A vádak szerint Dánia legnagyobb bankja több mint 200 milliárd euró piszkos pénzt mosott tisztára. A volt szovjet utódállamokból az észt kirendeltségén keresztül érkezett a pénz a Danske Bankba. A vezérigazgatót elsöpörte a pénzmosási botrány, a bank részvényeinek árfolyama a felére zuhant.
Egy dán pénzügyi tisztviselő szerint ez az ügy csak a jéghegy csúcsa, ezért alapjaiban rendülhet meg a bizalom az egész ország pénzügyi rendszerével szemben – jelenti a The Economist.
A pénzmosási botrány mára túllépett Dánia határain, elérve az amerikai bankrendszert, az ügy kirobbantója pedig feljelentette a dán pénzügyfelügyeletet. A dán hatóság kategorikusan cáfolta a vádakat. Azt, hogy a gyanú nem lehet alaptalan jelzi, hogy a Danske Bank 2,7 milliárd dolláros pénzalapot hozott létre, hogy az esetleges bírságokat fedezni tudja. Az összeg a pénzintézet múlt évi nyereségének a fele.
A nyomozásról kiszivárgott előzetes jelentések szerint a bank nem jelentette a pénzmosás gyanús tranzakciókat, nem képezte ki az alkalmazottait a pénzmosás elleni eljárásokra, és felelős vezetőt sem nevezett ki a teendők irányítására. A dán és az észt hatóságokkal párhuzamosan az Amerikai Igazságügyminisztérium is nyomoz.
Az ügy kirobbantója, a Kreml ellenességéről elhíresült Bill Bowder, felszólította az amerikai bankokat, hogy szüntessenek meg a Danske Bankkal folytatott minden dollár kereskedelmet.
A dán pénzügyi felügyelet vezetője visszautasított a vádakat mondván, hogy ők 2010 és 2018 között négyszer figyelmeztették a Danske Bankot a pénzmosás elleni törvények megsértésére.
A pénzügyi botrányban másik nyolc bank is érintett lehet, melyeken keresztül folyhatott a tisztára mosott pénz. Hárman közülük – a Deutsche Bank, a Bank of America és a JPMorgan Chase – olyan levelező bank, amelyek az észt kirendeltségeiken keresztül szoros partnerei az amerikai pénzügyi rendszernek.
A The Economist szerint bármit is tesznek ezután a dán hatóságok, Dániára ezek után nehéz úgy gondolni, mint amely ország tiszta és átlátható pénzügyi rendszerrel bír.