Kezdőlap Pénzvilág A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül
No menu items!

A Facebook és Kína is kriptopénzen dolgozik. Kontroll nélkül

A kriptovaluták száma megközelíti a 4000-et. Jövőre a Facebook is saját pénzzel áll elő. A Libra felboríthatja a bankrendszer egészét. Ellentmondásos kép a világ, és a virtuális pénzek viszonyáról – Petrus Szabolcs összefoglaló írása.

A többség szkeptikus

Zuckerberg a facebook valután – a Librán

Pénzt utalni külföldre, különösen a harmadik világba drága mulatság. A Facebook 2020 tavaszától a Librával ingyen pénztranszfert ígér a felhasználóinak. Sokan szkeptikusak.

Egy nyereségorientált vállalkozás, mint a Facebook pénzt akar keresni, miért nyújtana ingyenes szolgáltatást? – kérdezi sok felhasználó.

Az elemzők és fogyasztóvédők sejtik, miként akar a legnépszerűbb közösségi portál az ingyenesnek látszó pénzutaláson keresni. Ők elsősorban a Libra veszélyeit látják.

Peter Bolfinger

A Facebook kitalált egy ’nagyszerű’ üzleti modellt. A felhasználóinak eddig teljesen értéktelen szolgáltatásokat nyújtott, akik cserébe értékes személyes adatokkal fizettek” – mondja Peter Bolfinger, Würzburgi Egyetem közgazdász professzora a német közszolgálati rádióban (DLF).

Kína is készül a virtuális pénzvilágra

A központi bankok és a kormányok szakpolitikusai már megértették, hogy egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt folyamat indult meg. A nemzeti valuták privát konkurenciát kaptak. Létük is veszélybe került.

Kína az elsők között reagált. Augusztusban elkészült a jüan digitális változata. Nyolc kereskedelmi bank bevonásával már idén hozzáférhető lesz a lakosság számára.

Kínában örülnek a digitális pénzek térnyerésének.

Azt remélik, hogy megtörik a dollár hatalmát. Az USA ugyan csak a világ-GDP 15%-át állítja elő, mégis USD-ban bonyolódik a nemzetközi ügyletek túlnyomó része. A kvázi monopolszerepet betöltő átutalási rendszer, a Swift is dollár alapú. A nemzeti bankok devizatartalékának 61%-a szintén az amerikai fizetőeszközben van.

Kriptopénzek sokasága

Mark Carney

Kína mellet körülbelül egy tucat ország gondolkozik saját digitális pénzben. A legelőrébb a svédek járnak. Konkrét tervek vannak Nagy-Britanniában, Kanadában, sőt Ukrajnában is! Utóbbi Kínához hasonlóan a digitális pénzek térnyerésének nyerteseként látja magát. Megszűnne a kiszámíthatatlan dollár-hrivnya árfolyam miatt állandó gazdasági bizonytalanság.

A világot megdöbbentette a kínai bejelentés. Az évekig tartó tervezés és előkészítés alatt semmi sem szivárgott ki. A pénzvilágot legalább ennyire meglepte Mark Carney, a Bank of England vezetőjének javaslata: A nyugati államok nemzeti bankjainak digitális világvaluta kellene létrehozniuk! Az ötlet nem új.

Az eredendő ötlettől – a négyezres klubig

A blokklánc-elv volt az ugrópont

Napjainkban közel 4000 fajta digitális fizetőeszköz van. Megszületésüket a matematikában ismert blokklánc-elv digitális fizetési világba transzformálása tette lehetővé. Kripopénzzel közvetítő nélküli, online lehet fizetni és átutalni. A bank helyére egy algoritmust alkalmazó gép lép. A fizetést a kriptopénz mögött állók által decentralizáltan elhelyezett számítógépek sokasága egymástól függetlenül regisztrálja. A gépeken minden tranzakció elraktároznak, azok bármikor visszakereshetők. A rendszer átláthatónak és biztonságosnak tűnik. Ugyanakkor a fizető és a kedvezményezett személyazonosságát homály fedi, csak felhasználónevük látszik.

A kriptopénzzel megvalósult a bűnözők, pénzmosók, adóelkerülők álma.

Először a máig legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin használta a blokklánc-elvet. A legjobb időpontban, a pénzügyi válság tetőzésekor lépett színre, amikor a lakosság különösen bizalmatlanná vált a bankokkal és a hagyományos fizetési módokkal szemben. Máig nem tudni, kinek a fejéből pattant ki az ötlet, ahogy azt sem, ki áll a Bitcoin mögött. A gyors siker után követőkre talált. A Ethereum és a Ripple is meghódította a világot.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk?

Philipp Sandner: “Egy tucatot kell komolyan venni”

Philipp Sandner a Frankfurt School of Finance professzora szerint a közel 4000 kriptovalutából csak körülbelül egy tucatot kell komolyan venni. Ezek teszik ki a piac 95%-át.

