Hirdetés
Kezdőlap Mozaik Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik
No menu items!

Kína mindenkinek nagy falat, a magyarok félreértik

Miközben az USA megregulázná, mindenki Kína kegyeit keresi és az Egyesült Államok sem érdekelt a hosszútávú kereskedelmi háborúban – fejtette ki Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense. Hozzátéve: Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal.

– Miközben Trump amerikai elnök, a maga következetlenül harcias stílusában Kína megregulázását is legfontosabb céljai közé emelte, decemberben mégis megállapodott Hszi Csin-ping kínai kínai elnökkel arról, hogy a kínai termékekre szeptemberben kivetett 10 százalékos vámot – amire válaszul Kína is hasonló lépéssel reagált az amerikai termékekkel kapcsolatban – az eredeti ígéretekkel szemben mégsem emeli 25 százalékra januártól. Mi várható ezután annak fényében, hogy az év elején több telefonbeszélgetést is megejtett a két vezető?

 Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense
Salát Gergely

– A tágabb kontextus felől közelítenék. Az elmúlt évtizedekben Amerika nagyon hozzászokott ahhoz, hogy lényegében egyedül dominálja a világot. Viszont az unipoláris évtizedek gyakorlatilag véget értek azzal, hogy Kína gazdaságilag felemelkedett, és egy olyan helyzetet látunk most, ami már többször megesett a történelemben:  van egy domináns nagyhatalom és felnő mellé egy kihívó. Aki megpróbálja letaszítani az uralkodót a helyéről, vagy legalábbis rákényszeríteni arra, hogy megossza vele ezt a pozíciót – fejti ki Salát Gergely. – Ez a kihívó most Kína, és ennek az összefeszülésnek vagyunk a szemlélői. Ebből a nézőpontból pedig Trump elnök különböző intézkedései, illetve a kereskedelmi háború, amit kirobbantott, inkább a tünete, mint az oka ennek az általános konfliktusnak. Ami viszont még akkor is zajlik, ha a felek decemberben tűzszünetet kötöttek és decemberben megállapodtak abban, hogy kilencven napig nem vezetnek be új védővámokat, miközben a korábbi 10–25 százalékos, kölcsönösen kivetett védővám érvényben marad.

– Mire ez a visszakozás, ami még akkor is meglepőnek tűnik első hallásra, ha a két elnök a decemberi Buenos Aires-i találkozójuk után megegyezett abban, hogy Kína beleegyezett az amerikai autók – az amerikai pótvám miatt megnövelt -, 40 százalékos vámjának csökkentésébe?

– A Trump adminisztráció sem érdekelt az elmérgesedő háborúban, ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy a Kína visszaszorítását szorgalmazó választási ígéretét Trump a novemberi félidei kongresszusi és képviselőházi választások előtt kezdte valóra váltani,  a másik oldalon Kína is tisztában van azzal, hogy összességében nagyobb vesztenivalója van. Ugyanis amíg alapesetben az amerikaiak  hátránya az, hogy sokkal többet importálnak Kínából, mint viszont, ez ebben a helyzetben az előnyükre vált, hiszen az amerikaiak még mindig tovább növelhetik a büntetővámmal sújtott termékek körét, miközben a kínaiaknak gyakorlatilag már elfogytak az eszközeik.

– Ha viszont csak az oda-vissza 10–25 százalékos vámot nézzük, felvetődik a kérdés, eddig mi változott?

– Nagy változásokat még azért nem lehet érezni, mert az októberben, novemberben leszállított árukra vonatkozó szerződéseket már jóval korábban megkötötték. Ezért még nem esett vissza a kereskedelmi forgalom, sőt a vámok miatt Amerika felé felpörgetett kiszállítások miatt még nőtt is a forgalom, de hosszabb távon elkerülhetetlenül érződnek majd a negatív hatások. Sőt a védővámok és a kapcsolatok jövője miatti elbizonytalanodás tovább gyengítheti Kínát: az összeszerelő óriás Foxconn például megszellőztette, hogy a bizonytalan helyzet miatt, az iPhone összeszerelő üzemeinek egy részét Kínából áttelepíti Vietnámba. Így miközben a 10­–25 százalékos büntetővám a legtöbb szektorban túlélhető, a járulékos veszteség sem kicsi: azok az elmaradt befektetések ugyanis nem jelennek meg a statisztikákban, amelyek a két ország közötti kardcsörtetés miatt nem realizálódtak.

