Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Új uniós megközelítés a rák felismerése terén: több és jobb szűrés
No menu items!

Új uniós megközelítés a rák felismerése terén: több és jobb szűrés

A kép illusztráció. Forrás: Wikipedia

Az Európai Bizottság az európai rákellenes terv keretében előterjesztendő uniós rákszűrési program részeként új megközelítést terjeszt elő, hogy támogassa a tagállamokat a rákszűrésben való részvétel növelésében. A daganatos megbetegedések korai szakaszban történő felismerésére összpontosítva a javasolt ajánlás célja a szűrővizsgálatok számának növelése, több célcsoportra és többféle rákos megbetegedésre kiterjedően.

Ez az új uniós megközelítés, amely a rendelkezésre álló legújabb tudományos eredményeken és bizonyítékokon alapul, támogatni fogja a tagállamokat abban, hogy 2025-re az emlő-, méhnyak- és vastagbélrákszűrésre jogosult uniós népesség 90%-a vegyen részt szűrésen. Az új ajánlás kiterjeszti a népességen alapuló, szervezett rákszűrést a tüdőrákra, a prosztatarákra és bizonyos körülmények között a gyomorrákra is.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök így fogalmazott: „A rák az egészségügy egyik prioritása! Az elmúlt két évben a Covid jelentős mértékben visszavetette a rákmegelőzést, -felismerést és -diagnosztikát. A rák korai felismerése többféle kezelést tesz lehetővé és több életet lehet megmenteni. Ehhez Unió-szerte fokoznunk kell a rákszűrést. Ma ismét tanúbizonyságot teszünk a rák elleni határozott és kollektív küzdelem iránti elkötelezettségünkről.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „2020-ban az EU-ban a becslések szerint 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és több mint 1,3 millió ember vesztette életét e betegség miatt. Tudjuk, hogy a korai diagnózis életeket ment és javítja az életminőséget. A mai napon, az európai rákellenes terv keretében új irányt határozunk meg a rákszűréshez az EU-ban.  Új ajánlásainkkal az uniós rákszűrési rendszer olyan ráktípusokra fog kiterjedni, amelyek együttesen az EU-ban évente diagnosztizált új daganatos esetek közel 55%-át teszik ki. A tudományos bizonyítékokon és a rákkutatás terén az elmúlt 20 évben kidolgozott kiválóságon alapuló új ajánlásaink Unió-szerte megerősítik a korai fellépésre és a Covid19 rákdiagnosztikára és -ellátásra gyakorolt hatása által teremtett hiányosság pótlására irányuló fellépéseinket. Együtt mindannyian tehetünk valamit a rákos megbetegedések tendenciái ellen.”

A javasolt ajánlás új uniós megközelítést vezet be a rákszűrés javítására irányuló bevált gyakorlatokra vonatkozóan, felváltva a jelenlegi megközelítést, amely már 20 éve érvényes, és amelyet sürgősen aktualizálni kell. A javaslat az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezése, és a legújabb tudományos fejleményeket és bizonyítékokat tükrözi. Az új ajánlások végrehajtásához pénzügyi támogatás áll rendelkezésre: 38,5 millió EUR „az EU az egészségért” program keretében, illetve 60 millió EUR a Horizont Európa keretében. Emellett a Bizottság a 2023. évi „az EU az egészségügyért” program keretében további finanszírozást fog javasolni a rákszűrésre. További támogatás nyújtható az európai regionális, kohéziós és szociális alapokból is.

Mik az újdonságok?

Az ajánlás célja, hogy az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák esetében a jelenleginél nagyobb mértékben vegyék igénybe a rákszűrést, hogy teljesüljön az európai rákellenes tervben meghatározott azon cél, hogy 2025-re az ilyen szűrést a jogosult személyek 90%-a számára biztosítsák. Emellett a célzott szűrést ki kell terjeszteni más rákos megbetegedésekre is, nevezetesen a prosztata-tüdő- és gyomorrákra.

