A karácsony és az újesztendő környéke többnyire a pihenésé, a lazításé. Ilyenkor kevesebb stressz, izgalom ér bennünket és arra is lehetőség nyílhat, hogy kipihenjük, kiengedjük az egész évi munkahelyi idegeskedéseket, feszültségeket. Persze ha ismerjük a szervezeti pozitív és negatív stressz okait, jelenségét, megnyilvánulásait, azok megelőzését, kezelését, „levezetését”, akkor nem kell a stresszoldással az esztendő végéig várni.
Egyértelmű az összefüggés a szervezeti és az egyéni stressz között. Az alábbiakban főleg az előzővel foglalkozunk, hiszen a vezetőknek elsősorban a szervezeti stressz megelőzésével, „intézésével”, oldásával van igencsak fontos feladatuk. Fogadjuk el alapvetésnek, hogy stressztől mentesen gyakorlatilag nem lehet élni.
Ne próbáljuk mindenáron elkerülni a stressz kiváltására alkalmas helyzeteket, sokkal célravezetőbb, ha megtanuljuk kezelni a stresszt.
Egy kis „stresszológia”
A stressz egyik leggyakrabban használt meghatározása Selye Jánostól (a stressz „apjától”) származik. Eszerint „a stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.” Ezek lehetnek különböző szervezeti, magánéleti események, külső környezeti hatások, stb. Bármilyen igénybevétel alatt nemcsak negatív, hanem pozitív hatásokat is értünk, tehát van pozitív stressz is. Ez utóbbit az eufória szóból származtatva eustressznek hívjuk.
Az, hogy a stressz pozitív vagy negatív hatású, a szervezet által adott reakcióktól függ, amit az átélés érzelmi minősége határoz meg, valamint függ a szervezet alkalmazkodóképességétől is. Az érzelmeinkkel ily módon osztályozott hatásokat – stresszorokat – különbözőképpen dolgozzuk fel és értékeljük. A káros vagy kellemetlen stresszt distressznek hívjuk.
A pozitív stressz feltölt, felélénkít, adott esetben nagyobb teljesítményre sarkall, megerősít, míg a negatív stressz tehetetlenség érzést, kimerültséget, súlyosabb esetben csüggedtséget okoz. Tartós fennállása, illetve gyakori ismétlődése fizikai és lelki betegségekhez vezethet. Nem csak embernél, hanem átvitt értelemben a szervezeteknél, vállalatoknál is.
A stressz hatása a szervezetünkre
Selye professzor a stresszor hatására bekövetkező testi válaszokat három szakaszra osztotta:
- Riasztási reakció
- Ellenállási szakasz
- Kimerülési szakasz
A riasztási reakció szerepe, hogy a testünket felkészítse a védekezésre. ez a helyzettől függően menekülést vagy megküzdést jelent. Ebben a fázisban több adrenalin termelődik, ami gyors szívverést okoz, az erek kitágulnak, így több vér jut az agyba és az izmokba, szaporábbá válik a légzés, pupilláink kitágulnak. Az ellenálló képességünk csökken, de a következő szakaszban ismét felerősödik.(Az esetek többségében van választási lehetőségünk: vagy kiszállunk a helyzetből, vagy pedig bennmaradunk és megküzdünk a stresszes körülményekkel. Nem könnyű a döntés.)
Az ellenállási fázisban tehát újra megnő az ellenálló képesség, a vészreakció tünetei csökkennek, majd megszűnnek.
Ha a stresszor hosszabb ideig hat, a szervezet ellenálló képessége ismét csökken,
és újra visszaesünk a riasztási szakaszba Ekkor lépünk át a kimerülés állapotába.
A tartósan fennálló, vagyis idült stressz szorongással, levertséggel és állandó kimerültség érzésével jár. A kimerülés gyakran okozhat önbizalomhiányt és csökkentheti az önértékelési képességet is.
A folyamatosan jelenlévő stresszorok kimerítik szervezetünk energia tartalékait, ami az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ennek hatására fogékonyabb a szervezet a betegségekre is.
Stressz a munkahelyi szervezetekben
Eltekintve a gyakori napi munkahelyi – szervezetlenség, lehetetlen határidők, lassú döntéshozatal, hiányos vagy rossz kommunikáció, értelmetlen utasítások, informatikai akadályok, stb. – idegeskedésektől (amelyektől persze nem lehet teljesen eltekinteni), a szervezeti, munkahelyi stressznek számos egyéb oka, forrása lehet, van.
