A magyar kormány jogi lépéseket tesz a Norvég Alappal szemben. Nem fogadja el, hogy egy ‘Soros-alapítvány’ felügyelje az országnak járó milliárdok felhasználását. Norvégia a magyar piac hozzáféréséért tartozik Magyarországnak 77 milliárd forinttal – fogalmaz a kormány.
Egyes sajtóinformációk szerint a norvég külügyminisztérium úgy nyilatkozott: „Magyarország számára többé nem érhetőek el a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”. Ezzel lényegében igazolta, hogy a skandináv külügy nem törekszik konszenzusra, és kizárólag az általa jónak vélt konzorciumot fogad el a pénzalap elosztásának egyetlen lehetséges szervezetéül , és továbbra sem akceptálja a magyar kormány vétóját.
A jelek szerint viszont valóban konszenzusos döntést írnak elő a szabályok. Ezt támasztja alá magának, a konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány honlapján talált szöveg, amely az eseménysort így foglalja össze:
Immár véglegesnek tűnik: Magyarország nem kapja meg az EGT/Norvég Alapok 205 millió eurós (több mint 70 milliárd forintos) támogatását, mivel a támogató országok és a magyar kormány által aláírt együttműködési megállapodásban megszabott határidőig – az aláírástól számított 7 hónapon belül) nem született döntés a Civil Alapot lebonyolító szervezetről. A megállapodás szabályai így nemcsak a civil alap, de a többi 8 támogatási terület – éghajlatvédelem, kultúra, roma integráció stb. – pénzeit sem hívhatja le a kormány.
“A benyújtott pályázatokat a Finanszírozási Mechanizmus Iroda sorrendbe állította. Erről kellett volna konszenzussal döntést hoznia a finanszírozó és a magyar kormány képviselőjéből álló bizottságnak”.
Az értékelési eljárás megismétlése utána azonban továbbra sem volt egyetértés, így a lebonyolítóról nem született döntés.” vagyis Magyarország nem juthat hozzá a neki járó összeghez fogalmaz a nyilatkozat.
A magyar miniszterelnökségi hivatal mindezek után közre adta: Magyarország nem fogadja el Norvégia “diktátumát“, és a kormány jogi lépéseket fog tenni a Norvég Alap ügyében.
Leszögezi: “a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet” .
Kinyilvánítja a kormány azt is, hogy a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a “Soros György által támogatott” Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a “Soros-szervezethez”, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt – írták.
Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el – tette hozzá.
“Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piac hozzáféréséért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak” – írta közleményében a Miniszterelnökség.
