Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Kapitalisták a kapitalizmus ellen. A cammogó digitalizáció, a lassú zöldítés a németek...
No menu items!

Kapitalisták a kapitalizmus ellen. A cammogó digitalizáció, a lassú zöldítés a németek jólétét fenyegeti?!

Amerikai kép, az ottani kommunista párt honlapjáról

Amerikában egyre népszerűbb a kapitalizmuskritika. A társadalmi igazságosság követelése. Az amerikai áramlat Németországban is követőkre talál, elemzők szerint azonban a cammogó digitalizáció és a lassú zöld fordulat az igazi, a COVID-nál is nagyobb probléma a német gazdaságban. Immár a  jólétet fenyegeti. 

A kapitalizmus népszerűtlenebb, mint valaha

Egyre több amerikai és brit kívánja a gazdaság erősebb állami szabályozását, ahogy mondják, a ’kaszinó-kapitalizmus’ végét. A hagyományosan a ’szociális piacgazdaság’ pártján álló németek is változásokat akarnak.

A világgazdaságban évtizedek óta egyeduralkodó klasszikus kapitalizmusnak, illetve a neoliberalizmusnak kevés elkötelezett támogatója van, és még kevesebben bíznak a ‘rendszerben’. Ennek ellenére a nagy többség elfogadja azt, mint szükséges rosszat, amelynél még nem sikerült jobbat kitalálni. A legtöbben ’antiszociálisnak’ tartják a kapitalizmus működését, és felelőssé teszik a populisták előretöréséért és a demokrácia válságáért is.

A kapitalizmus-kritika a baloldali értelmiség körében nem újkeletű. Változás, hogy Nyugat-Európában a középréteg is szkeptikussá vált. Jó példa erre a konzervatív német kormánypárt, a hagyományosan gazdaságbarát CDU. Egyre zöldebb, szociálisabb és kapitalizmus-kritikusabb, így őrizve  középréteghez tartozó választóit.

Kapitalisták a kapitalizmus ellen

A piaci liberalizmus hazájában, az USA-ban a gazdasági döntéshozók és szakértők körében is növekszik a kritikusok száma. „A részvényeseknek nem járhat jobb elbánás, mint az alkalmazottaknak” – áll a Business Roundtable friss iránymutatásában. A befolyásos lobbiszervezet soraiba olyanok tartoznak, mint az Amazon alapító-elnöke, Jeff Bezos, a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock vezetője, Larry Fink és a JP Morgen bankházat 15 évig vezető Jamie Dimon.

Jamie-Dimon: az elégedett munkerő a jó munkaerő

„A jó vezető a dolgozókba invesztálja a legtöbbet. Az elégedett munkaerő a siker biztos receptje” – monda az elkötelezett kapitalista hírében álló Jamie Dimon az állásfoglalás kapcsán. Az ő vezetésével vészelte át a JP Morgen a pénzügyi válságot, ami mutatja, hogy kiválóan alkalmazkodik a piaci és a társadalmi viszonyok változásához.

„A gazdaság van az amerikaiakért, és nem az amerikaiak a gazdaságért” – tette hozzá a tengerentúlon szokásos pátosszal.

A vadkapitalista hírében álló Trump is látta, hogy balról fúj a szél. Az elnökválasztás hajrájában megemelte a Federal Trade Commission (FTC), az amerikai gazdasági versenyhivatal költségvetését és alkalmazottainak számát. Egyúttal erélyesebb fellépést ígért a digitális világot domináló kaliforniai óriáscégek ellen.

A  Chicago School of Economics közgazdász professzorai is szigorúbb fellépést sürgetnek a gazdasági monopóliumok ellen. Mit mondana erre a 2006-ban elhunyt egykori kollégájuk, Milton Friedman, a neoliberalizmus Nobel-díjas atyja?

