Kezdőlap Zöld üzlet A klímavám európai CO2-káosz
No menu items!

A klímavám európai CO2-káosz

Október elején elindult az európai klímavám tesztfázisa. Mérföldkő az EU zöld fordulatában. Míg a politika ünnepel, a gazdasági szereplők figyelmeztetnek: a szabályok átláthatatlanak, a hatóságok se tudják, hogy kell alkalmazni őket.

Új éra az európai klímapolitikában

Az európai klímavám bevezetését sok vita előzte meg: közgazdászok javasolták, környezetvédők követelték, a külföldi partnerek tiltakoztak, az európai gazdasági szereplők féltek a következményektől, a politika pedig hezitált. Így meglepő, hogy az októberben indult tesztfázisnak alig volt visszhangja.

Pedig új éra kezdődött az európai klímapolitikában. Két évtizeddel az európai CO2-kvótakereskedelem indulása után az EU-ba importáló külföldi gyártóknak is pénzzel kell megváltaniuk a légkör szennyezését.

Innovatív, a szakértő által propagált, de a gyakorlatban még sosem alkalmazott rendszer: aki jelentős CO2-kibocsátással gyártott termékeket, például acélt vagy cementet importál az EU-ba, klímavámot kell fizetnie, kiegyenlítendő az európai gyártók versenyhátrányát, akiknek kvótát kell venniük, ha Európában ilyen termékeket gyártanak.

„Nagy a felháborodás és a bizonytalanság”

– írja le a helyzetet a német Iparszövetség (BDI) elnöke, Carsten Rolle. Ami elméletben jól hangzik, a gyakorlatban nagy nyugtalanságot okoz, mert a vállalatok és a szakhatóságok se tudják, miként fogják a vámot kivetni és beszedni. Még az se világos, melyik szakhatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességek: a tagállami vámhivatalok vagy a szintén nemzeti CO2-kvóta kereskedelmi hatóságok? Az is nyitott, ki lesz a tagállami szabályozó: a pénzügy-, a gazdasági vagy az ipari minisztériumok? A cégeknek tehát nincs kihez fordulniuk felvilágosításért. Pedig tekintettel az EU-rendelet (2023/956) több száz oldalas végrehajtási és értelmezési utasításaira, bőven van kérdés.

Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM)

– az új klímavám-rendszert hivatalos neve, magyarul: importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus. E szerint, az európai gazdasági szereplők, akik mindenekelőtt acélt, cementet, műtrágyát, hidrogént vagy energiát importálnak, vámot kötelesek fizetni az alapanyagok és félkész termék után.

A most indult tesztfázisban fizetni még nem kell; 2026-ig türelmi idő van. de az importőröknek dokumentálniuk kell, mennyi károsanyag kibocsátással járt a külföldi előállítás és erről jelentést kell adniuk az uniós szakhatóságnak. A kötelezettség megszegése esetén 50 euró/klímagáz/tonna bírság szabható ki.

A német Iparszövetség (BDI) már idézett elnöke, Carsten Rolle helyzetleírása szerint jelenleg azt próbálják a vállalatok a sok száz oldalas jogszabályból kihámozni, mit, mikor, kinek és ki felé kell jelenteniük. Európa legnagyobb acélkereskedő cége, a duisburgi Klöckner & Co-nál „bürokratikus őrületről” beszélnek. A szóvivő szerint még megbecsülni se tudják, mennyi plusz munka szakad rájuk, de abban biztosak, hogy rengeteg. „A vállalatok úgy érzik magukat, mint a német iskolarendszerbe csöppent, a nyelvet csak törő gyerek, akinek a külföldi, németül egy szót sem beszélő cserediáknak meg kell tanítania a nyelvet” – él egy hasonlattal a német Vegyipari Szövetség (VCI) ügyvezetője, Wolfgang Große Entrup a Süddeutsche Zeitung kérdésére. Tagjaik nem tudják, miként juthatnak hozzá a külföldi partnereik gyártási adataihoz, nem is beszélve arról, hogy ellenőrizhetik azok hitelességét. Ráadásul az adatszolgáltatási eljárásnak hitelesítettnek kell lennie. Akkreditált szolgáltatók azonban nincsenek és az se derül ki a jogszabályokból, ki, mikor, milyen eljárásban fog szolgáltatókat hitelesítésre jogosultnak nyilvánítani.

A már idézett Carsten Rolle abban látja a legnagyobb problémát, hogy sok külföldi beszállító – üzleti titokra hivatkozva – nem fog adatokat szolgáltatni az európai partnerének, akinek viszont a szakhatóság felé jelentési kötelezettsége van. A Klöckner & Co szóvivő hozzáteszi, hogy az uniós rendelet nem tartalmaz szabályozást erre az esetre.

A koncepció önmagában jó

Pedig a CO2 vám ötlete, ami a közgazdaságtudományból érkezett évekkel ezelőtt, a gazdasági szereplők szerint is jó. Ameddig nincs világszinten egységes CO2-kvóta rendszer, vámokkal kell védeni az olyan piacokat, ahol ezt már bevezették. „Így lehet biztosítani, hogy minden termelő ugyan olyan mértékben kompenzálja a környezetszennyezését, függetlenül attól, hogy kül- vagy belföldi” – érvel Klaus Schmidt, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität közgazdász professzora. Szerinte a vám egy ’klímaklub’ alapköve is lehet. Ebben a CO2-kvótát alkalmazó államok tömörülnének, akik egységes importvámot írnának elő a kvóta nélküli országokban gyártó cégeknek. Így közvetve nyomás nehezedne a még ellenálló országokra, hisz megszűnne a környezet kárára szerzett versenyelőnyük.

