Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón továbbra is óvatos, türelmes, stabilitásorientált megközelítést nevezett szükségesnek a monetáris politikában, kiemelve, hogy a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.
A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A februári ülésen a tanács tagjai egyhangú döntést hoztak, egyetlen opciót, a kamat tartását tárgyalták, az alapkamat pedig huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat.
Közlése szerint a magasabb idei inflációs pálya kockázata tovább nőtt a beérkezett adatok alapján, a szolgáltató szektorban látott erős átárazások és inflációs várakozások magas szintje nincs összhangban az árstabilitás fenntartható elérésével.
A dezinflációs trend várhatóan az első negyedévben újraindul. Januárban a fogyasztói árak a várakozások felett emelkedtek, a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten vannak. Tavaly szeptember óta megállt a globális dezinfláció, részben a nyersanyagárak, főleg az élelmiszerárak emelkedése okán. A globális befektetői hangulat nagy változékonyság mellett összességében javult a januári kamatdöntés óta – jegyezte meg az alelnök.
Előrejelzése szerint döntően a belső keresletre épülő, szélesebb bázisú gazdasági növekedés jöhet idén. A reálbérek emelkedésével párhuzamosan fokozatosan bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. A kereslet tartós javulásával idén várhatóan megkezdődik a vállalati szféra elhalasztott beruházásainak pótlása.
A jelenlegi reálgazdasági környezetben a jegybank a bizalom erősítésével, az árstabilitás tartós elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a gazdasági növekedés újbóli beindulásához.
Virág Barnabás elmondta: kiemelt figyelemmel követik az inflációs kilátások középtávú alakulását, ezen belül az árfolyamváltozások begyűrűzését, a nyersanyagárak alakulását, a kereskedelempolitikai fejlemények hatását. Az ország kockázati megítélését kiemelten befolyásoló külső egyensúlyi folyamatokat, a költségvetési célok teljesülését szintén. A pénzügyi piaci stabilitás esetében kiemelten követik a globális kamatkörnyezet és a feltörekvő piacokkal szembeni befektetői hangulat változását. (MTI)
