A Balaton vízszint-maximumának emelése miatt 10,2 milliárd forint értékű ideiglenes beavatkozásokra van szükség, a következő évtizedben pedig legalább 75,4 milliárd forint fejlesztést kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak, a strandok, kempingek és kikötők üzemeltetőinek.
A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által megrendelt társadalmi-gazdasági kutatás 43 parti önkormányzatra, 105 strandüzemeltetőre, 25 kempingre és 89 kikötőre terjedt ki.
Tavaly nyár végén a hatóság engedélyezte, hogy a Balaton nyári szabályozási vízszint-maximumát 110 centiméterről 120 centiméterre emeljék. Ez alapján a nyári félévben 120 centiméter (plusz-mínusz 5 százalék) feletti vízszint esetén nyitható meg a Sió-zsilip. Erre az utóbbi évtizedekben tapasztalható szélsőséges időjárás miatt volt szükség. A 10 centiméteres vízszintemelés eredményeként a tóban lévő víz mennyisége körülbelül 60 millió köbméterrel nő, ami az eddigieknél tágabb lehetőséget jelent a vízkészlet-gazdálkodásban.
A korábbi évtizedekben a partvédőművek, csatornahálózatok, csapadékvíz-elvezető rendszerek, sőt esetenként parti ingatlanok, településrészek is az alacsonyabb vízszint-maximummal számolva épültek ki, ezért most nőttek a fenntartási, karbantartási költségek. Szükséges egyebek közt a partvédőművek megemelése, felújítása, a közüzemi infrastruktúra, vagy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megemelt vízszinthez igazítása.
Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára az MTI kérdésére elmondta, hogy egyre több elektromos meghajtású járműre, közöttük e-jetskykre kérnek engedély a Balatonon. Ez felveti, hogy a fürdőzők biztonsága érdekében ezek használatára szabályrendszert kell kidolgozni a jövőben.