Mindenek előtt az olyan feladat- követelmények, amelyekkel szinte naponta találkozunk: váratlan, nem tervezett változások, az ellenőrzés hiánya, új technikák és technológiák alkalmazása, időnyomás, stb.
A személyek közötti kapcsolatokból fakadó stresszorok közül érdemes megemlíteni többek között a személyes érzelmek felszínre törését, a szexuális zaklatást, a személyes ellenszenvet, az áskálódást, s nem utolsó sorban a színvonaltalan vezetést.
A felmérések szerint leggyakrabban azok a követelmények váltanak ki munkahelyi stresszt, amelyek az ottani és egyéb szereppel, beosztással kapcsolatosak. Szerep konfliktust okoz, amikor ellentmondó, kétértelmű elvárásokat fogalmaznak meg a vezetők a dolgozók felé. Ilyenkor ők nem tudják mit és hogyan kell csinálni, jön a kapkodás, a hibák sorozata.
Ugyancsak stresszt okoz, amikor egyszerre két helyen kell(ene) száz százalékosan helyt állni. Például felső vezetőnek és kisgyermekes mamának is lenni egyszerre. Az úgynevezett „szendvics-generációnak” pedig a munkája mellett egyszerre kell törődnie gyermekeivel, szüleivel. Ő van tehát a „stressz-szendvics” közepén.
Nem kis stresszt vált ki az olyan helyzet, amikor a feladat nem egyeztethető össze a vezető vagy a dolgozó erkölcsi normáival, értékeivel (korrumpálás, nem valós adatokat tartalmazó szerződés aláírása, rossz minőségű áru feldicsérése és értékesítése magas áron, stb.).
A munkával kapcsolatos rendkívüli fizikai, környezeti és egyéni követelmények és hatások is fokozzák a szervezeti stresszt. Ebbe a csoportba tartoznak a veszélyes tevékenységek, a veszélyes környezet, a túlzásba vitt önkéntesi/társadalmi munka, valamint a munkaalkoholizmus, amely egyértelműen és sok esetben visszavonhatatlanul felborítja a sokat javasolt és óhajtott munka/magánélet egyensúlyt. (A munka alkoholisták egyszerűen nem tudják abbahagyni a munkát, nem tudnak lazítani, állandó kényszert éreznek, hogy dolgozzanak, valamit tevékenykedjenek akár a cégüknél, akár odahaza. Ennek a betegségnek az egyén mellett a család, a munkatársak, a barátok is kárát látják.)
Káros, kedvezőtlen hatások a teljesítményre
A negatív stressz természetesen kedvezőtlen hatással van az egész cég, az egyes részlegek és a munkavállalók teljesítményére.
Ezek közül érdemes kiemelni:
a stressz okozta megbetegedések miatt növekszik a munkahelyi hiányzás- sztrájkok törhetnek ki
- csökken a hatékonyság, csökken a termelékenység
- romlik az áruk, szolgáltatások minősége
- csökkenhet a vevők száma
- mérséklődhet a nyereség
- romlik a versenyképesség
- kedvezőtlen jelenségek a munkahelyi légkörben, depressziós szervezet
- több súrlódás a vezetők és a dolgozók, valamint a dolgozók között
Néhány évvel ezelőtt az amerikai vállalatok és a társadalombiztosítás körében felmérést végeztek, hogy mekkora kárt okoznak a stressz miatt kiesett munkanapok, illetve a stressz pszichológiai és/vagy gyógyszeres kezelése. Hozzávetőleges adatok szerint öt évvel ezelőtt a kár éves és országos szinten megközelítette a 15 milliárd dollárt.
Stressz-kutatók szerint erőteljes negatív stressz-hatást válthat ki a munkahelyeken a tartósan kevés feladat, az unalmas tevékenységek, a feladathiány okozta unatkozás, vagyis az alulfoglalkoztatottság is.
Stressz menedzsment
A cégtulajdonosok, a szervezeti és munkahelyi felső vezetők ma már tisztában vannak a negatív stressz kedvezőtlen, káros hatásaival, következményeivel. Ennek nyomán alakult ki a a szervezeti stressz-megelőzés és stressz-menedzsment gyakorlata, amely a vezetők számára legalább olyan fontos, mint a változáskezelés és az érzelmi intelligencia.