– Mennyire volt elkerülhetetlen ez a kereskedelmi háború. Mennyire kellett Trumpnak úgymond még időben odacsapnia?

– Szerintem valamiféle konfliktus az USA és Kína között elkerülhetetlen, de a kereskedelmi háború ebben a formában nem volt szükségszerű. Azok a problémák viszont, amelyeket Trump emleget  – a szellemi tulajdonjogok rugalmas kezelése, a külföldi cégek kínai piacra jutásának akadályozása, a kölcsönösség hiánya stb. – léteznek, csak nem biztos, hogy ezeket éppen ezekkel az intézkedésekkel lehet megoldani.

– Miként érinti mindez a Kínai – Európai Uniós kapcsolatokat?

– Most egy olyan helyzet állt elő, hogy Kína és az USA is a maga érdekeinek akarja megnyerni az EU-t. Ami új fejlemény, hogy az EU úgy tűnik, már túlment a szavak szintjén, és tényleg szigorúbban akar fellépni a kínaiak protekcionista gazdaságpolitikájával szemben. Ugyanakkor nem állt egyértelműen Trump mellé.

– De hát a szellemi tulajdon eltulajdonítása például nem csak az amerikaiakkal szemben bevett kínai gyakorlat. Miért tűrték egyáltalán?

– Azért nyelték le, mert azt gondolták, hogy a kínai piacon olyan extraprofitra lehetett szert tenni, ami még akkor is kifizetődővé teszi az üzletet, ha a technológiát közben eltulajdonítják. Kínában csak úgy lehet befektetni egy sor szektorban, hogy az ember 50 százalékos kínai tulajdonnal vegyesvállalatot alapít. S könnyen megesik, hogy mondjuk két év múlva az üzlettárs a szomszédos telken egy hasonló profilú, de még nagyobb céget indít, ugyanazzal a technológiával – erről a veszélyről évtizedek óta mindenki tud, de a kínai piac olyan vonzó, hogy senki nem akar kimaradni.  Nem beszélve arról, hogy korábban ezek a lekopírozott termékek elég gyenge minőségűek voltak. De mára persze ez is megváltozott. Az is szempont lehetett, hogy összességében az egész világnak jól jött, hogy a kínai gazdaság erősödik, a kínaiak is jobban élnek és többet fogyasztanak.

– A kínai-magyar kapcsolatokban miként csapódik le az USA-val folytatott kereskedelmi háború?

– Kína az egész Európai Unión belül keresi azokat a partnereket, akiken keresztül érvényesítheti az érdekeit. Ezzel nem vagyunk egyedül, különösen a kelet-európai államok közül mások is keresik Kína kegyeit. Ugyanakkor illúzió azt gondolni és főként elhinni, hogy mi megkülönböztetett helyzetet élvezünk – ez már csak Magyarország geopolitikai és gazdasági adottságai miatt sem lehetséges. Jellemzően nem tudunk olyan terméket, szolgáltatást vagy befektetési lehetőséget kínálni, ami a kínaiaknak vonzó lehetne. Miközben azt gondoljuk, hogy a kulturális különbségek miatt mennek lassan a dolgok, a helyzet az, hogy a kínaiak – teljesen mindegy, hogy állami, vagy magáncégekről van szó -, egyszerűen nem mennek bele olyan üzletekbe, amelyek nem nyereségesek a számukra. Ezért nem kellett a félig állami tulajdonú Hainan légitársaságnak a Malév, és ezért olyan furcsák a Budapest-Belgrád vasútvonal pénzügyi feltételei. Létezik persze egy kommunikációs probléma: egy kínai sosem mond nyíltan nemet, ehelyett olyasmivel áll elő, hogy az adott ügyről konzultálnia kell a főnökével, a központtal, a minisztériummal, akárkivel – ezzel azok számára, akik ismerik a mentalitásukat, gyakran egyértelművé válik, hogy csak óvatos kiútkeresésről van szó. Viszont a magyar döntéshozók az ilyen kitérő válaszokat sokszor igennek értelmezik, ezért történnek meg a nagy bejelentések – amelyekből aztán nem lesz semmi.

