A Nem sérti a közösségi jogot az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) vitarendezési mechanizmusa – így foglalt állást az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka.
A 2017 szeptemberében hosszas huzavona után ideiglenesen hatályba lépett szerződés befektetővédelmi rendelkezéseit, azokon belül is mindenekelőtt a vitarendezési mechanizmust többen aggályosnak tartják. A belgiumi Vallónia tartomány parlamentje például hetekig blokkolta az egyezmény aláírását, mondván,
a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a multinacionális nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat.
A vallon törvényhozás végül megadta a hozzájárulását, egyebek mellett azzal a feltétellel, hogy a brüsszeli központi kormány kikéri az Európai Bíróság véleményét az ügyben.
Kedden közzétett indítványában Yves Bot főtanácsnok kiemelte, hogy a befektetések körüli vitákat rendezni hivatott bírósági rendszer nem csorbítja a luxembourgi székhelyű EU-s törvényszék jogkörét és elsődlegességét, nem vonja kétségbe az uniós jog autonómiáját.
Rámutatott, hogy előbbi keretében nem rendelhető el semmifajta jogszabály érvénytelenítése, mindössze kártérítések szabhatók ki szükség esetén.
A CETA nem sérti az egyenlő bánásmód elvét, a vitarendezésre szolgáló különbíróságok pedig megfelelő eljárási garanciákat foglalnak magukban – írta.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európa Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással./MTI/