Martin Wolf: nem csak a tőkések érdeke számít

„A demokráciára leselkedő legnagyobb veszély a kizárólag a tőkések érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitika” – a mondat nem Marx, hanem a világ legtekintélyesebb gazdasági napilapja, a konzervatív-liberális Financial Times vezető kolumnistája, Martin Wolf tollából származik.

„Erősödnie kell a versenyszabályozásnak és gazdaságellenőrzésnek. A cégeket arra kell kötelezni, hogy a közjóért is tegyenek. A tehetőseknek pedig több adót kell fizetniük” – követeli Wolf.

„ A további ’demokratizálás’ már káros lenne”

A rendszert hagyományosan kritikusan néző nyugat-európai értelmiség örül, hogy a neoliberalizmus fellegváraiból, az USA-ból és Nagy-Britanniából szkeptikus hangok jönnek. Német közgazdászok mindezt nem kis aggodalommal figyelik.

Clemens Fues: az  amerikaiak előtt járunk

A neves müncheni gazdaságkutató intézet, az IFO Institut vezetője, Clemens Fuest szerint ugyanakkor megállapítja, odaát más a helyzet, vagyis Németországban lényegében „amit az amerikaiak kívánnak, az nálunk már valóság”, nem gond – mondja. Az amerikaiak kevésbé szegregáló, duális oktatási rendszert akarnak. Hiba lenne ilyen irányú átalakításokba kezdeni a németeknél, hisz ezen a téren jóval Amerika előtt járnak. A további ’demokratizálás’ már káros lenne, a teljesítmény rovására menne – figyelmeztet Fues.

A tengerentúlon nagyobb szerepet akarnak az iparnak a gazdaságban. Nem utolsó sorban, mert – a jobban beágyazódott, nagyobb érdekérvényesítő képességű szakszervezeteknek köszönhetően – az ipari bérek magasabbak, mint a szolgáltató szektorban fizetettek. Németországban a termelő ágazatok részesedése a GDP-ben máig meghatározó, 28 százalék. Az USA-ban és Nagy-Britanniában csak 18.

Amerikában több cég, elsősorban a netes óriások az amerikai és a világpiacot is kontrollálják. Ezért sokan szigorúbb verseny- és adójogi szabályokat és ellenőrzést követelnek. Európában mindkettő realitás. Ezt mutatják az EU Google és társai ellen rendszeresen kiszabott bírságai. Az amerikaiak és a britek a jövedelmek igazságosabb elosztását, szociálisabb adórendszert követelnek. Európában viszont sokkal kisebbek a jövedelmi, és vagyoni különbségek – mondja Fues.

A Wikipedia megjelenítésében ide KLIKKELVE nagy méretben megtekintheti

 

 

A német gazdaságkutató intézet, az IFO Institut vezetője a jövedelem a vagyoni különbségek bemutatására a ’LE MONDE Diplomatique’  összeállítását citálja, a Gini-Index friss számait idézi.

Ha egy országban egyenlően oszlana el a jövedelem a Gini-Index 0 lenne, ha minden egyetlen emberhez kerülne 1.

A német érték 0,29, ahogy a magyar is. Az EU átlag 0,31. A kontinensünkön alig vannak regionális különbségek. Skandinávia, a franciák és a mediterrán országok is az átlag körül vannak. A briteknél és az amerikaiaknál viszont szignifikánsan magasabb az index, tehát jelentős vagyoni különbségeket mutat: 0,36, illetve 0,39. Mindezt egy másik mutató is megerősíti. Németországban a legjobban kereső 10 százalék jövedelme 3,8-szer magasabb, mint a legrosszabbul keresőké. Nagy-Britanniában 4,3-szer, Amerikában 6,2-szer annyit keres a felső 10 százalék, mint az alsó tized. „Nálunk tehát szignifikánsan jobb a helyzet” – mondja Fues. De elismeri, hogy a német érték a ’90-es években kisebb különbséget mutatott. A 2000-es évek elején, a tartóssá vált magas munkanélküliségi ráta évről-évre növelte a jövedelmi differenciát. 2005 óta viszont nagyjából változatlan. Sok munkahely rosszul fizetett, de az állam a szociális- és az adórendszeren keresztül mérsékli a különbségeket. Erről többek között a jövedelmi és családi viszonyokat figyelembe vevő hat szja kategória gondoskodik Németországban.

