A homoksivatagot átszelő soksávos országút egyik oldalán külföldi turisták élvezik a sivatagi buckás szafarit, a másik oldalon pedig olajfáklyák égnek a kőolajkutak tetején. Az Egyesült Arab Emírségekben vagyunk, amely a világ azon kevés országa közé tartozik, ahol nincsen jelentősebb növekedési, inflációs, fogyasztás-csökkenési probléma, ahol nincsen energiaválság, ahol nem kell most takarékoskodni a kőolajjal, a földgázzal és az elektromos árammal. A hét sejkség által 1971-ben alapított monarchia rendelkezik a világ hatodik legnagyobb ismert kőolaj- és hetedik legnagyobb földgázkészletével. Szinte elképzelhetetlen mennyiségnek számít a 100 milliárd hordónyi (1 hordó mintegy 159 literrel egyenlő) bizonyított kőolajkészlet. Viszont az autósok bánatára a benzin literje a korábbi 100-ról mintegy 290 forintnyi dirhamra emelkedett.
Az utazót már a repülőgépen meglepetés éri: az emirátusi nemzeti légitársaság nemcsak kiváló fedélzeti ellátást, hanem sokrétű digitális szórakozási lehetőségeket is kínál az ülések háttámlájában elhelyezkedő képernyőkön, természetesen széleskörű idegenforgalmi propagandával „megfűszerezve”. A légiszemélyzet egy része magyar, az idegen nyelvet nem beszélő utasok velük anyanyelvünkön tudnak kommunikálni. A dubaji repülőtér építészetileg impozáns, hatalmas érkezési csarnokaiban még éjjel is kínálnak megvételre a jól öltözött ügynökök helyi ingatlanokat, s nyitva vannak a kávézók, teázók és a gyorséttermek is.
Fényár és luxus
Dubaj, Abu Dhabi és a többi sejkség sötétedéstől napfelkeltéig fényárban úszik. (Az előbb említett két legnagyobb sejkségen kívül a föderációhoz tartozik Sharjah, Ajman, Ras Al Khaimah, Umm Al Quwain és Fujairah.) Nem takarékoskodnak az árammal, a kétszer 5-6 sávos országutak végig kivilágítottak, a zárt városi buszmegállókban pedig légkondicionálás duruzsol. A vendéglők kerthelyiségeiben „kiépített” légkondicionáló berendezések enyhítik a hőséget, az üzletek, a szállodák, a hatalmas bevásárló központok viszont igencsak túlhűtöttek.
Az Emírségek sok szempontból a leg-ek országa, ott található a világ legnagyobb bevásárló központja, a Dubai Mall, a planéta legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burjh Khalifa luxushotel, a Burjh Al-Arab az első hétcsillagos szálloda, Abu Dhabi kikötője a világ legnagyobb mesterséges kikötője, az egyik bevásárlóközpontban van a világ legnagyobb méretű tengeri akváriuma és a sort még hosszan lehet folytatni. New York és Chicago felhőkarcolói sokak véleménye szerint „elbújhatnak” a dubaji toronyépületek mögött, nem csak számban és magasságban, hanem dizájnban és építészetileg is. Dubajban szinte nincsen két egyforma felhőkarcoló, ház és más épület, a világ legjobb várostervezői, építészetei alkották meg azt a várost, ahol 50-60 évvel ezelőtt még elsősorban beduin-sátor volt a „lakás”.
Kőolajtenger és tolerancia
A hatalmas kőolaj- és földgázkészletek rendkívül gazdaggá tették az Emírségeket és a jelek szerint az ország jól sáfárkodik a rengeteg pénzzel. A mintegy 83 ezer négyzetkilométer területű és 9,9 millió lakost számláló szövetségi állam a Transparency International felmérése és tanulmánya szerint a világ legkevésbé korrupt 25 országának egyike. Az AT Kearney globális tanácsadó cég felméréseken alapuló véleménye szerint az Emírségek azon országok közé tartozik, ahol a külföldi cégek a legmagasabb színvonalú és minőségű üzleti szolgáltatásokban részesülnek.
