Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Európa - zöld fordulat vagy 'zöld álom'? Az ipar inkább kivár
No menu items!

Európa – zöld fordulat vagy ‘zöld álom’? Az ipar inkább kivár

A ’green deal’ 2050-re a CO2 mentes európai gazdaságot jelentené. Egy német autóipari menedzser elárulja, mit tesz, illetve mit és miért nem tesz Európa legnagyobb gazdaságának legfontosabb ágazata a célért.

A többség kivár

A ’zöld fordulat’ sikere az gazdasági szereplők, elsősorban az ipari vállalatok közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A legtöbb cég ugyan maga is elfogadott célkitűzéseket, de a gyakorlatban alig tesz a zöldebb termelésért. Az autógyártókra vonatkozó szigorú károsanyagkibocsátási előírásokkal szemben Brüsszel még nem rótt konkrét kötelezettségeket más gazdasági szereplőkre a ’green deal’ megvalósítása érdekében.

„Kivárjuk, hogy az általános célokat követni fogják-e konkrét, ránk is vonatkozó, számonkérhető előírások” – mondja egy német autóipari beszállító középvezetője. Tapasztalata szerint napjainkban csak azok a cégek tesznek a zöldebb jövőért, amelyek a beruházásaikból PR-tőkét tudnak kovácsolni.

Újrahasznosítás, de nem a környezet védelme érdekében

Európa legnagyobb gazdasága Németország, ahol az autóipar messze a legfontosabb iparág: 2019-ben 436 milliárd eurót termeltek és 833 ezer embernek adtak munkát. Ezért az európai ’green deal’ szempontjából döntő, mit tesznek a német autógyártók a zöldebb gazdaságért. Az autók károsanyagkibocsátására évek óta szigorú előírások vonatkoznak. A ’green deal’ által elfektetett cél viszont a termelés CO2 semlegessé tétele lenne. Erre vonatkozóan még nincsenek konkrét előírások.

Zöld álomautó Kép/Forrás/Capem

A német autóipari beszállító menedzsere ennek ellenére egyre erősödő nyomást érez az gépjárműgyártók részéről.

„Komoly előny a megrendelésekért folytatott versenyben, ha viszonylag magas újrahasznosítási arányt tudunk felmutatni a beszállított termékeink gyártása során.”

E mögött azonban nem az autóipari vállalatok vezetőinek növekvő felelősségérzetét látja. „El akarják érni, hogy a rájuk vonatkozó szigorú előírások teljesítésénél azt is figyelembe vegyék, amit a beszállítóik tesznek a zöldebb gyártásért” – véli a német beszállító középvezetője.

Zöld beruházás = újrahasznosítás

A zöld termelés érdekében tett beruházások jelenleg leginkább az újrahasznosítási arány növelését jelentik. Ennek két módja van: a gyártási hulladék (post process recycling) és a termék (post consumer recycling) újrahasznosítása.

A műanyag fröccsöntők általában kidobják a vágási-, illetve gyártási hulladékot Kép/Forrás/greenwarehouse.

Közös bennük, hogy a termelő üzemeken kívül történnek. Amit a fogyasztók leselejteznek nem a gyártóhoz kerül vissza újrahasznosításra. A recycling azt jelenti, hogy az üzemek újrahasznosított alapanyagot vásárolnak a hulladékfeldolgozóktól a termeléshez. Még a ’post process recycling’ estében is ritka a gyáron belüli újrahasznosítás. Bonyolult és drága lenne. A kevés kivétel egyike a fröccsöntés során keletkező műanyag szemét megolvasztása és az új plasztikhoz keverése.

Az recyclingra általában igaz, hogy gazdaságilag nem kifizetődő. Ez különösen igaz a műanyagra. Egyrészt, mert a folyamat során romlik a minőség, a második életét élő plasztikok sokkal kevesebb célra használható, mint az új. Másrészt, mert az új műanyaggranulátum olcsó.

További probléma, hogy az újrahasznosított anyagok gyakran nem teljesítik az összetételre vonatkozó előírásokat. Ezek az autóiparban, leginkább tűzvédelmi okokból, különösen szigorúak: a szelektív kukába dobott PET-palack lehet új kabát, de nem szabad autóüléshuzatnak használni.

