Válságállósági indexet vezetett be az Opten céginformációs szolgáltató. Tóth Tamás az Opten Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója szerint az üzleti partnerek tényleges helyzetének megismerése leginkább azért fontos, mert a KKV szektorra kiterjesztett hiteltörlesztési és hitelfelmondási moratórium miatt, veszélyeztetett cégek jó rész hibernált állapotba került.
„Egy válság a mi üzletágunkat sosem érinti rosszul. Egy ilyen helyzetben a cégek jellemzően nem a céginformációs szolgáltatás lemondásán, inkább az új előfizetésen gondolkodnak. Annál az egyszerű számításnál fogva, hogy megnézik, mibe kerül a szolgáltatás ára és milyen kárt jelenthet egy már teljesített szolgáltatás ki nem fizetett számlája” – mondja az ügyvezető igazgató.
A nyugaton már komoly tradícióval rendelkező céginformációs üzletág megítélésében Magyarországon 2008-ban, a minden szektorra kiterjedő globális világgazdasági válság hatására következett be az alapvető változás. Már csak azért is, mert az azt megelőző időszakban a magas kamatokkal járó forinthitelek alternatívájaként az alacsony kamatozású devizahitelek kerültek előtérbe. Ezek törlesztése viszont a válság hatására visszaeső megrendelések, valamint a munkanélküliség növekedése mellett a forint drasztikus leértékelődése miatt is számos adóst sodort végveszélybe. Különösen azokat az úgynevezett kényszervállalkozókat, akiket a magyarországi áfa 1988. január 1-jei bevezetése után üzleti partnereik a foglalkoztatással járó magas adóterhek elkerülése végett rászorítottak a vállalkozói létre. Ők pedig mindenféle vállalkozói tudás és tapasztalat nélkül, a szaktudásukra alapozva vágtak bele a cégalapításba. A 2008-as válság mélyreható változásait jól jellemzi az is, hogy a bankoknak és a hitelbiztosítóknak alapjaiban kellett újraszámolniuk a hitellimiteket és a kockázatokat.
„A globális krízis a magánemberek és a cégek többségének is keserves tanulópénzt jelentett. Így egyszerre mindenki óvatosabbá vált és a pénzügyi tudatosság fogalma is ekkor kezdett elterjedni a gazdasági szereplőknél. A 2008 előtti gazdasági felívelés szakaszában ugyanis elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyik napról a másikra, hirtelen és akár alapvetően is megváltozzon egy cég gazdasági helyzete, fizetőképessége. Ez volt az a fordulópont, amikor egyre többen jöttek rá milyen érték, ha valaki a lehető legpontosabban látja a piaci szereplők és különösen a partnerek gazdasági helyzetét. A COVID miatti válságban annyival jobb a helyzet, hogy az MNB által kötelezővé tett adósságfék miatt lényegesen kontrollálhatóbb az eladósodottság mértéke, miközben az emberek arra is rájöttek, hogy a fix kamatozású hitelek bár lehet, hogy drágábbak, de cserébe kiszámíthatóbbak.”
A csődhullám így nem elmarad, csak eltűnik a gazdaságvédelmi akcióterv egyes rendelkezéseinek feloldásáig.
Tóth Tamás szerint a jelenlegi rendkívül durva és egyben szelektív, az egyes ágazatokat különbözőképpen sújtó válságban azért sem könnyű a tisztánlátás, mert a cégek egy része előtt is nyitva álló törlesztési és hitelfelmondási moratórium mellett az állami munkahelymegtartó támogatások is a vállalkozások életben maradását célozzák. Ennek köszönhetően – egyelőre – nem is növekedett még drámai mértékben a cégmegszűnések száma. A nagy kérdés az, hogy különösen a válság által leginkább sújtott, turisztikai szektorban hányan lesznek valóban életképesek a hitelmoratórium végén, a gazdaság újra indulásakor.
– Egy ilyen helyzetben törvényszerűen előtérbe kerül a cégek válságálló képessége. Az, hogy egy adott pillanattól kedve mennyi ideig tudja magát úgy finanszírozni valaki úgy, hogy közben gyakorlatilag bevétel nélkül kell működnie és a költségeket sem lehet a végtelenségig csökkenteni. A válság kitörésekor, tavaly ebből a szempontból nagyon sok cég esetében maximum 1-2 hónapot lehetett prognosztizálni. Az, hogy ez az összeomlás még nem következett be, az állami támogatások mellett annak tudható, hogy a tulajdonosok a végsőkig megpróbálnak kitartani. De a turizmusban, a sikeres nyári hónapokat követő jelentős létszámleépítés azonban már azt mutatja, hogy az ott dolgozó cégek jelentős részét a megszűnés veszélye fenyegeti, ha nem kapnak támogatást, konkrétan segélyt az államtól – érvel Tóth Tamás.
