Csökkent az új lakások átlagos mérete a fővárosban: az árak jelentős emelkedése és a vevők elvárása miatt a fejlesztők csökkentették az alapterületeket – derült ki a Takarék Index vizsgálatából.
A Takarék Csoport elemzői szerint a vevők általában nem négyzetméterben gondolkodnak, hanem meghatározott szobaszámra van szükségük, és a drágulás miatt, a vásárlás költségeinek csökkentése érdekében lemondanak egy-egy fél szobáról. A fejlesztők ezért ugyanazt a beosztást kisebb alapterületen építették meg 2019 végén, mint 2016 elején.
Az elemzés szerint a fél szobákat is egy szobának véve,
a kétszobás lakások átlagosan 47 négyzetméter helyett már csak 46 négyzetméteresek voltak, a háromszobás otthonok nagysága 70-ről 67 négyzetméterre csökkent, a négyszobásoké 97 négyzetméterről 93-ra, az ötszobás ingatlanoké pedig 119 négyzetméterről 115-re.
Kivételt az egy lakószobával rendelkező lakások jelentettek, ahol nagyon kis növekedés volt az alapterületben.
A magasabb emeleteken fekvő lakások keresettebbek, a társasházi fejlesztéseknél az emelet fontos értékmódosító tényező. Ez a Takarék Index elemzőinek számítása szerint egy fejlesztésnél akár 10-15 százalékos, négyzetméterenként 70-100 ezer forintos árkülönbséget is jelenthet.
Már a Takarék Index egy 2015-ös elemzése szerint is megfigyelhető volt, hogy a vásárlói igényekre reagálva sokkal nagyobb arányban épülnek erkélyes lakások, mint a korábbi évtizedekben felhúzott házaknál. Ez a tendencia azóta tovább erősödött; míg 2016 elején a még szabad lakást tartalmazó projektekben az otthonok 79 százaléka rendelkezett erkéllyel vagy terasszal, a Budapesti Lakáspiaci Riport 2019 negyedik negyedéves adatai szerint ez az arány már 91 százalékos volt.
Jelentősen befolyásolja az ingatlanok árát az elrendezés, a berendezés variálhatósága, a benapozottság, valamint az épületen belüli elhelyezkedés is.