Gazdaságilag jobban megéri, azért nagy az újrahasznosítási arany a papírnál, az üvegnél és a fémnél. Utóbbi esetén ez a ritkafémek mellett az acélra és az alumíniumra is vonatkozik.

„Az energetikai beruházás ritka, mint a fehér holló.”

Energetikai beruházásra alig van példa a német autóiparban. Íratlan szabály, hogy az invesztícióknak egy éven belül meg kell térülniük. Ez energetikai beruházásoknál gyakorlatilag lehetetlen. „Az autóipar ezért nem tesz szinte semmit a ’green deal’ főcéljáért, a CO2 semleges termelésért” – mondja a menedzser.

A ritka kivétel a belga ragasztógyáré – szélturbinákat telepített

Cége üzleti partnereik közül csak egyről tud, amely az elmúlt időszakban beruházott a működése CO2 kihatásainak csökkentése érdekében. Egy belga ragasztógyár, az Avery Dennison 3 darab 49 méter magas szélkereket telepített az üzeme mellé egy 1,5 focipályányi területre. A 100 méter átmérőjű rotorok évi 2,2 megawatt áramot állítanak elő. A 1.430 háztartásnak éves igényét kielégítő mennyiség a gyár energiaszükségletének 30 százalékát fedezi.

A belga cég példája is mutatja, hogy az energetikai beruházások középtávon, 5-10 év alatt megtérülnek. Az iparág döntéshozóit jól ismerő menedzser azonban biztos benne, hogy a szemlélet ennek ellenére nem fog változni. „Törvényi előírások, illetve állami támogatások nélkül olyan ritkák fognak maradni az energetika beruházások, mint a fehér holló.”

Petrus Szabolcs

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Adventi szeretetvendégség az Ökumenikus Segélyszervezetnél

Egy hívás 500 forint adomány, így 4 hívás egy tál meleg ételt jelenthet egy rászorulónak.

Itt az első magyar elektromos csuklós busz

Az Electronell 18-at 2025 elején az utasok is kipróbálhatják majd a Volánbusz járatain.

HungaroControl: 6 százalékkal nő a forgalom az ünnepek alatt

A tavalyi ünnepi időszakban 32 300 légi járművet kezeltek a társaság szakemberei, az idén 1800 járattal többre számítanak.

Mit mond a Századvég? – A belső kereslet növekedése támogathatja a gazdasági bővülést

2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság
Hirdetés

Hírek

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Vegyesen alakult kedd reggel a forint árfolyama

Kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a decemberi kezdésnél, 0,9 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 1,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Országgyűlés – Kedd a döntések napja – két tucat előterjesztés

A Pénzügyminisztérium év végével beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

Címzetes egyetemi docensi címet kapott Feldman Zsolt

Az elismerés átadására a MATE Cselekvő Vezetők Konferenciáján került sor az intézmény kaposvári campusán.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint gyengébben áll a decemberi kezdésnél, 0,3 százalékkal az euró, 0,7 százalékkal a dollár és 0,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

A Mikulás nyomában Antalyában

A templomban található egy római kori szarkofág, amelyet halpikkelyek és akantuszlevelek díszítenek, és amelyről úgy vélik, hogy Szent Miklósé volt.

Vegyesen mozgott a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0553 dollár után 1,0568 dolláron áll péntek reggel.

Kevéssé változott szerda reggelre a forint árfolyama

Kevéssé változott a forint árfolyama szerda reggelre a főbb...

Gazdaság

Csökkentette az irányadó eurókamatokat az EKB

A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.

Egymillió magyar embernek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál

Állampapírt ma már akár telefonról is, néhány kattintással lehet vásárolni a WebKincstár és a MobilKincstár felületein

A Mol részesedését az ENEOS MOL Synthetic Rubber Kft.-ben az ENEOS veszi meg

A tranzakció várhatóan 2025 első negyedévében zárul le, a hatósági jóváhagyástól függően.

Háromból két ügyfélszámla már kamatadómentes az idén is profitban fürdő brókereknél

A befektetési vállalkozásoknál összesen 298,5 ezer számla volt szeptember végén, ebből több mint 160 ezer volt a TBSZ és csaknem 32 ezer a NYESZ,.