Gini-Index *

*Gini-együttható, 0 = teljes egyenlőség; 1 = teljes egyenlőtlenség, 2019 vagy legfrissebb elérhető

Az érzet és a valóság

Az USA-ban, ahol általános egészség- és társadalombiztosítás, rendszeres szociális segély és családi pótlék sem létezik, érthető, hogy sokan nagyobb állami gondoskodást várnak. De Európában, Németországban más a helyzet. A németek mégis elégedetlenek. Egy 2019-es OECD felmérés szerint 47 százalékuk legnagyobb félelme a szociális állam leépülése. 77 százalékuk pedig a gazdagok intenzívebb megadóztatása mellett van. A többség túl alacsonynak tartja az állam szociális kiadásait, Németországban ezek a GDP 25 százalékát teszik ki. Ráadásul a ’90-es évek megmutatták, hogy a havi több ezer eurós munkanélküli segélyekbe és a nagyvonalú szociális juttatásokba még Európa legnagyobb gazdasága is belerokkan, és társadalmi igazságtalanságokhoz is vezet.

Az erre reagáló, a szociáldemokrata kancellár, Schröder nevéhez fűződő szociálpolitikai átalakítások és munkaerőpiaci lazítások a 2000-es évek elejének „nem voltak neoliberális reformok á la Milton Friedman, Ronald Reagan, Margaret Thatcher” – véli Fues. Az átalakítás óta valóban nem éri meg közepesen fizetett munka helyett a munkanélküli segélyt választani. De a munkanélküli ellátások és segélyek továbbra is részei a rendszernek. Biztosítják a megélhetést az elesettek számára és gondoskodnak a jövedelmi és vagyoni különbségek kordában tartásáról.

Lassú a digitalizáció

Németország legnagyobb gondja valójában a lassú digitalizáció és a világon végbemenő változásokat elalvó autóipar. A Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-es versenyképességi rangsorában Németországnak a vezetékes internetkapcsolat minőségében a megalázó 72., a mobilnet lefedettségben pedig az 58. hely jutott 141 országból! A legjobb hálózattal rendelkező T-Mobile se tud az ország 20 százalékában mobil netet szolgáltatni.

Magasabb adók a jövedelmek külföldre menekítéséhez, és kevesebb adóbevételhez vezetnének – figyelmeztet Fues. Szerinte nincs is szükség több állami bevételre. „Az infrastruktúra romló állapotáért nem a pénzhiány, hanem a túlzott bürokrácia és a civilek ellenállása felel.”

Nagy vagyoni különbségek

A jövedelmi egyenlőtlenség ugyan nemzetközi összehasonlításban kicsi Európában és Németországban is, de a vagyon 60 százalékát a németek felső 10 százaléka birtokolja. Ez jóval a fejlett országok átlaga felett van, és rosszabb, mint a briteknél, és alig jobb, mint az extrém egyenlőtlen vagyonelosztásáról hírhedt USA-ban. A németek alsó 20 százaléka, az adóságok levonása után vagyontalan. Jóval több az adóságuk, mint a vagyonuk.

Az okok sokrétűek. Európában Németországban a legalacsonyabb, 45 százalék az ingatlantulajdonosok aránya. A városokban még rosszabb a helyzet. Berlinben csak 14 százalék él saját tulajdonú lakásban! A német állam és az önkormányzatok hagyományosan a bérlőket támogatják anyagilag. Alig vannak lakásvásárlási, illetve építési támogatások. A németek kevesebb mint 20 százaléka birtokol részvényt, pedig az elmúlt években szinte csak ebből lehetett érezhető profitot realizálni. Hiányzik egy svédországihoz hasonló program. A svéd állam fenntart egy befektetési alapot, amelyből a polgárok minimális kezelési költség mellett, átlátható feltételekkel szerezhetnek részesedést – hozza fel pedálként Fues.

