Hirdetés
Kezdőlap Pénzvilág Befektetési alapok - minősítés. Zöld szempontok jönnek
No menu items!

Befektetési alapok – minősítés. Zöld szempontok jönnek

Januártól a befektetési alapokat abból az aspektusból is minősítik, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontokat – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

A kategorizálási szabályzat elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a befektetőknek az alapok közötti választásban azzal, hogy az egyes alapokat a befektetési politikájuknak, jellemző portfólió-összetételüknek megfelelően különböző kategóriákba sorolja.

A BAMOSZ kiemelte: az elmúlt időszak egyik fontos fejleménye, hogy a tőkepiaci befektetések terén egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kapnak a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok (environmental, social, governance – ESG szempontok). Magyarországon is egyre több, a befektetései során az ESG szempontokat figyelembe vevő alap működik és érezhetően nő a befektetői igény is ezek iránt.

A szövetség három kategóriába sorolja a tagjai által kezelt befektetési alapokat attól függően, hogy azok befektetéseik során milyen mértékben követik a fenntartható fejlődéssel, valamint az egyéb társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos szempontokat.

A szövetség honlapján január 1-jétől szerepelni fog az alapok ESG szempontok szerinti kategóriája is.

Az ESG-minősített kategória feltétele, hogy az alapkezelő az alap befektetéseit ESG szempontok alapján szűrje, és az ebből a szempontból nem elfogadható eszközökbe való befektetéseket kizárja.

ESG-Plusz megjelölést kaphat az az alap, amely ezeken túl a portfólió elemeinek kiválasztási szempontjainál – megfelelő mértékben – felülsúlyozza a pozitív ESG minősítéssel rendelkező eszközöket.

ESG-Impact megjelölést kaphat az olyan tematikus, fenntartható gazdaságra, környezetvédelemre fókuszáló alap, amely olyan szektorokba fektet, amelyek elsődlegesen a fenntarthatósággal kapcsolatosan tevékenykednek.

A Magyar Nemzeti Bank is üdvözölte a BAMOSZ kezdeményezését. Mint írták, az MNB stratégiai céljai között szerepel, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot pénzügyi termékein, szolgáltatásain keresztül. A jegybank a cél megvalósítása érdekében hirdette meg 2019 februárjában Zöld programját, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve támogatja a felügyelt intézmények, valamint szakmai szervezetek zöld kezdeményezéseit – hangsúlyozták.

A jegybank szerint az ESG-tudatos befektetői kultúra fejlesztésére nagy szükség van Magyarországon. A magyar alapkezelők ESG tematikájú alapjaiban kezelt vagyon 2020 júniusában alig haladta meg a 0,5 százalékot. A hazai alapok ráadásul egyelőre túlnyomórészt külföldi ESG minősítésű értékpapírokat vásárolnak.

Az MNB jelezte: az alapok ESG minősítése nem jelenti azt, hogy az adott alap kizárólag zöld, fenntartható befektetéseket választana, és csak az ESG alapok egy részének kifejezett célja a pozitív fenntarthatósági hatás elérése, maximalizálása.

Ezért különösen fontos, hogy a befektetők döntésük előtt tájékozódjanak a BAMOSZ által kialakított kategóriarendszer részletes tartalmáról.

A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetések “zöld” voltával, fenntarthatósági hasznával kapcsolatban fontos szabályozási fejlemények várhatók, 2021. március 10-től lép hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet, amellyel fókuszba kerül a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése.

Az uniós rendelet mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik általánosan. Igy az ESG minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról.

A részletszabályokat a befektetési alapkezelők esetében az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) dolgozza ki, és szabályozási technikai sztenderd formájában jelennek meg később – közölte az MNB.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.
Hirdetés

Hírek

Hegyi Zsolt: újabb 120 busz érkezik, ezzel már félezer vadonatúj jármű erősíti a VOLÁN-buszflottát

A MÁV-csoport közleménye szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. januárban megkezdte újabb 120 autóbusz átvételét.

Már benyújthatók a támogatási kérelmek a fagykárkrízis-támogatásra

 A tavalyi tavaszi fagy okozta gazdálkodói károk enyhítésének érdekében, az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően, az Agrárminisztérium megteremtette a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének.

A napenergia hasznosításában 2025-ben is Magyarország volt Európa legjobbja

A a zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeket is meg kell erősíteni.

Szerb belügyminisztérium: 30 perces lesz a határellenőrzés a Budapest-Belgrád vasútvonalon

Személyforgalom esetén a határellenőrzést Magyarország területén, a kelebiai vasútállomáson végzik, míg a tehervonatok vizsgálata Szerbiában, a Szabadka-Kelebia vasúti határátkelőn történik.

Az átlagkeresetből kimaxolhatók a hazai személyi kölcsönök

Tavaly novemberben bruttó 756 400, illetve nettó 525 900 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete.

Béremelés – A Penny és a Tesco is bért emel

Megállapodott a szakszervezetekkel a Tesco az idei bérekről, az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét.

Mennyit kerestünk? – novemberben a bruttó átlagkereset 756 400 forint volt, ami 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit

A bruttó kereset mediánértéke 600 000, a nettó kereset mediánértéke 417 900 forintot ért el, 10,1, illetve 10,5 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.

KSH: decemberben 4 millió 624 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék

A 2025. október-decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 642 ezer fő volt, 46 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől.
Hirdetés

Gazdaság

Önálló márka, stratégiai szövetségesekkel: Magyarország két meghatározó Pénztára szintet lépett

Balról Kiss Imre Ervin, a Gondoskodás Egészségpénztár és a Gondoskodás Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke, Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Dr. Fedák István, a CIG...

EBRD: a részvényesek csaknem teljesen lejegyezték a tőkeemelést

Ez az EBRD harmadik részvényesi tőkeemelése a pénzintézet három és fél évtizedes történetében. Az EBRD 77 ország, valamint az Európai Unió és a EIB tulajdona.

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.