Júniusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, de még mindig történelmi csúcsok közelében vannak az orosz-ukrán háború miatt. Ráadásul a Nomura egyik vezető közgazdásza szerint Ázsiában még várat magára az élelmiszerárak robbanása, amely valószínűleg a júliustól szeptemberig tartó negyedévben fog bekövetkezni.
Sonal Varma, a japán bank ázsiai piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a CNBC-nek elmondta, hogy az élelmiszerárak ázsiai változásai általában elmaradnak a globális mozgásoktól, mivel a kormányok támogatásokat és árszabályozást vezetnek be az árak átmeneti enyhítésére.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe júniusban 2,3 százalékkal csökkent az egy hónappal korábbihoz képest. Az árindex a növényi olajok, a gabonafélék és a cukor nemzetközi árának csökkenése miatt lett alacsonyabb, de még így is 23,1 százalékkal magasabban áll, mint egy évvel ezelőtt.
A FAO-index júniusban 154,2 ponton mozgott – a bázisidőszakot a 2014 és 2016 közötti átlagárak jelentik -, alig valamivel a márciusi 159,7 pontos érték alatt, amelyben már benne volt ukrajnai orosz invázió hatása.
Ázsiára gyakorolt hatás
A Nomura szakértője szerint az idei év második felében valószínűleg Szingapúrban, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Indiában emelkednek majd a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak.
Egy júniusban közzétett jegyzetben Varma és szakértői csapata azt írta: a nettó élelmiszerimport a Fülöp-szigetek bruttó hazai termékének (GDP) több mint 2 százalékát teszi ki, ami a második legmagasabb Ázsiában (Japánon kívül) Hongkong után. Az élelmiszerek az ország fogyasztói árindexének kosarában is magas, közel 35 százalékos részesedést képviselnek.
Dél-Korea és Szingapúr szintén veszélyben van, mivel nagymértékben függnek az élelmiszerimporttól.
És bár India búza és rizs tekintetében önellátó, az országban jelenleg is tartó hőhullám, a monszun késése és más élelmiszerek, például a hús és a tojás árának emelkedése valószínűleg felfelé fogja hajtani az árakat.
Varma szerint ahelyett, hogy exporttilalmakat vezetnének be, amelyek torzítják az élelmiszerárakat, a kormányoknak “a költségvetési támogatás célzott formáit” kellene alkalmazniuk, hogy segítsenek az alacsony jövedelmű embereken ebben a helyzetben.
“Az alacsonyabb jövedelmű háztartások jellemzően fogyasztásuk nagy részét élelmiszerre költik, ezért fontosabb, hogy megvédjük őket” – mondta.
A búza közel felével drágult egy év alatt
A FAO élelmiszerár-indexe szerint a gabonafélék ára – amely kategóriába a búza tartozik – júniusban 4,1 százalékkal csökkent májushoz képest, de még mindig 27,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
A búza ára júniusban 5,7 százalékkal csökkent, de az orosz-ukrán háború miatt még mindig 48,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Oroszország és Ukrajna együttesen a globális búzaexport 28,47 százalékát adta 2020-ban.
A FAO szerint az alacsonyabb búzaárak a jobb termésviszonyoknak, az északi féltekén az új betakarításokból származó szezonális rendelkezésre állásnak és az Oroszországból származó több exportnak voltak köszönhetőek.
A növényi olaj ára esett a legnagyobb mértékben, 7,6 százalékkal az előző hónaphoz képest. A pálmaolaj ára a globális kínálat növekedésével csökkent, míg a napraforgó- és szójaolaj iránti kisebb kereslet szintén csökkentette az árakat. A cukor ára 2,6 százalékkal csökkent májusról júniusra, mivel a kínálat nőtt, a kereslet pedig csökkent.
Rekordmagasan a hús ára
A hús és a tejtermékek fogyasztóinak kevesebb okuk volt az örömre.
A húsárak júniusban rekordmagasságot értek el, májushoz képest 1,7 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest pedig 12,7 százalékkal emelkedtek, mivel a háború miatt a kínálat továbbra is szűkült. Az északi féltekén kitört madárinfluenza szintén hatással volt a húsárakra.
A tejtermékek 4,1 százalékkal drágultak májushoz képest, és 24,9 százalékkal drágábbak voltak, mint tavaly júniusban. A FAO szerint a sajtárak emelkedtek a legnagyobb mértékben a készletfelhalmozás és az európai hőhullám miatt.
A FAO figyelmeztetett, hogy bár az élelmiszerárak júniusban csökkentek, “továbbra is fennállnak azok a tényezők, amelyek miatt a globális árak eleve magasak voltak“.
Ezek közé tartozik “az erős globális kereslet, a kedvezőtlen időjárás néhány jelentős országban, a magas termelési és szállítási költségek, valamint a COVID-19 miatt bekövetkezett ellátási lánc zavarok, amelyeket súlyosbítanak az Ukrajnában zajló háborúból eredő bizonytalanságok” – közölte Maximo Torero Cullen, a FAO vezető közgazdásza.
Az élelmiszerárak idővel valószínűleg nem fognak jelentősen csökkenni – mondta Varma a Nomurától.
“A kereslet néhány ilyen termék iránt viszonylag rugalmatlan” – mondta, hozzátéve, hogy egy recesszió nem fog “lényeges árcsökkenést” okozni.