Burkhard Balz szerint túlbecsült a hatása

A Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja, Burkhard Balz szerint a kriptopénzek összességében továbbra sem játszanak meghatározó szerepet.

Nagyobb a füstjük, mint a lángjuk.” A piacvezető Bitcoinnal napi 300 ezer tranzakciót bonyolítanak. Soknak tűnik, de eltörpül a 60 millió mellett, ami csak Németországban naponta hagyományos fizetőeszközökkel történik.

A hét legnagyobb nyugati ipari ország kritikusan nézi a Facebook előkészületeit.

Olaf Scholz a kontrollt hiányolja

Komoly fenntartásaink vannak” – mondta a G7 legutóbbi párizsi pénzügyminiszteri szintű találkozója után a német Olaf Scholz. Kollégáival leginkább a személyes adatok védelme és a hiányzó demokratikus kontroll miatt aggódik.

„A pénzkiadás az állami szuverenitás kulcseleme. Megengedhetetlen, hogy magánvállalkozások kezébe kerüljön” – nyilatkozta Scholz.

Semmi sem elég

Amazon, Google, Facebook – saját területükön csaknem monopóliumot hoztak létre. Most a kriptovilágot is meg akarják hódítani. Mindannyian a Facebook által létrehozott 28 céget tömörítő Libra-Konzorcium tagjai. Ennyien jelezték belépési szándékukat és teljesítették a kemény feltételeket: legalább 20 millió regisztrált felhasználó, évi 10 millió dolláros bevétel, vagy legalább egymilliárdos piaci kapitalizáció. A résztvevők között volt a Mastercard és a Visa, a Vodafone és a Spotify, az Uber és az Ebay is.

Kriptodevizák

Ígéretük „a hagyományos valuták legjobb tulajdonságainak egyesítése: árstabilitás, minimális értékvesztés, globális felhasználhatóság, stabil pénzügyi háttér”. A Facebook Messengeren és a cégcsoporthoz tartozó WahtsApp-en lebonyolítható ingyenes pénztranszfert ígérnek. Akiknek egyiken sincs regisztrációjuk a direkt a számukra létrehozott digitális pénztárca, a Calibra segítségével kapcsolódhatnak be a fizetési rendszerbe.

A már létező kriptopénzektől eltérően a Libra rendszerében csak annyi pénz fog mozogni, amennyit a felhasználók hagyományos valutáról átváltottak. Így nem lesz árfolyamingadozás, ami a Bitcointól és társaitól a legtöbbeket elijeszt.

Álom vagy rémálom?

A harmadik világban élőknek hatalmas előrelépés lenne, ha egy okostelefon és egy app segítségével bárki bárhonnan bárkinek pénzt utalhatnának, illetve kaphatnának. A Libra kiválthatná a sokszor horribilis jutalékkal dolgozó hagyományos pénzügyi transzfercégeket, például a Western Uniont. Nem világos viszont, mit adna a stabil és bárhol használható valutával rendelkező országok polgárainak.

Csak a Facebooknak 2,4 milliárd felhasználója van. A többi résztvevő cégnél is legalább ennyien regisztrálták magukat. Az eddig ismert pénzügyi világ gyökeres átalakulásához vezetne, ha ennek a hatalmas tömegnek egy része elkezdené használni a Librát. Fogyasztóvédők és más civil szervezetek képviselői ezért sokkal inkább rémálomnak, mint álomnak tartják a Facebook új vállalkozását.

Gerhard Schick: “Zuckerberg hazudik”

Egy német NGO, a ’Finanzwende’ egyik alapítója, a Zöldek egykori pénzügyi szakpolitikusa, Gerhard Schick szerint az instabil valutával és bankrendszerrel rendelkező országokban, ahol sokaknak bankszámlájuk sincs a Libra hamar meghatározó gazdasági tényező lehet.

Ha a külföldön dolgozók Librában küldik haza a megtakarításokat, láncreakció indulhat el. Valószínűleg elkezdik használni a Facebook-pénzt más célokra is. „Addig kell betiltani, amíg nem jutunk ideáig” – hangzik Schick radikális követelése.

Zuckerberg hazudik, amikor azt mondja, jó cél vezeti, a pénzügyi szolgáltatásokat akarja mindenki számára elérhetővé tenni. A Facebookon eddig is a pénzkereséséről szólt minden. Ráadásul számtalan botrány volt már a felhasználók személyes adatainak kezelése körül is.

Példaként a WahtsApp felvásárlásakor tett ígéret megszegését említi, mi szerint az üzenetküldő rendszer és a közösségi oldal adatbázisát nem fogják egyesíteni.

A Facebook új világpénzt teremtene

Miért kellene hinni nekik, amikor most ugyan ezt a Librával kapcsolatban ígérik?” – teszi fel a költői kérdést a ’Finanzwende’ aktivistája. Szerinte a Facebook attól sem fog visszariadni, hogy a potenciális hirdetőknek eladja a Libra felhasználók adatait. „Tudjuk, hogy a közösségi médiában minden a reklámról szól. Ebben van a nagy pénz.

