Hirdetés
Kezdőlap Egészség-ügy Eurobarométer: az európaiak aggódnak a levegőminőség miatt
No menu items!

Eurobarométer: az európaiak aggódnak a levegőminőség miatt

Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt, és úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, a munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javításáért, valamint a témára vonatkozó nemzetközi, illetve európai megközelítést szorgalmaznak – derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer felmérésből.

A felmérés szerint az európaiak többsége úgy véli, hogy hazájukban komoly problémát jelentenek a levegőszennyezésből eredő légzőszervi betegségek (89 százalék), mindenekelőtt az asztma (88 százalék), valamint a szív- és érrendszeri betegségek.

Az európaiak aggódnak a légszennyezés által a nyílt vizekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az algásodás (eutrofizáció) miatt is (83 százalék). A válaszadók csaknem fele (47 százalék) véli úgy, hogy romlott a levegőminőség is az elmúlt tíz évben.

Az Eurobarométer felmérésből kiderült, hogy az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a már létező uniós előírásokat illetően, a válaszadóknak csupán kisebb hányada (27 százalék) hallott ezekről. Az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67 százalék) azonban úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni.

Az európaiak nagy többsége szerint a légszennyezést nemzetközi szinten (65 százalék) kellene kezelni, ezt követi az európai és a nemzeti szintű kezelést támogatók (mindkettő 42 százalék), végül pedig a regionális vagy helyi megoldást szorgalmazók (32 százalék) aránya. Jelentős azok aránya is, akik úgy vélik, hogy minden szinten egyidejűleg kell intézkedéseket végrehajtani (19 százalék).

Az európaiak többsége szerint a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében, a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz.

A válaszadók úgy gondolják, hogy maguk is többet tettek a kibocsátások csökkentése érdekében idén, mint 2019-ben. A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módjai annak, amelyekkel az európaiak saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe kerülő károsanyag-kibocsátást.

Magyarországon a válaszadók 47 százaléka szerint a levegő minősége az elmúlt tíz évben lényegében ugyanolyan maradt, tíz százalékuk szerint javult, 41 százalékuk szerint pedig romlott. Hetvenhét százalék szerint meg kell erősíteni az EU levegőminőségi szabványait. Ötvenkilenc százalék szerint nagyon, 36 százalék szerint meglehetősen súlyos egészségügyi következményei vannak a légszennyezésnek.

A levegőbe kerülő károsanyag csökkentése érdekében a magyarok 44 százaléka használt tömegközlekedést vagy kerékpárt, vagy a választotta a gyaloglást a gépkocsi helyett. A válaszadók 39 százaléka cserélte le régebbi, több energiát fogyasztó háztartási berendezését jobb energiahatékonysági besorolású berendezésre, 27 százaléka jobb szigeteléssel látta el a házát, 21 százaléka átalakította lakása fűtési rendszerét magasabb károsanyag-kibocsátású rendszerről alacsonyabb kibocsátásúra.

Kilenc százalék azon magyar válaszadók aránya, akik már elektromos gépkocsit, elektromos motorkerékpárt vagy elektromos kerékpárt vásároltak elsődleges közlekedési eszköz céljára. (Eurobarométer)

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.

A júliusra elvárt szint felett a gáztárolói töltöttség

A jelenleg 4,5 milliárd köbméternyi készlet másfélszeresét teszi ki a tavalyi egész éves lakossági fogyasztásnak.

Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány

Ősztől a Konvergencia Programot az uniós gazdasági kormányzás reformja keretében felváltja a középtávú nemzeti fiskális strukturális terv,.

Most licitáljon több millió forintos arany ékszerekre a NAV oldalán

Több millió forintos arany ékszerekre is lehet licitálni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) oldalán.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.