Üzbegisztán a világ két olyan államának az egyike, ahonnan több mint két országot kell érinteni a tengeri kijutáshoz. Ez láthatóan nem okoz gondot Közép-Ázsia leggyorsabban fejlődő gazdaságának, a legendás hadvezér és hóditó, Timur Lenk, valamint a valószínűleg a 13-dik században élt tanító és bölcs Naszredin Hodzsa országának. Ahol a fiatalok a buszon és a metrón még szinte versenyben pattannak fel és adják át mosolyogva a helyüket az idősebbeknek. Dr. Gonda György írása AzÜzlet.hu Menedzser Akadémiájában.
A világ megdöbbenve figyeli az Aral-tó kiszáradását és a félelmetes műholdfelvételek tanúsága szerint a valamikor volt hatalmas vízfelület gyors eltűnését. A tó nem kap vízutánpótlást, az Amu-Darja vizét ugyanis a kiterjedt mezőgazdasági öntözés „szívja le”. Az űrből továbbított képeken évről évre nagy ütemben zsugorodik a tó, ugyanakkor az agrárium egyre jobb eredményeket tudhat a magáénak.
Piacorientált reformok és vadkapitalizmus
Az a mezőgazdaság, amelyben a földek döntően állami tulajdonban vannak és a farmerek bérföldeken gazdálkodnak. A termésnek ma 20 százaléka az államé, korábban ez az arány 50 százalék volt. Igen, a „korábban” 2016-ig értendő, nagyjából akkor kezdődtek meg a gazdaságban a piacorientált reformok, amelyek ma a vadkapitalizmus időszakát élik. De erről majd később lesz szó.
A látógatónak sok egyéb mellett feltűnik, hogy szinte az egész országban építkeznek (elsősorban modern lakóházakat és kisebb bevásárló központokat), s ennek megfelelően az országutak mentén egymást követik az építőanyag kereskedések és a bútorüzletek. Ez utóbbiakból a városokban sincs kevés. Ha már az üzletekről van szó: alig látni üzbég vagy orosz nyelvű feliratot, a cégérek szinte mindegyike angol, vagyis market, beauty salon, shop, best food, game club és a sort igencsak hosszasan lehet folytatni. Megérkezett a piacgazdaság, illetve annak sok-sok előfutára.
Megjelentek a világcégek
Az élelmiszerboltok, az elektronikai üzletek stb. tele vannak külföldi áruval, a világcégek hamar rájöttek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a 35 millió fős piacot. Ha most még nem is, de a nem távoli jövőben dinamikusan fog növekedni a kereslet mindenféle fogyasztási cikk iránt. Taskentben és Szamarkandban egymást érik a nagy ruházati és kozmetikai világmárkák üzletei.
Chevrolet mindenhol
Az igencsak zötyögős, kátyúkkal teli országutak, valamint a nagyvárosok – Taskent, Szamarkand, Buhara – fehérlenek a Chevrolet autóktól. Szinte minden autó ez a márka, ugyanis a Daewoo összeszerelő üzemmel rendelkezik Taskentben és Szamarkandban, és a gyárak ontják a Chevrolet korábbi és legújabb típusait. Mindkét gyárnak kínai cégek szállítanak részegységeket és alkatrészeket. A sok autó ellenére persze a gépkocsi ma még luxuscikknek számít, miközben a benzin meglehetősen olcsó. Literje – minőségtől függően – 07-1,1 dollárba kerül, átszámítva a helyi valutát.
Néhány fontosabb gazdasági mutató
Mi mennyi, mihez képest? A városokban a havi átlagjövedelem 500, vidéken pedig 350 dollár körül alakul. 2022-ben a GDP összege 79018 millió dollár volt, bővülési üteme pedig elérte az 5,7 százalékot, az idei esztendőre 4,5, 2024-re pedig 5-6 százalékos gazdasági növekedést várnak. A tavalyi 12 százalékos infláció az előrejelzések szerint az idei év végére 6 százalékra mérséklődik. A munkanélküliség megközelíti a 6 százalékot. Itt érdemes megjegyezni, hogy Oroszországban több mint másfélmillió üzbég dolgozik, az ő rendszeres hazautalásaik évi 4-5 milliárd dollár között mozognak.
