Miközben Nyugat-Európában már egyre több kísérlet zajlik a munkaidő lecsökkentésére, a Lidl diszkontáruház Ausztriában kísérletképpen bevezeti a négynapos hetet.
Az ausztriai Lidl közleménye szerint a kísérleti projekt keretében a munkavállalók egy részének hirdetik meg a négynapos munkahetet, ugyanakkor a svájci Handelszeitung információi szerint az még nem derült ki, hogy kik tartoznak majd a kiválasztott körbe.
Ausztriában a négynapos hét azt jelenti, hogy a heti 38,5 órás munkaidő öt helyett négy nap alatt ledolgozható. A Handelsszeitung kérdésére a Lidl Svájc illetékese elmondta: folyamatosan ellenőrzik a munkaerőpiac legfrissebb fejleményeit, és ennek keretében a négynapos hét témáját is megvitatják. Jelenleg azonban Svájcban nem tervezik a négynapos hét bevezetését, elsősorban azért, mert az alpesi országban a heti munkaidő a Lidlnél 41 óra, Ausztriában pedig csak 38,5 óra. Ugyanakkor azoknak, akik nem akarnak vagy nem tudnak öt napot dolgozni, a vállalat Svájcban felajánlja a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét.
A munkaidő témája persze nemcsak a Lidlnél, hanem más vállalatoknál is nagy vitát váltott ki Svájcban. Több vállalat is elkezdte már támogatni a négynapos hetet azért, hogy vonzó munkáltatóként tekinthessenek rá, miközben a szakszervezetek 35 órás hetet követelnek.
Az idők változását mutatja, hogy amikor 1917-ben bevezették az 59 órás hetet, azt akkor nagy előrelépésnek tartották. Azóta pedig folyamatosan csökken a munkaidő folyamatosan csökken. Svájcban a munkaügyi törvény 1964-es bevezetésével a heti munkaórák száma 46 órára, 1975-ben pedig 45 órára csökkent. Ma Svájcban a legtöbb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló heti 42 órát dolgozik.
Más kérdés, hogy sokan már erre sem hajlandók. Különösen sok fiatal szakember értékeli a korábbi generációknál jobban a szabadidőt, miközben egészségesebb egyensúlyt követel a munka, a család és a magánélet között. A Covid-járvány által elhozott home office pedig tovább erősítette az otthoni és a rugalmas munkavégzés kultuszát a hagyományos, merev heti munkaidővel szemben. Az újfajta társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás jegyében még az olyan globális nagyvállalatok, mint az Unilever is lépett, amely négynapos munkahetet vezetett be teljes fizetéssel. Néhány kisebb vállalat pedig már követte is a példáját.
“A tanulmányok azt mutatják, hogy a több szabadidővel javul a munka és a magánélet egyensúlya, valamint az általános munkahelyi elégedettség, ráadásul mindennek a termelékenységre is vannak enyhe pozitív hatásai” – mondja Johann Weichbrodt szervezeti pszichológus az Északnyugat-svájci Alkalmazott Tudományok Egyeteméről. A rugalmas munkaidő-megoldásokkal foglalkozó szakember ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy hosszú munkanapok keletkezhetnek, ha egy 42 órás hetet négy napra osztunk szét, miközben nyolc-kilenc óra után csökken a munkateljesítmény. Az új rendszer ráadásul a családos munkavállalók számára is megnehezítheti a napjuk megszervezését.
A munkáltatói márkaépítésre szakosodott Michel Ganouchi is úgy látja, hogy a munkaadóknak érdemes megvizsgálniuk a munkaidő kérdését azért, hogy a jelenlegi modellt kiigazítsák. Meggyőződése szerint nemcsak a tudásalapú munkavállalók körében, hanem más szakmákban is új munkaidő-modelleket kell majd kidolgozniuk a cégeknek a jövőben. A szakember ugyanakkor hisz a rugalmasság növelésében, és azt feltételezi, hogy a négynapos hét valószínűleg hamarosan csak egy lesz a különböző új munkaidőmodellek közül.
Érsek M. Zoltán