Dubaj napjainkban valódi világgazdasági központ, ahol a világ szinte minden jelentősebb cége valamilyen formában képviselteti magát. A közel 10 millió lakosú országban mintegy 8 millió vendégmunkás dolgozik, többségük Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból érkezett. Az építést, a turizmust stb. kiszolgáló fizikai munkák, tevékenységek nagy részét ők végzik. Fizetésük jelentős részéből él odahaza a család, ezért – a helyiek elbeszélése szerint – igen keményen, becsületesen dolgoznak. Spórolnak a lakhatáson is, hatan-nyolcan laknak egy szobában a toronyházak kiadott lakásaiban. (A hatalmas, mindenhol látható lakótelepi építkezések nem kis mértékben a vendégmunkások bérlői – sok esetben ágybérlői – elhelyezését szolgálják.) Az Emírségek munkaerőpiacán a már említetteken kívül számos náció van jelen. Nem véletlen, hogy az országban sok helyen olvasható a közterületeken: „a tolerancia és a sokszínűség alapelv országunkban”.
A látogatót meglepte, hogy az abu dhabi óriásmecsetet az ultramodern (sok üzlettel és gyorsétteremmel is rendelkező) látogatóközponttal összekötő mozgójárdás folyósón századunk fontos alapelvei olvashatóak a falakon: tolerancia, kommunikáció, együttműködés, társadalmi felelősség. A világ hetedik legnagyobb (természetesen hűtött) mecsete amolyan újkori építészeti csoda.
Piaci benyomások
Jó volt látni a sarjahi hal- és zöldségpiacon, hogy az árusok hajhálót és kesztyűt viseltek. (A Covid-19 elleni átoltottság az Emírségekben meghaladja a 90 százalékot.) A mintegy 50 hentes mindegyike patikatisztaságú külön bolttal rendelkezik, ahol ki van írva a nevük, működési engedély-számuk. A higiéniát szolgálja, hogy a henteseknél nem lehet fizetni, hanem minden 10 boltra jut egy pénztár, ahol ki lehet fizetni a vásárolt árut a hentes számának megadásával. A jó kereskedői szellemet bizonyítja, hogy a piac árusai termékeik mellé üzleti névjegyet is adnak.
Gazdasági körkép madártávlatból
Mielőtt folytatnánk a látogató néhány gazdasági, üzleti tapasztalását, benyomását, érdemes madártávlatból pillantást vetni az Egyesült Arab Emírségek gazdaságára. A nagy importigényű, nyitott gazdaságú országban tavaly a GDP 3,8 százalékkal növekedett, az idei évre 5,4 százalékos bővülésről szól az előrejelzés. A GDP összege 2022-ben 359 milliárd dollár volt, az egy főre jutó bruttó nemzeti termék pedig meghaladta a 36 ezer dollárt. Tavaly az infláció mínusz 2 százalék volt (árcsökkenés), idén várhatóan 3 százalék körül alakul a pénzromlás, a munkanélküliség pedig 3,2 százalékos. Nem meglepő, hogy az ország – a nagy volumenű import ellenére is – igen nagy külkereskedelmi mérleg-többlettel rendelkezik.
Az arab világ második legnagyobb gazdaságában az export a GDP-ben 30 százalékkal részesedik. Míg 2009-ben a gazdaság 85 százaléka az olajexportra volt alapozva, ma a GDP mintegy 28-30 százaléka kapcsolódik az olajtermeléshez. (Számítások szerint az ország olajkészletei 100 év múlva merülnek ki, viszont, ha újabb készleteket fedeznek fel, akkor ez az idő természetesen kitolódik.) Semmilyen csoda nem történt, pusztán arról van szó, hogy az Emírségek nagy és átfogó gazdaság-diverzifikációs programot hajtott és hajt végre, kitűnően felhasználva az olaj- és földgázexport jövedelmek egy részét. A diverzifikálási program kiterjedt és kiterjed a megújuló energiákra, az alumínium termelésre, a távközlésre, a légiiparra, a turizmusra. Az Emírségeket az elmúlt egy évben 7o millió turista kereste fel, ebben a számban szerepelnek a Dubaji Világkiállítás látogatói is. Az idegenforgalom bevételei megközelítették a 40 milliárd dollárt.