A költségvetés hiánya tavaly a bruttó társadalmi termék 4,4, az államadósság pedig 38 százalékát tette ki. Üzbegisztán nem hegyes és nem sivatagi tájain ameddig a szem ellát gyapotföldek vannak. Az ország a világ első számú gyapottermelője és második legnagyobb exportőre.
A gazdasági reformok jó ütemben haladnak előre, azonban a GDP-nek még mindig 70 százaléka származik az állami szektorból. Rengeteg a kisvállalkozó, szinte mindenki igyekszik valamit kihasítani magának a mind több piacgazdasági jelet mutató vadkapitalizmusból. Érdekesség, hogy az ÁFA 15 százalékos, ugyanakkor a személyi jövedelemadó egységesen évi 30 dollárnak megfelelő összeg. Jövedelemtől függetlenül.
Vallás, világörökség
A csodálatos mecsetek, medreszek (vallási iskolák) és a többi egyházi és világi műemlék mind jobb állapotban van, hiszen az UNESCO többségüket a világörökség részévé nyilvánította és nem kevés anyagi forrást biztosít az újjáépítésre, a tatarozásra, vagyis az eredeti állapotok visszaállítására. (A szovjet időkben – a helyiek elmondása szerint – a mecseteket és a többi egyházi épületet vagy lerombolták vagy hagyták tönkre menni, lepusztulni.) Üzbegisztán világi állam, de a sok-sok évtizedes tiltás után ma mindenki szabadon gyakorolhatja vallását. Az állam azonban még nem engedte el teljesen a „gyeplőt”, például egy új rendelkezés értelmében maximum 150 ember vehet részt egy lagzin. Így igyekszik az állam óvni a fiatalok és a szülők pénzét.
Iparosítás, „mezőgazdaságizás”
Az elmúlt télen 40 éve nem tapasztalt hideg volt az országban, s miután nem volt elegendő fűtőanyag, sokan megfagytak. Az ázsiai országnak nincsen atomerőműve, de fejlett, gázalapú villamos erőművei és villamosenergia hálózata van, amelyet még a szovjet időkben építettek ki és a sivatagokat is átszeli. (Ezt a hálózatot persze nem negyven fokos hidegre tervezték és építették.) Akkor, amikor moszkvai döntés született arról, hogy az országot iparosítani kell és meg kell szüntetni a függést a mezőgazdaságtól. Ma pedig az tapasztalható, hogy újra egyre fontosabb a gazdasági életben a mezőgazdaság, amely a GDP 36 százalékát adja. Az ipar részesedése 21, a szolgáltatási ágazaté pedig mintegy 50 százalék.
Száguld az idegenforgalom
A szolgáltatási szektor két hajtómotorja az idegenforgalom és a bankágazat. A Covid-19 előtti utolsó esztendőben 9 millió turista kereste fel Üzbegisztán mesés tájait és műemlékeit, idén legkevesebb 11 millió látogatót várnak. Nem nehéz megjósolni, hogy néhány éven belül Üzbegisztán Ázsia egyik „legfelkapottabb” turisztikai desztinációja lesz, hiszen rengeteg a látnivaló, jók a szállodák, nagy étel- és italválasztékot kínálnak a jó minőségű éttermek. A helyiek nagyon vendégszeretők, az utcán mosolyogva szólítják meg a külföldieket egy-egy fotóra. Az iskolákban az üzbég után az orosz a második nyelv, de igen sokan beszélnek angolul és olaszul. Főleg a kereskedők.
Visszatérve az idegenforgalomra: már megjelentek az országban a világ legnagyobb szállodaláncai, de az elmúlt években épült „saját” hotelek is kellemesek, szolgáltatásaik kiválóak. A turisztikai látványosságok környékén hemzsegnek a külföldiek a világ minden tájáról. Nem kétséges, hogy az idegenforgalmi bevételek gyors növekedése fontos tényező a gazdaságban.
