Kezdőlap Zöld üzlet A klímavám európai CO2-káosz
No menu items!

A klímavám európai CO2-káosz

Október elején elindult az európai klímavám tesztfázisa. Mérföldkő az EU zöld fordulatában. Míg a politika ünnepel, a gazdasági szereplők figyelmeztetnek: a szabályok átláthatatlanak, a hatóságok se tudják, hogy kell alkalmazni őket.

Új éra az európai klímapolitikában

Az európai klímavám bevezetését sok vita előzte meg: közgazdászok javasolták, környezetvédők követelték, a külföldi partnerek tiltakoztak, az európai gazdasági szereplők féltek a következményektől, a politika pedig hezitált. Így meglepő, hogy az októberben indult tesztfázisnak alig volt visszhangja.

Pedig új éra kezdődött az európai klímapolitikában. Két évtizeddel az európai CO2-kvótakereskedelem indulása után az EU-ba importáló külföldi gyártóknak is pénzzel kell megváltaniuk a légkör szennyezését.

Innovatív, a szakértő által propagált, de a gyakorlatban még sosem alkalmazott rendszer: aki jelentős CO2-kibocsátással gyártott termékeket, például acélt vagy cementet importál az EU-ba, klímavámot kell fizetnie, kiegyenlítendő az európai gyártók versenyhátrányát, akiknek kvótát kell venniük, ha Európában ilyen termékeket gyártanak.

„Nagy a felháborodás és a bizonytalanság”

– írja le a helyzetet a német Iparszövetség (BDI) elnöke, Carsten Rolle. Ami elméletben jól hangzik, a gyakorlatban nagy nyugtalanságot okoz, mert a vállalatok és a szakhatóságok se tudják, miként fogják a vámot kivetni és beszedni. Még az se világos, melyik szakhatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességek: a tagállami vámhivatalok vagy a szintén nemzeti CO2-kvóta kereskedelmi hatóságok? Az is nyitott, ki lesz a tagállami szabályozó: a pénzügy-, a gazdasági vagy az ipari minisztériumok? A cégeknek tehát nincs kihez fordulniuk felvilágosításért. Pedig tekintettel az EU-rendelet (2023/956) több száz oldalas végrehajtási és értelmezési utasításaira, bőven van kérdés.

Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM)

– az új klímavám-rendszert hivatalos neve, magyarul: importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus. E szerint, az európai gazdasági szereplők, akik mindenekelőtt acélt, cementet, műtrágyát, hidrogént vagy energiát importálnak, vámot kötelesek fizetni az alapanyagok és félkész termék után.

A most indult tesztfázisban fizetni még nem kell; 2026-ig türelmi idő van. de az importőröknek dokumentálniuk kell, mennyi károsanyag kibocsátással járt a külföldi előállítás és erről jelentést kell adniuk az uniós szakhatóságnak. A kötelezettség megszegése esetén 50 euró/klímagáz/tonna bírság szabható ki.

A német Iparszövetség (BDI) már idézett elnöke, Carsten Rolle helyzetleírása szerint jelenleg azt próbálják a vállalatok a sok száz oldalas jogszabályból kihámozni, mit, mikor, kinek és ki felé kell jelenteniük. Európa legnagyobb acélkereskedő cége, a duisburgi Klöckner & Co-nál „bürokratikus őrületről” beszélnek. A szóvivő szerint még megbecsülni se tudják, mennyi plusz munka szakad rájuk, de abban biztosak, hogy rengeteg. „A vállalatok úgy érzik magukat, mint a német iskolarendszerbe csöppent, a nyelvet csak törő gyerek, akinek a külföldi, németül egy szót sem beszélő cserediáknak meg kell tanítania a nyelvet” – él egy hasonlattal a német Vegyipari Szövetség (VCI) ügyvezetője, Wolfgang Große Entrup a Süddeutsche Zeitung kérdésére. Tagjaik nem tudják, miként juthatnak hozzá a külföldi partnereik gyártási adataihoz, nem is beszélve arról, hogy ellenőrizhetik azok hitelességét. Ráadásul az adatszolgáltatási eljárásnak hitelesítettnek kell lennie. Akkreditált szolgáltatók azonban nincsenek és az se derül ki a jogszabályokból, ki, mikor, milyen eljárásban fog szolgáltatókat hitelesítésre jogosultnak nyilvánítani.