Az építőipar részesedése a GDP-ben 9, a turizmusé pedig 8 százalék. 2020-ban a közvetlen külföldi befektetések értéke a GDP 5,5 százalékával volt egyenlő. Az Emírségek szabadkereskedelmi zónái, a kiváló infrastruktúra vonzza a külföldi befektetőket. Nem elhanyagolható szempont a hazai és a külföldi tőke számára, hogy az áfa mindössze 5 százalék. A vállalkozások számára nincsen adókötelezettség, az importvám legmagasabb tétele pedig 5 százalék.
A kőolaj és a földgáz mellett az ország nagy mennyiségben exportál műtrágyát, datolyát, szárított halat, alumíniumot. A kivitel nagyobb része Indiába, Iránba, Japánba, Kínába és a szomszédos Ománba irányul, míg a behozatal többsége Kínából, az Egyesült Államokból és Indiából származik. Az építőipar, a petrolkémia, a turizmus, az alumínium és a műtrágya gyártás, valamint a kereskedelem mellett a gazdaság húzóágazatai közé tartozik a pénzügyi szektor, a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a logisztika is. A sivatagi országban igen fejlett az öntözéses mezőgazdaság, amelyhez a vizet a hatalmas tengervíz-sótalanító üzemek biztosítják.
Fogyasztás, gazdagság, ingyen-lakás
Az Emírségekben a közösségi fogyasztás (beruházások) magas szintet ér el, ugyanakkor a gazdaságban kiemelkedő a magánfogyasztás, amelynek éves értéke a GDP 35 százalékával egyenlő. Ez utóbbi igen magas összeget jelent; a látogató számára szinte kézzelfogható az egyes sejkségek és sok vállalat, valamint magánszemély gazdagsága. Elég csak egy pillantást vetni az utakon közlekedő luxuskocsik, valamint a kikötőkben „parkoló” jachtok mennyiségére és életkorára. Utcai kéregetőket, fedélnélküli utcánlakókat nem látni. A magas színvonalú egészségügyi ellátás mellett érdemes megemlíteni, hogy minden 21 év alatti házaspár az esküvő után lakótelepi jellegű lakást kap az államtól, a hét emír egyikének ajándékaként. Az ingyen-lakás egyik fontos feltétele az emírségi állampolgárság.
Energia-szerencse és kemény munka
Távolról sem jellemzi az Emírségeket a pazarlás. (Az energiabőség, az olcsó energia „csak” annyit jelent, hogy az ország él a természet adta lehetőségekkel.) A városokban sok helyen látni ivóvíztöltő kuckókat, amelyek „óvd a műanyagot” felirata arra hívja fel a figyelmet, hogy nem kell eldobni az ásványvizes, üdítős palackokat, hanem azokat újra és újra fel lehet tölteni vízzel. Ugyancsak az okos, észszerű takarékosság egyik példája a sokemeletes lakóházak fedett parkolóinak kialakítása. A lakóházak alatt nincsenek drága mélygarázsok, hanem a ház lakásainak számától függően az első 2-3 szintet parkolónak építik. A lakók autói fedett helyen állnak. Nem kell tehát több emelet mélyre lefúrni, költséges földalatti parkolóhelyeket és közlekedő utakat kiépíteni. Követendő példa lehet ez a megoldás idehaza is.
A látogató tapasztalatai szerint mindenki teszi szorgalmasan a dolgát, a szolgáltató ágazatokban a dolgozók barátságosak, segítőkészek, ismerik a szakterületüket és nem munka-, illetve ügyfélelhárítással foglalkoznak. Minden jel arra mutat, hogy az ország és a gazdaság jól működik. Építkezés építkezés hátán, bőséggel telik az energia és a szolgáltató ágazat bevételeiből. A sivatagi romantika még nem teljesen a múlté, időnként tevék is feltűnnek a homokbuckák között, de a csepegtető öntözés nyomán egyre több a növény, az oázis a sivatagban. A kemény munka mellett az energia-szerencse is az Emírségek mellé szegődött. Élnek is mindkettővel.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