A csődhullám így nem elmarad, csupán eltolódik a gazdaságvédelmi akcióterv egyes rendelkezéseinek feloldásáig. Ezzel párhuzamban áll, hogy a töretlen – sőt megnövekedett – cégalapítási kedvet sem a bővülő gazdaság és a valós piaci igény, sokkal inkább a kényszervállalkozások újbóli megjelenése indokolja.
A számítások megmutatják, hogy egy adott cég mennyire áll stabil lábakon, hogyan visel egy gazdasági sokkhelyzetet.
„Egy új cég nagy előnye, hogy az elvileg tiszta lappal indul és nincs adóssága. Más kérdés, hogy a most alapított társaságok mindössze alig több, mint negyede nevezhető minden szempontból új cégnek. A többség olyan vállalkozás, amelynek tulajdonosai, vezetői, családtagjai már egy, vagy akár több cégben is töltöttek be hasonló pozíciókat és vagy párhuzamosan működtetnek több céget, vagy éppen ‘újrakezdőként’ térnek vissza egy másik cég kereteiben a hazai cégvilágba. Hiába alapít ugyanakkor valaki új céget, a korábbi tevékenysége alapján így is sok mindenre következtetni lehet a céginformációs adatokból: ha például valakinek felszámolással szűnt meg a korábbi vállalkozása, statisztikai alapon bizonyítható, hogy kockázatosabb, mint az, akinek nem.”
A jelenlegi, nehezen kiszámítható helyzetre reagálva fejlesztette ki az Opten azt a Válságállósági Indexet, amely alapvetően likviditási alapú és a rendelkezésükre álló – például tőkeellátottságra, alkalmazotti létszámra, vagy éppen az adóhatósági inkasszókra vonatkozó – adatok alapján modellezi a válságállóságot. A számítások megmutatják, hogy egy adott cég mennyire áll stabil lábakon, hogyan visel egy gazdasági sokkhelyzetet. A mutató – válsághelyzet időszakában – figyelembe veszi a konkrét gazdasági sokkhatás jellegét (általános vagy szektorális), a válság eleje óta a cégben látható változásokat és a kormányzati intézkedések várható hatásait is.
„Ez a modell komoly segítséget jelenthet az eligazodásban azoknak a cégeknek, akik nem rendelkeznek profi hitelminősítői képességekkel, ugyanakkor biztosak akarnak lenni abban, hogy a partnereik időben fizetnek. Emellett az is könnyen belátható, hogy a hagyományos minősítési modellek a megváltozott körülmények között amúgy sem úgy működnek, mint ‘békeidőben’. A megváltozott viszonyokra jellemző például, hogy vannak olyan éttermek, amelyek másokhoz hasonlóan ugyan kénytelenek voltak bezárni, de miközben sokaknak ezért egyáltalán nincs bevétele, ők sikeresen tudtak ráállni a kiszállításra és bár drasztikusan csökkent a bevételük, a fennmaradásuk mégsem került veszélybe.”
Miközben az Opten a webshopjában eseti jelleggel is megvehetünk céginformációkat, a piaci igényeket felismerve a cég az országhatárokon átívelő szolgáltatással is segíti partnerei nemzetközi terjeszkedését.
„Ügyfeleink kérésére, növekedésüket támogatva kezdtünk hozzá azoknak a szofisztikált módon leválogatott címlistáknak az összeállításához, amelyek a partnerek ügyfélkörének további növelését is lehetővé teszi. (A jelenlegi időszakban a cél gyakran a zsugorodó bevétel pótlását célozza.) Ezt a szolgáltatást fejlesztettük tovább azzal, hogy már az Európai unión belüli terjeszkedéshez is konkrét támpontokat adunk azzal, hogy az EU hat országára kiterjesztettük a céginformációs szolgáltatásunkat” – mondja végezetül Tóth Tamás az Opten Informatikai Kft. ügyvezető igazgatója.
Érsek M. Zoltán