Sokan tartanak a közösségi oldalon begyűjtött adatok és a Librával nyert vásárlási, fizetési szokások közös adatbázisban egyesítésétől. Az ellenzők ’Orwell-i világról’ és ’az állam helyére lépő magánvállalkozásról’ beszélnek. A demokráciát is veszélyben látják. Sandner, a Frankfurt School of Finance professzora nem osztja az aggályokat. Szerinte a „Libra nem új pénz lesz, hanem a meglévőké új csomagolásban”.

Egyre kevesebb támogatója marad a Librának

A növekvő társadalmi ellenállás miatt több cég félti reputációját a Librától. Elsőként a Paypal lépett. A napokban bejelentette, hogy elhagyja a projektet. A Visa és a Mastercard is lépett.

A pénzpiaci felügyeletet is gyakorló német jegybanknál nem akarnak elhamarkodott döntést hozni.

Az innovációt nem lehet tilalmakkal megállítani” – mondja a monetáris tanács már idézett tagja, Burkhard Balz. Meg akarják várni, hogy működik a gyakorlatban és mennyire terjed el a Libra. Azzal nyugtatnak, hogy figyelemmel kísérik a folyamatot és konzultálnak a külföldi kollégáikkal is.

„Eddig a Facebook is együttműködő volt” – teszi hozzá Balz. A legfontosabb kérdésnek azt tartja, valóban minden Libra egység mögött igazi pénz fog-e állni, ahogy ezt a Facebook ígéri.

„E nélkül mi is komoly veszélyeket látunk. Ha nem lesz 100%-os fedezet, fel fogunk lépi a Libra ellen” – ígéri Balz a Bundesbank, a német jegybank monetáris tanácsának egyik tagja.

Nagy a kísértés – pénz a semmiből

Zuckerberg világpénze szigorú szabályozás nélkül állna, monopol helyzetben állhatna?

Ha a Libra mögött állók, a felhasználók valódi pénzfedezet nélkül szaporíthatnák fizetési egységeiket, a Facebook gyakorlatilag pénzt teremtene a semmiből. Erre eddig csak a központi bankoknak, pénzügyi tranzakciókkal a kereskedelmi bankoknak volt lehetőségük.

A kereskedelmi bankok kvázi pénzalkotásának nagy jelentősége van. A gazdaságban forgó pénznek csak töredéke jön közvetlenül a nemzeti bankoktól. Az euró-zónában például a pénz 98%-a virtuális, hitelügyletekkel jön létre. Például amikor egy bank a betétállományánál több hitelt helyez ki. A fedezet nélküli pénz gazdasági, pénzügyi válság esetén válik veszélyessé. Ha egy olyan vállalkozás is pénzt tudna generálni, amely nem áll a hagyományos pénzintézetekre vonatkozó szigorú jogszabályok és ellenőrzés alatt, az egy egészségesen működő gazdaságban is komoly rizikó.

Egyetlen cég, jelen esetben a Facebook bedőlése világválságot okozna.

Előjönne a 2008/09-es pénzpiaci krízisben nagy szerepet játszó ’too big to fail, to interconnected to fail’ problémája. Tehát, hogy az állam egy-egy bankot túl nagynak tartott ahhoz, hogy engedje bedőlni, ezért az adófizetők pénzéből megmenteni a csődtől.

Abszurd lenne, ha az állam igazi pénzzel mentené egy magánpénzt kiadó, profitorientált és évekig nagy nyereséget termelő céget” – Schick.

Ezzel a Librát kevésbé kritikusan néző pénzügyi szakemberek is egyetértenek. Törvényileg köteleznék a felhasználókat, hogy minden Libra egységük mögé valódi pénzt állítsanak. Balz elmondása szerint erre a Bundesbanknál is gondoltak már, de a jogalkotással még kivárnak. Abban bíznak, hogy a Facebook tartja magát az ígéretéhez, és nem fogja engedni a felhasználóinak, hogy fedezet nélkül Librát generáljanak.

Nem lehet megmondani, mivel és hogyan fogunk fizetni 10 éve múlva. Nem kizárt, hogy hosszú évszázadok után a világ búcsút vesz a pénztől! Kérdés, hogy jobb, biztonságosabb lesz-e, ami a helyébe lép.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.
Hirdetés

Hírek

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását.

A MÁV-csoport készül az M1-esen hétfőn életbe lépő jelentős korlátozásokra

A MÁV-csoport készül arra, hogy az M1-es autópálya bővítése miatt hétfőtől jelentősen korlátozzák a sztráda forgalmát, dugókra és hosszabb menetidőre lehet számítani.

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai a napokban több helyen

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.

Európai Mobilitási Hét – Keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással is várják az utasokat

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...