Hirdetés
Kezdőlap Gazdaság Nagy Márton: fenntartható a 4 százalék körüli növekedés
No menu items!

Nagy Márton: fenntartható a 4 százalék körüli növekedés

Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, ahol a kormány által elfogadott 2024-2030-as új versenyképességi stratégiát mutatta be.

Nagy Márton kifejtette: a növekedés ebben az évben az exportpiacok átmeneti gyengesége miatt nem éri el a 4 százalékot, de hosszú távon ezzel már nem számolnak. A gazdaságot nem felülről szemlélik és nem mutatószámrendszert használnak, a versenyképességi stratégia csaknem 1300 vállalat közvetlen vagy szakmai szervezeteken keresztül közvetített javaslatai alapján épült fel – fogalmazott.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nem gazdasági fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra. A kormány változatlan célja, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát. Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen, a beruházási ráta pedig 30 százalékra a GDP arányában, ezen belül a vállalati beruházási ráta 20 százalékra – fejtette ki.

A miniszter célként említette a gazdaság újraiparosítását, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot, a feldolgozóipari részarány pedig a 30 százalékot. Hozzátette: Magyarországnak 2030-ra a világ 20 legversenyképesebb országa közé kell kerülnie.

Kitért arra, hogy a beruházások mennyisége mellett a termelékenység minőségi javulása szintén elengedhetetlen a konvergencia és a versenyképesség növeléséhez, a minőség mellett ugyanakkor a mérethatékonyság is hangsúlyos. Megfelelő mérethatékonyság mellett a vállalatok ki tudják gazdálkodni a bért, valamint a növekedéshez szükséges további feltételeket – mutatott rá.

Nagy Márton a legfontosabb irányelvek között említette egyebek mellett a magas színvonalú munkaerő biztosítását, a mobilitásösztönzést és a képzési támogatásokat, a reálbérek folyamatos és egyenletes emelését, a jövedelemkülönbségek csökkentését, a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzését, valamint a támogatott hitel- és tőkeprogramokat.

A miniszter ismertette: a versenyképességi stratégia kiemelt célja a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatása, illetve a magyar tulajdonú ipari vállalatok erősítése, “magyar bajnokok” kinevelése. A makroszemlélet helyett mikro- és mezoszintű megközelítésre van szükség – fogalmazott. A versenyképesség erősítése érdekében két különösen fontos terület kerül előtérbe, az elektromos autózás és a mesterséges intelligencia.

Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a versenyképességi stratégia hat kiemelt ágazatra koncentrál.

A járműipar kapcsán ismertette, hogy az iparág átalakulásával új ágazatok születnek, ezekben Magyarország piacvezetővé szeretne válni. Ennek érdekében a többi között erősítik a hazai beszállítók versenyképességét és fejlesztik az elektromobilitási ökoszisztémát.

Az élelmiszeriparban a geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtenek a hazai vállalatok védelmével, illetve a hazai gyártású élelmiszerekkel, erősítik a technológiát és a digitalizációt, valamint ösztönzik az exportot – jelezte.

Az egészségiparról szólva az államtitkár kiemelte, hogy az egészségügyben nélkülözhetetlen eszközökből Magyarország 2030-ra önellátóvá válik, valamint 15-ről 30 százalékra emelik a magyar termékek arányát a hazai egészségügyben.

A vegyi-, acél- és műanyagiparról egyebek mellett elmondta, hogy jelentős lehetőség van az új technológiai trendek adaptálásában, a legfőbb kihívást ugyanakkor az ágazat zöld átállása jelenti. A versenyképességi stratégia kiemelt ágazata még az információs és kommunkációs technológia, valamint a kreatívipar – ismertette Fábián Gergely. (MTI)

 

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.
Hirdetés

Hírek

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.

Az átlagkeresetből kimaxolhatók a hazai személyi kölcsönök

Tavaly novemberben bruttó 756 400, illetve nettó 525 900 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete.

Béremelés – A Penny és a Tesco is bért emel

Megállapodott a szakszervezetekkel a Tesco az idei bérekről, az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét.

Mennyit kerestünk? – novemberben a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: decemberben 4 millió 624 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék

A 2025. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.
Hirdetés

Gazdaság

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...

EBRD: a részvényesek csaknem teljesen lejegyezték a tőkeemelést

Ez az EBRD harmadik részvényesi tőkeemelése a pénzintézet három és fél évtizedes történetében. Az EBRD 77 ország, valamint az Európai Unió és a EIB tulajdona.

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.