Kínai szemmel a magyar gazdaság jelentőségét mutatja az is, hogy kínai részről nagyberuházásnak  csak a Borsodchem felvásárlása és a Huawei logisztikai központja tekinthető, amelyekkel kapcsolatban viszont már több, mint tíz éve megszületett a megállapodás. Azóta már csak kisebb beruházások történtek. A másik oldalon pedig téves elképzelés azt hinni, hogy politikai vonalon egy a kínai fél számára veszteséges üzletet át lehet vinni. Nekünk azokban az ágazatokban van esélyünk – amilyen például az élelmiszeripar -, ahol Kínában is szabadpiaci viszonyok uralkodnak, ezeknek kell megfelelni, a minőség mellett a mennyiség tekintetében is versenyképes árukkal. A kínaiak stratégiai szektorokban – például az energetikában – hoznak üzletileg nem föltétlenül kifizetődő döntéseket politikai vagy biztonsági okokból, de mi ezen a pályán nem játszunk. Ezért nem úszhatjuk meg jó politikai kapcsolatokkal a versenyképes termékek, szolgáltatások előállítását. Nincs könnyebbik út Kínába.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Érezni a zenét: Mélynyomós koncerten buliznak együtt siketek és hallók

Sub_Bar a neve annak az új rendezvényformátumnak, amelynek keretében siket, halló és nagyothalló fiatalok bulizhatnak együtt. A zene kizárólag 150 Herz alatti frekvencián szól a mélynyomókból, így inkább érezni lehet, mint hallani. Bécsben a FLUCC Wanne lokál adott helyet az első Sub_Bar koncertnek 2024. április 29-én.

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra.

Kiemelkedő szakmai munka az élelmiszerlánc biztonságáért

Az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy szorosan összefonódik, így az állategészségügyi laboratóriumokban végzett tevékenység kulcsfontosságú.

Megalkották az első magyar AI alapú éttermi asszisztenst

A koronavírus-járvány okozta elszigetelődés adta az inspirációt egy kis baráti társaság számára, hogy olyan közösségi applikációt fejlesszen, ami megkönnyíti az információszerzést, a tájékozódást, miközben a vendéglátóhelyek kiszolgáltatott helyzetét is orvosolni tudja.  A kis közösségi alkalmazás bár népszerűvé vált, de a várt áttörést nem érte el, ezért a csapat egy inkubációs programban kapott segítséget felhasználva fejlesztette ki a jelenlegi formában elérhető rendszert.
Hirdetés

Hírek

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon

Pluszban kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdék

Erősödéssel indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék csütörtökön
Hirdetés

Gazdaság

Börtönben a Binance kriptovaluta volt főnöke

Az amerikai igazságügyi minisztérium az ügyet a kriptopénzeken belüli bűncselekmények elleni fellépés részeként indította, amelyek közül a legismertebb a Bitcoin.

Rohamra indultak a bankok az állam ellen a lakossági megtakarításokért

A leköthető összegnek felső határa nincs, vagyis tárt karokkal várják a legvagyonosabb ügyfélkört is.

Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

Az internet- és mobilbankból indított utalásoknak május 8-tól kezdve 1 millió forint lesz a napi limitjük.

A Gránit Bank, az MBH és az OTP konzorciuma működtetheti az MFB Pont Plusz lakossági hálózatot

A közvetítői hálózatról szóló közbeszerzési eljárást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jelentette meg, a szerződést még ebben a hónapban megköthetik.