Ami a megelőzést illeti, ennek három szakaszát ajánlják. Ezek ismertetése előtt azonban érdemes megjegyezni, hogy minden elmélet, „jókívánság” csak annyit ér, amennyi gyakorlati haszna van. Különösen igaz ez a stresszel kapcsolatos „javallatokra”.
A stressz megelőzésre való tudatos törekvés olyan szervezeti filozófia, amely szerint a vállalatnak és az ott dolgozóknak közösen kell elősegíteniük, megvalósítaniuk a jó munkahelyi légkört, együtt kell működniük a negatív stressz megelőzésében, illetve minél alacsonyabb szintre való csökkentésében.
Ennek a folyamatnak az első szakasza olyan munkahelyi környezet, légkör megteremtése és fenntartása („egy csónakban evezünk”, pozitív gondolkodás, időgazdálkodás, több pihenőidő beiktatása, munkakörök átalakítása és újratervezése, egyértelmű és teljesíthető célok kitűzése, stb.), amely csökkenti, „eltereli”, vagy meg is szünteti a stresszorokat.
A második szakasz – más néven másodlagos prevenció – arra irányul, hogy a szervezet vezetői, dolgozói megtanulják és alkalmazzák mindazokat a módszereket (például változáskezelés, fizikai és lelki stressz oldási és relaxációs gyakorlatok), amelyek jó „válaszok” mind az egyének, mind a szervezet részéről a stressz hatásokra.
A harmadik megelőzési, felkészülési szakasz pedig tartalmazza mindazokat a stressz-kezelési módszereket, technikákat, amelyek szükség esetén „gyógyítják” a szervezet és az egyének stressz tüneteit. Többek között ide tartoznak a csoportos tréningek, a többlet szabadság, a munkahelyi pszichológus alkalmazása, a munka- és tevékenységi körök kibővítése vagy éppen szűkítése, családi és céges sportnapok szervezése, s nem utolsó sorban a gondok „kibeszélésének” a lehetősége.
Mind több cég létesít úgynevezett stressz forró drótot. Névvel vagy névtelenül lehet telefonálni egy megadott számra, ahol a vonal másik végén pszichológus, stressz-szakértő fogadja a hívásokat és a bajok „kibeszélése” után igyekszik megoldásokat javasolni a stresszes tünetekre.
Vezetői feladatok
A szervezetek közép- és felső szintű vezetőinek egyik fontos feladata a stressz megelőzése, illetve (ha már kialakult) annak kezelése. A stressz menedzsment ma már fontos témája a vezetői ismereteknek és tanfolyamoknak. A sikeres stressz kezelés érdekében a vezetőknek
- meg kell tanulniuk, hogyan teremthetnek pozitív stresszel jellemezhető munkahelyi légkört
- segíteniük kell munkatársaikat az új technikákhoz, technológiákhoz való viszonylag zökkenőmentes alkalmazkodásban
- időben fel kell ismerniük a „közelgő” stressz jeleit
- nagy figyelmet kell fordítaniuk a személyiségi, a magatartási és a gender különbözőségekre
- ismerniük kell a preventív stressz megelőzés elméleteit, de mindenek előtt a gyakorlatot
- figyelniük kell arra, hogy a dolgozók őket mindig viselkedési és szerep modellnek tekintik
- nem szabad stressz hatásokat kiváltaniuk, okozniuk, s maguk sem lehetnek –legalább is kifelé – stresszesek
Negatív stressz hatása alatt nem lehet hosszabb időn át dolgozni, közösségben tevékenykedni. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem csak a szervezeteknek, hanem az egyéneknek is fontos feladataik vannak a stressz elkerülésében, megelőzésében, szükség esetén kezelésében. Szakemberek a stressz tanfolyamok mellett javasolják a sok mozgást, a fizikai terhelést, a korszerű táplálkozást, az élvezeti cikkek (alkohol, cigaretta, kávé) elhagyását, a problémák kibeszélését családtaggal, baráttal, orvossal. Számos egyéni stressz kezelési módszer létezik, közülük nagyon fontos a jó fizikai és idegállapot, a kiegyensúlyozott magánélet.
A szervezetek igyekeznek belső stressz gondjaikat megelőzni, kezelni, de munkatársaik, tagjaik magánéleti stressz kérdéseivel természetesen nem foglalkoznak. Azt viszont joggal elvárják, hogy vezetőik és dolgozóik ne vigyék be magánéletük gondjait, bajait, stresszes állapotát a munkahelyükre.
Dr. Gonda György
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant (CMC)