A már idézett Carsten Rolle abban látja a legnagyobb problémát, hogy sok külföldi beszállító – üzleti titokra hivatkozva – nem fog adatokat szolgáltatni az európai partnerének, akinek viszont a szakhatóság felé jelentési kötelezettsége van. A Klöckner & Co szóvivő hozzáteszi, hogy az uniós rendelet nem tartalmaz szabályozást erre az esetre.

A koncepció önmagában jó

Pedig a CO2 vám ötlete, ami a közgazdaságtudományból érkezett évekkel ezelőtt, a gazdasági szereplők szerint is jó. Ameddig nincs világszinten egységes CO2-kvóta rendszer, vámokkal kell védeni az olyan piacokat, ahol ezt már bevezették. „Így lehet biztosítani, hogy minden termelő ugyan olyan mértékben kompenzálja a környezetszennyezését, függetlenül attól, hogy kül- vagy belföldi” – érvel Klaus Schmidt, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität közgazdász professzora. Szerinte a vám egy ’klímaklub’ alapköve is lehet. Ebben a CO2-kvótát alkalmazó államok tömörülnének, akik egységes importvámot írnának elő a kvóta nélküli országokban gyártó cégeknek. Így közvetve nyomás nehezedne a még ellenálló országokra, hisz megszűnne a környezet kárára szerzett versenyelőnyük.

Carbon leakage

A CBAM indulása az európai cégek perspektívájából egyrészt jó, mert megszűnik a versenyhátrányuk. Másrészt tehernövekedést, mert eddig egy éves alapkvótát automatikusan és ingyen kaptak. Csak akkor kellett továbbit venniük a kvóta-tőzsdén, ha előbbi nem fedezte a termeléssel járó környezetterhelésüket. Az alapkvóta az igazságosság jegyében meg fog szűnni, hisz az importőröknek is az egész termelésük, illetve kibocsátásuk után kell majd vámot fizetniük.

Az alapkvóta megszűnésével azonban az exportáló európai cégek versenyhátrányba kerülnek a világpiacon azokkal szemben, akik a kvótarendszert nem alkalmazó országokban termelnek. Így marad a szakemberek által ’carbon leakage’ néven illettetett jelenség: a termelés áthelyezése olyan országokban, ahol szennyezés-megváltás nélkül lehet gyártani.

A német Iparszövetség (BDI) exporttámogatás bevezetését javasolja, különösen az acélszektorban, amit egyre inkább monopolizálnak az odahaza kvóta vásárlási kötelezettség nélkül termelő kínai konszernek.

Az utolsó szót a WTO mondja ki

A CBAM-nek élesben történő alkalmazása előtt ki kell még állnia a nemzetközi jog próbáját is. A versenyelőnyük elvesztésétől tartó országok már jelezték, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előtt fogják megtámadni az új vámot. A kínai kereskedelmi miniszter szeptemberben büntetővámokkal is megfenyegette az EU-t. Paolo Gentiloni, az EU kereskedelmi biztosa a Financial Times hasábjain reagált: „Nem várunk többet a külföldi gyártóktól, mint amit a hazaiaktól sok éve megkövetelünk. Ezért biztos vagyok benne, hogy a CBAM ki fogja állni a WTO-vizsgálat próbáját.”