A célzottabb és kevésbé invazív szűrés megkönnyítése érdekében az ajánlás:

  • kiterjeszti az emlőrákszűrés célcsoportját a 45 és 74 év közötti nőkre (a jelenlegi 50–69 évesekhez képest);
  • javasolja, hogy a Humán papillomavírus (HPV) vizsgálatot a méhnyakrák kimutatása érdekében a 30–65 éves nőknél legalább ötévente végezzék el, figyelembe véve a HPV-oltási státuszt;
  • az 50–74 év közöttieknél a vastagbélrákra vonatkozó triázsvizsgálatot kér fekáliás immunkémiai vizsgálatokkal az endoszkópia/kolonoszkópia lehetséges utókövetésének meghatározása érdekében.

A legújabb bizonyítékokra és módszerekre építve az ajánlás további három rákos megbetegedésre is kiterjeszti a szervezett szűrést:

  • tüdőrák-vizsgálat a jelenlegi erős dohányos és volt dohányos 50–75 évesek esetében.
  • prosztatarák-vizsgálat a 70 év alatti férfiaknál prosztataspecifikus antigénvizsgálat alapján, nyomon követésként pedig mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) vizsgálat.
  • Helicobacter pylori szűrése és a rákot megelőző gyomorléziók megfigyelése olyan helyeken, ahol magas a gyomorrák előfordulási gyakorisága és a halálozási arány.

Az ajánlás különös figyelmet fordít a szűréshez való egyenlő hozzáférésre, az egyes társadalmi-gazdasági csoportok, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a vidéki vagy távoli területeken élők szükségleteire annak érdekében, hogy a rákszűrés Unió-szerte valósággá váljon. Fontos továbbá a megfelelő és időben történő diagnosztikai eljárások, kezelések, pszichológiai támogatás és utógondozás biztosítása. Az ajánlás emellett az európai rákinformációs rendszeren és a rákegyenlőtlenségi nyilvántartáson keresztül bevezeti a szűrőprogramok rendszeres, szisztematikus nyomon követését, beleértve az egyenlőtlenségeket is.

A végrehajtás támogatása érdekében a rákszűrésre és -kezelésre vonatkozó uniós iránymutatásokat „az EU az egészségügyért” program pénzügyi támogatásával dolgozzák ki a tüdő-, prosztata- és gyomorrákra vonatkozóan. Az emlőrákra, a vastagbélrákra és a méhnyakrákra vonatkozó meglévő uniós iránymutatásokat rendszeresen aktualizálni fogják.

A Tanács általi elfogadását követően az ajánlás a rákszűrésről szóló jelenlegi 2003-as ajánlás helyébe lép.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Jó, hogy van: pozitívan fogadták a zsugorinflációs tájékoztatást

A lakosság kétharmada hallott már az élelmiszer-kereskedőket érintő tájékoztatási kötelezettségről, amely a kiszereléscsökkentett termékekre hívja fel a figyelmet.

Jól állunk – Dinamikusan nő a turisztikai ágazat teljesítménye

A szálláshelyek márciusban 63,6 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, 24 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor

Nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez

Magyarország a migránsválság 2015-ös kezdete óta 700 milliárd forintot fordított határvédelemre, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot

Az agglomerációban 10 százalékkal nőtt a házak négyzetméterára

A járásokat tekintve közölték, hogy a használt családi házak terén a rekorder a Váci járás 798 ezer forintos négyzetméterárral, majd a Budakeszi járás következik 745 ezer forintos átlag értékkel.
Hirdetés

Hírek

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön

Pozitív korrekcióval indulhat a kereskedés a tőzsdén

Kedden az OTP-részvények ára 670 forinttal, 3,79 százalékkal 17 030 forintra esett, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki.

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a BUX

A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására, magas forgalom mellett, elsősorban az OTP, valamint a Richter és a Mol gyengülése miatt esett a BUX-index.
Hirdetés

Gazdaság

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.

Felmérik a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A MiCA és az FTR révén Európa-szerte felügyelt, szabályozott keretek között működő nemzeti kriptopiacok alakulhatnak ki.