Furcsaságok, érdekességek
Persze azért vannak furcsaságok, érdekességek, amelyeket a látogatók többnyire észrevesznek. A parkok gyönyörűek, s ez nem kis mértékben a hajléktatanoknak köszönhető. Szállást és napi többszöri étkezést kapnak a csoportos közmunkáért. A tiszta, légkondicionált, 250 kilométeres sebességgel is haladó gyorsvonatokon a jegy árában benne van a fedélzeti kínálás: tea, kávé, fagylalt, rágcsálni valók. Ugyanakkor nem könnyű bejutni a pályaudvarokra, állomásokra. A fővárosba tartó vonatok utasainak útlevelét ellenőrzik az állomásra való belépés előtt, s biztonsági okokból átvilágítják a csomagokat. Ugyancsak furcsa – pedig valamikor idehaza is így volt –, hogy minden fa kb. egyméteres magasságig le van meszelve, így igyekeznek távoltartani a rágcsálókat.
Nem kis meglepetést okozott a látogatónak, hogy az országban 1924-ben szűnt meg a rabszolgaság intézménye. Kik voltak a rabszolgák? A perzsa és más népekkel folytatott csatákban elfogott harcosok. Üzbegisztánnak egyébként igen érdekes történelme van. Timur és utódai idején az ország határai Kínától a Boszporuszig terjedtek, hatalmas és jól szervezett hadigépezet nyerte sorra területhódító csatákat.
Kína, Dél-Korea, működőtőke
Már szó volt arról, hogy a kínai és a dél-koreai cégek mind erőteljesebben vannak jelen az ország gazdaságában. Nem csak termékekkel és helyi termeléssel, hanem működő tőkével is. (Üzbegisztán Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Afganisztánnal, Tadzsikisztánnal és Türkmenisztánnal határos, ezekből az országokból ma még kevés működő tőke érkezik.) Sok a kínai és a dél-koreai árú, különösen a perzsavásár-jellegű hatalmas piacokon. Ez utóbbiak zöldségtől, gyümölcstől, fűszertől, magvaktól a háztartási gépeken át az aranyig mindent kínálnak a helyieknek és a külföldieknek.
A turistabuszok szinte kivétel nélkül kínaiak, a Golden Dragon márkát képviselik. Taskentben működik Közép-Ázsia egyetlen metrója, amely szovjet mintára épült, gyönyörű, „tematikus” (például űrkutatás) állomásokkal. Az utcákon, a középületekben és mindenhol nagy a tisztaság és a rend.
Megindult a bankprivatizáció
Üzbegisztán legfontosabb exportcikkei a gyapot, a földgáz és az arany. Kivitelének döntő része Oroszországba, Kínába, Törökországba és a szomszédos államokba irányul, míg főbb importpartnerei Kína, Dél-Korea és Oroszország.
Az internet-penetráció valamelyest meghaladja a 70 százalékot és ez az arány is lehetővé teszi a bankszektor jelentőségének a növekedését mind a vállalati, mind pedig a magánszférában. A bankprivatizációs hullám egyik célja, hogy 2025-ig az állam részesedése az ágazatban a jelenlegi 85 százalékról a felére csökkenjen. Növekszenek a lakossági megtakarítások, bővül a hiteligény, egyre több bankterméket kínálnak a pénzügyi intézmények, nem rossz befektetés tehát a bankvásárlás. (Az OTP előrehaladott tárgyalásokat folytat az ország ötödik legnagyobb bankjának a több ütemben történő megvásárlásáról.)
Együttélő sorsfordulók
A ma még parkolóóra-mentes országban szinte mindenhol teherautókról árulják a dinnyét, a nagyon sok féle és zamatos gyümölcsöt, zöldséget. Bőséggel jut kóstoló minden érdeklődőnek, ahogy a boltokban és a piacokon is természetes a teakínálás. Barátságos, jó kereskedők, egyelőre még nem rontotta el őket senki. Ésszerű határokig lehet, sőt, kötelező alkudni.
Üzbegisztánt némi túlzással még romlatlan országnak lehet nevezni. A Szovjetunió szétesésével új korszak kezdődött az ismét függetlenné vált ország (volt szovjet tagköztársaság) életében. Az országot, a helyi viszonyokat a „többesség” jellemzi: saját, önálló történelmének nagy évszázadai, a szovjet idők befolyásának erőteljes „nyomai”, valamint a piacgazdaság szárnybontogatásai. Egy röpke látogatás nem elegendő ahhoz, hogy eldöntsük, melyik az erősebb. Inkább az a benyomás alakult ki, hogy egyelőre mindhárom hatás szimbiózisban él.
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant