromos energia 80 százalékának zöld előállításból kell keletkeznie
  • a fajlagos energia felhasználás csökkentésére tett akciók kiterjesztése a teljes üzleti körre (scope 1&2 és 3) – így például az készárú kiszállításokhoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás – csökkentése 4 százalékkal

Az biztosan állítható, hogy ezek a célok komoly kihívások, és ha nincs globális elköteleződés, egyedül nem fog menni. Szükség van a fogyasztói elköteleződésre a fenntarthatóság iránt és nem csak elvekben, hanem a pénztárcába nyúló döntésekkel is. Kell a vállalati tulajdonosi kör részéről elfogadás arról, hogy a profit egy részét újra invesztálják a fenntarthatósági programok megvalósításába. Végezetül pedig kell a kormányzatok és nemzetközi szövetségek szabályozási következetessége, ami a már előzekben említett két szereplőt a fenntarthatóág irányába motiválja. És kell még nagyon sok innováció, mert a cirkuláris gazdaság a jövő kulcsa. Csak tudatosítania kell Mark Stevenson gondolatait mindenkinek:

„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit.”

Az biztosan állíthatjuk, hogy a fenntarthatóság sokba fogy kerülni, de az élhető Föld szerintem megéri. De egyedül nem megy, csak együtt érhetünk célba!

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MGE: minden adott az új autók piacának fellendüléséhez

Jelentős a növekedés az elektromos személyautók esetében, az előző év első négy hónapjához képest csaknem 50 százalékkal több elektromos autó került az utakra.

Itt az ideje a magyar gazdaság újabb dimenzióváltásának

A magyar gazdaság az elmúlt 14 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, folyamatosan dőltek meg a beruházási, az export és a foglalkoztatottsági rekordok

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.