Carbon leakage

A CBAM indulása az európai cégek perspektívájából egyrészt jó, mert megszűnik a versenyhátrányuk. Másrészt tehernövekedést, mert eddig egy éves alapkvótát automatikusan és ingyen kaptak. Csak akkor kellett továbbit venniük a kvóta-tőzsdén, ha előbbi nem fedezte a termeléssel járó környezetterhelésüket. Az alapkvóta az igazságosság jegyében meg fog szűnni, hisz az importőröknek is az egész termelésük, illetve kibocsátásuk után kell majd vámot fizetniük.

Az alapkvóta megszűnésével azonban az exportáló európai cégek versenyhátrányba kerülnek a világpiacon azokkal szemben, akik a kvótarendszert nem alkalmazó országokban termelnek. Így marad a szakemberek által ’carbon leakage’ néven illettetett jelenség: a termelés áthelyezése olyan országokban, ahol szennyezés-megváltás nélkül lehet gyártani.

A német Iparszövetség (BDI) exporttámogatás bevezetését javasolja, különösen az acélszektorban, amit egyre inkább monopolizálnak az odahaza kvóta vásárlási kötelezettség nélkül termelő kínai konszernek.

Az utolsó szót a WTO mondja ki

A CBAM-nek élesben történő alkalmazása előtt ki kell még állnia a nemzetközi jog próbáját is. A versenyelőnyük elvesztésétől tartó országok már jelezték, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előtt fogják megtámadni az új vámot. A kínai kereskedelmi miniszter szeptemberben büntetővámokkal is megfenyegette az EU-t. Paolo Gentiloni, az EU kereskedelmi biztosa a Financial Times hasábjain reagált: „Nem várunk többet a külföldi gyártóktól, mint amit a hazaiaktól sok éve megkövetelünk. Ezért biztos vagyok benne, hogy a CBAM ki fogja állni a WTO-vizsgálat próbáját.”

Petrus Szabolcs

 

 

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Duna House: a magyarok többsége ingatlantulajdon-párti

Az elmúlt 3 évben az ingatlanügyletet lebonyolítók megközelítőleg fele vette igénybe profi ingatlan- és pénzügyi szakértő segítségét, miközben ez az arány az Egyesült Államokban meghaladja a 90 százalékot.

Kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása szeptember végéig

Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült.

Elindult az önkormányzatok decentralizált számlavezetése

Október elsejétől elindult az önkormányzatok decentralizált számlavezetése a Magyar Államkincstárban, első körben 49 önkormányzat és azok 685 költségvetési szerve került bevonásra.

Folytatódott az online platformokon foglalt vendégéjszakák számának növekedése

Az év második negyedévében folytatódott az uniós tagországok rövid távra kiadott szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számának növekedése az előző év azonos időszakához képest.
Hirdetés

Hírek

Duna House: a magyarok többsége ingatlantulajdon-párti

Az elmúlt 3 évben az ingatlanügyletet lebonyolítók megközelítőleg fele vette igénybe profi ingatlan- és pénzügyi szakértő segítségét, miközben ez az arány az Egyesült Államokban meghaladja a 90 százalékot.

Kedvezően alakult a központi költségvetés finanszírozása szeptember végéig

Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült.

Elindult az önkormányzatok decentralizált számlavezetése

Október elsejétől elindult az önkormányzatok decentralizált számlavezetése a Magyar Államkincstárban, első körben 49 önkormányzat és azok 685 költségvetési szerve került bevonásra.

Folytatódott az online platformokon foglalt vendégéjszakák számának növekedése

Az év második negyedévében folytatódott az uniós tagországok rövid távra kiadott szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák számának növekedése az előző év azonos időszakához képest.

Korrekció mellett is stabil forgalmat mutatott a tőzsde szeptemberben

Szeptemberben mérsékeltebb teljesítményt mutatott a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe: a tavaszi-nyári csúcsokat követően a BUX szeptember végére 3,6 százalékos korrekcióval 98 871,6 ponton zárta a hónapot. Az azonnali részvénypiac forgalma ugyanakkor meghaladta az 330,9 milliárd forintot, amely napi átlagban 15 milliárd forintnak felelt meg.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának új tagja: dr. Ay Zoltán Nándor

Rigó Csaba Balázs GVH-elnök javaslata alapján a köztársasági elnök a Versenytanács tagjává nevezte ki Ay Zoltán Nándort.

Vihar előtti csend a hitelpiacon: jelentős visszaesést hozott az augusztus

Júliushoz viszonyítva a lakossági hitelpiac szinte mindegyik szegmensében visszaesés volt megfigyelhető, ami némi újdonságot jelent az előző hónapokban tapasztalt kiemelkedő eredmények után.

Egyszeri tételek miatt veszteséggel zárta az első fél évet az AKKO Invest

Csaknem változatlan bevétel mellett egyszeri tételek miatt zárta veszteséggel az első fél évet az AKKO Invest.
Hirdetés

Gazdaság

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.