Szegregáló oktatás és diszkrimináció

Marcel Fratzscher: Különösen nagy a lemaradás a migrációs háttérrel rendelkező fiataloknál.

A berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője, Marcel Fratzscher nem a vagyoni különbségek tartja aggasztónak, hanem ezek kihatását az iskolai teljesítményre. Ezt eddig valamennyi Pisa-teszt megerősítette. A rossz körülmények közül jövő gyerekeknek a természettudományokban hároméves elmaradásuk van a jó körülmények között élőkhöz képest! Különösen nagy a lemaradás a migrációs háttérrel rendelkező fiataloknál. Esetükben leginkább az oktatás mielőbbi megkezdése, az óvoda kötelezővé tétele segítene.

A német gazdaság nem aknázza ki a nőkben rejlő gazdasági potenciált sem – hoz fel egy további problémát Fratzscher. Ugyan a német tőzsdei vállalatok közül elsőként az SAP élére egy hölgy került az amerikai Jennifer Morgan személyében, de a német gazdaság gerincét adó közepes vállalkozásoknál az elmúlt időszakban még csökkent is a női vezetők aránya! Pedig eddig sem voltak sokan. Ráadásul az alacsonyabb szinten dolgozó kolléganőikhez hasonlóan kevesebbet keresnek, mint az azonos pozíciót betöltő férfiak.

Saját válaszokat a saját problémákra!

A szociális állam csak gazdasági teljesítményből növekedhet tartósan – figyelmeztet Fues. Ezt az exportvilágbajnok németek flexibilis munkaerőpiaci szabályokkal, tehercsökkentéssel és sok innovációval biztosították az elmúlt években. A folyamatok, a koronavírus-krízis több évre véget vet a GDP bővülésének. Ezzel egyidejűleg a németek a digitalizált világra, az ökologikus termelésre és a mobilitás területén zajló változásokra sincsenek felkészülve. Alig akad német informatikai világcég. A ma még piacvezető autógyártók pedig leginkább hagyományos meghajtású kocsikat gyártanak.

„Digitalizáltabb, zöldebb, igazságosabb” – ilyenné kellene válnia a német gazdaságnak versenyképessége megőrzéséhez Fues szerint. Az államnak ehhez kellene biztosítania a jogszabályi hátteret. Egyúttal gondoskodnia kellene a jó minőségű infrastruktúráról, a nem szegregáló oktatásról és az innovációbarát környezet megteremtéséről.

„Problémák tehát vannak, de nem azok, mint az USA-ban és Nagy-Britanniában, ezért nem is azokat a válaszokat kell adni rájuk!” – hangzik Fratzscher összegzése a ’LE MONDE Diplomatique’ összeállításában.

 

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Microsoft gigabefektetése a mesterséges intelligenciába

A Kearney globális tanácsadó cég becslése szerint az AI 2030-ra közel 1 billió dollárral járulhat hozzá a délkelet-ázsiai bruttó hazai termékhez (GDP).

Csökken a kereslet, olcsóbb lehet a benzin

A benzin iránti kereslet globális növekedése idén lelassulhat az elektromos autók kínai és USA-beli térnyerése miatt.

Májustól az Accent Hotels üzemelteti a Cardoner Hotelt és a Tihany Yacht Clubot

Két új szállodával bővült az Accent Hotels portfóliója.

Itt a kínai versenyképesség alig rejtett titka  

A kínai gyártók kilencszer több állami támogatást kapnak, mint nyugati társaik - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításaiból, amelyek segítenek megmagyarázni az ország teljes dominanciáját oly sok ágazatban, a napelemektől az akkumulátorokon át az acélig.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.