Petrus Szabolcs

 

 

 

HR 2026: kötelező Bértranszparencia és a fiatal generációk motiválása
Nemzetközi szakmai konferencia 2025. november 17. (hétfő) a téma legkiválóbb hazai és nyugati előadóival. Vége a bértitoknak, 2026-tól egyenlő bér jár az egyenlő értékű munkáért. 2026. június 7-ig kell átültetniük a tagállamoknak a nemzeti jogba az Európai Unió Bértranszparencia-irányelvét. A magyar cégeknek ez nem csupán megfelelési kötelezettség, hanem stratégiai lehetőség is: a transzparens bérezés erősítheti a bizalmat, csökkentheti a fluktuációt, javíthatja a munkáltatói márkát és a munkavállalók motivációját.
Kérdés, hogy miként motiválhatjuk hatékonyan az Y és a Z generációt? Milyen kötelezettségeket ró a cégekre az EU-s Bértranszparencia irányelv? Melyek a hatékony bevezetés hatékony lépései? Milyen generációs igénykülönbségeket mutatnak a Bértranszparencia felmérések és miként érdemes reagálni rájuk? Mit mutatnak az osztrák és a német tapasztalatok?
Jelentkezés és részletek: azuzletkonferenciakozpont.hu/hr-konferencia-2025
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.
Hirdetés

Hírek

Akár 640 ezres kezdőbér várja a technikumot választó fiatalokat

Bár sokan még bizonytalanok 14 évesen, egyre több diák választ tudatosan olyan területeket, ahol a személyes érdeklődésüket anyagi és társadalmi elismertséggel is kamatoztathatják.

Varázsvilággal nyit a Lumina Park Budapest

A Varázsvilág csodás tájakon és mesebeli világokon át izgalmas utazással várja a Palatinus fürdőbe látogatókat október 22-től egészen a tavasz kezdetéig

Trófeamustra a Hegyközben

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 16. alkalommal rendezte meg a szarvasbőgési szezonban terítékre került gímbikák trófeáinak mustráját. A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság által megszerezett program helyszíne a füzérradványi Károlyi-kastély parkja volt.

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európi tőzsdék

Vegyesen kezdték a kereskedést a főbb európai tőzsdék kedden. A londoni FTSE100 index 0,29 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX index 0,04 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,07 százalékkal emelkedett. Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,04 százalék mínuszt jelzett nyitáskor.

Országos ellenőrzési akciósorozat indul halloween és a mindenszentek idején

Nem éri meg szabályt szegni halloween és a mindenszentek idején sem: a NAV revizorai ebben időszakban fokozottan vizsgálják a koszorú- és virágárusokat, jelmezkölcsönzőket, valamint mindenkit, aki szezonális termékekkel kereskedik; ellenőrzések országszerte várhatók.

Megjelent az Otthon Start Program feltételeinek megfelelő lakások építését támogató rendelettervezet

Hétfő este jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az Otthon Start Program feltételeit teljesítő lakások építését. A rendelet mindezt úgy tenné meg, hogy kiemelt beruházássá minősít bizonyos építési beruházásokat, valamint a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja.

Gyengült a forint reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben kedd reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Már több tízezren használják az MVM mesterséges intelligencia alapú rezsiasszisztensét

Alig több mint egy hónapja indult el és már több tízezren használják az MVM Csoport új, mesterséges intelligencia alapú ügyféltámogató megoldását, az úgynevezett REZSIŐR az ügyfeleknek segít a rezsicsökkentéssel, valamint az áram- és földgázszámlákkal összefüggő kérdésekben.
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk a vagyonadó terveket: ma egymilliárdosnak lenni már nem akkora szó, mint tíz éve

Ma már nagyjából 7000-10.000 magyar rendelkezik legalább 1 milliárd forintos klasszikus pénzügyi vagyonnal, 30.000 fő rendelkezik egymilliárdot meghaladó teljes vagyonnal, számuk pedig 2030-ra ötödével nőhet.

Oda az MBH kapcsolat, de marad a régi gondoskodás

Megújul a Gondoskodás Egészség- és Nyugdíjpénztár – megszűnik az MBH-val való együttműködés A mai nap első híre az volt, hogy az MBH Bank felülvizsgálta és...

Csodánkra jár a világ: a vagyonosodás tempójában világcsúcs ütemet diktálunk, a Blochamps prognózisa már 2019-ben előre látta

A Blochamps Capital szakembere arra figyelmeztet, hogy a hazai vagyonosodás üteme nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.