A járvány visszatérése miatt a Kopint-Tárki az idei évre a magyar gazdaság 5,8 százalékos visszaesésével számol, szemben a júliusban prognosztizált 5 százalékos éves csökkenéssel – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója friss konjunktúrajelentésük bemutatóján.
Kifejtette: számításuk szerint a magyar gazdaság harmadik negyedévi csökkenése 5-6 százalék között, a negyedik negyedévi mérséklődés pedig 5 százalék körül lehet.
Megjegyezte, hogy a magyar gazdaság 13,6 százalékos második negyedéves zsugorodása majdnem egybeesik a Kopint-Tárki által erre az időszakra előre jelzett 12,2 százalékos visszaeséssel.
Palócz Éva rámutatott arra, hogy a magyar ipari termelés az első nyolc hónap átlagában 11 százalékkal csökkent, az idei év egészére 7-8 százalékos visszaesést várnak.
Kiemelte, a GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása a második negyedévben látványosan, 8,6 százalékkal csökkent, nagyobb méretékben, mint amit a regisztrált reálbér-, vagy a foglalkoztatási adatok alapján várni lehetett volna. Az idén a Kopint-Tárki előrejelzése szerint 3 százalékos lehet a csökkenés a háztartások fogyasztásában.
A gazdasági visszaeséssel párhuzamosan romlik az idén az ország fiskális pozíciója. Az idén augusztus végéig az előirányzatokhoz képest 700-800 milliárd forinttal csökkent az állam adóbevétele. Számításuk szerint az eddig bejelentett kormányzati intézkedések alapján erre az évre 6 százalékos hiányprognózist tartanak indokolnak, de arra számítanak, hogy az utolsó negyedévben további kormányzati programok születnek, ezért 7 százalékos költségvetési hiányt jeleznek előre.
Az első nyolc hónapban a magyar gazdaságot az Európai Unió legmagasabb inflációs rátája jellemezte, amiben elsősorban az élelmiszerek és az élvezeti cikkek rendkívüli áremelkedése játszott szerepet.
Várakozásuk szerint az élelmiszerek áremelkedése továbbra is felfelé tolja az árindexet, ugyanakkor a belföldi keresleti kilátások az alacsonyabb áremelkedés mellett szólnának. A Kopint-Tárki 2020-ra 3,7 százalékos inflációt jelez előre, de ha a fogyasztás szerkezetében bekövetkezett eltolódást is figyelembe veszik, akkor az átlagháztartások tényleges fogyasztási szerkezetével átsúlyozott fogyasztói árindex jócskán 4 százalék felett lehet.
