Kezdőlap Hírek A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!
No menu items!

A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!

Párizs Copvid 19 idején Kép/Forrás/NBC

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

Mi értelme Párizsban élni?– kérdezi a francia főváros sok lakója. Horribilis bérleti díjakat fizetnek szűkös lakásaikért, amikor minden tilos, ami a metropoliszt attraktívvá tette. Nem lenne szebb vidéken, kertes házban élni? De igen! – válaszolják egyre többen, miután a home office relativizálta a vidék legnagyobb hátrányát, a drága és időigényes ingázást.

Tele van a párizsi metró plakátokkal, amelyeken kistelepülések és járások nyugalommal, jó levegővel és alacsony népsűrűséggel hirdetik magukat. Különösen sok került ki belőlük az üzleti negyed, a Défense alatt elhalad vonal megállóiba. A hirdetések költözésre buzdítják a 20 milliós megaváros lakóit.

A tavaly tavasz óta tartó korlátozások és az ismétlődő lockdown ellehetetlenített mindent, ami egy nagyvárost attraktívvá tesz: az éttermek, bárok, kávézok és szórakozóhelyek ugyan úgy zárva vannak, mint a színházak, mozik, bevásárlóközpontok és sportcentrumok. Kulturális fesztiválok, koncertek és utcai rendezvények sincsenek már lassan egy éve. Az utazási korlátozásokkal pedig elvesztette a jelentőségét a kontinens egyik legnagyobb repterének közelsége, ahogy a számos külföldi várossal közvetlen összeköttetést teremtő pályaudvarok is. Kérdés, hogy mindez mikor változik.

A nagyvárosok kiürültek

Aki tehette, már a tavaszi, első lockdown alatt nyaralójába költözött a francia nagyvárosokból. Áprilisban és májusban 451 ezer párizsi jelentette be az önkormányzatnál, hogy víkendháza lett az állandó lakhelye.

London

A megavárosokban előkelő negyedeit világszerte elhagyták. A New Yorkban élők száma egy év alatt 40 százalékkal csökkent! A londoni City olyan üres, mintha minden nap vasárnap lenne. „Kísértetváros. Öltönyös bankárok sokasága helyett csak néhány kocogót látni. Jóval több a kerékpáros, mint az autós” – írja le Európa egykori pénzügyi központját a Financial Times.

„Menekülj gyorsan, menekülj messze és várj a visszatéréssel!”

Ezt tartotta a járványok elleni legjobb védekezésnek Hippokratész. Akinek a vagyoni viszonyai megengedték, évszázadokon keresztül így cselekedett. A pestis- és a kolerajárványok idején vidékre menekültek a tehetősek.

Napjainkban a városokat elhagyók kellemesebb környezetben akarja tölteni az ismétlődő lockdown-okat. Relativizálódik a mozgáskorlátozás jelentősége annak, aki tágas, kertes házban él, amelytől karnyújtásnyira vannak a magányos sétákra csábító erdők, mezők, vagy akár a tengerpart.

Az ingatlanpiac átalakul

Franciaország évszázadok óta város, elsősorban Párizs központú. A metropoliszok lakói  többségükben lenézik a vidékieket. Státusszimbólum párizsi rendszámú autóval járni, fővárosi irányítószámú lakásban lakni. Mégis…

„Vissza a természetbe!” – hangzott a közszolgálati rádióadó, a France Culture műsorának címe. Az adásban megszólalt szakértők Franciaország évtizedekkel ezelőtt megbomlott demográfiai egyensúlyának helyreállásáról beszéltek. „A vidék végre megszűnhet az elnéptelenedés, az elöregedés és a kilátástalanság szinonimája lenni” – mondta Oliver Barbeau. A közgazdász szerint gyökeres átalakulás zajlik a francia ingatlanpiacon. A nyugalom, a friss levegő és mindenekelőtt a mozgásszabadság elsődleges szempontok lettek. „A falvak mindezt nyújtják, ráadásul Párizzsal összehasonlítva még mindig megfizethető áron.”

Imidzsváltás

A COVID-válság előtt a média a munkanélküliség, a bezáró üzletek és éttermek, a rossz színvonalú orvosi ellátás, oktatási intézmények és tömegközlekedés kapcsán írt a vidéki Franciaországról. A nagyváros pedig évtizedekig egyet jelentett a fejlődéssel, a kreativitással és az innovációval.

A vidék néhány hónap alatt az idill szinonimája lett a sajtóban és a franciák fejében is. A metropoliszokról viszont a legtöbbeknek a korlátozásokat jutnak az eszébe. A kreatívok a feltörekvő negyedekből, a ’gazdagok és szépek’ pedig az elegáns belvárosokból vidékre költöznek.

A látszat csal

A legtöbb kistelepülésen élő nem érzi idillinek az otthonát. Máshogy, de nem kevésbé szenvednek az élet és a gazdaság korlátozottsága miatt, mint a párizsiak. A mezőgazdaságban hiányoznak az idénymunkások, az ingázók a megritkított tömegközlekedés miatt még nehezebb a munkába jutás, a korábban is a túlesésért küzdő boltosok sokaságának a koronavírus lett az utolsó csepp, az egyébként is korlátozottan kulturális kínálat, szabadidős és sport lehetőségek, valamint a közösségi programok teljesen megszűntek, a városiaknál rosszabb erőforrásokkal rendelkező egészségügyi intézmények pedig roskadoznak a járvány terhe alatt.

Felzárkóztatás helyett dzsentrifikáció

A franciák visszatérése a természetbe a legrosszabb helyzetben lévő, mindentől távol eső középső és a gazdasági szerkezetváltás terheit nyögő északi régiókon vajmi keveset segít. Sőt, fokozza az amúgy is jelentős regionális különbségeket.

Az új otthont kereső jómódú városiak az ország eddig is népszerű részeit választják: az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékét, Provance-ot, a Loire-völgyét és a metropoliszok elővárosait. Ezeken a településeken korábban is magasak voltak az ingatlanárak és a jelentős adóbevételnek köszönhetően a közszolgáltatások színvonala felülmúlta az országos átlagot.

Az új lakókból alig profitál a vidék.  A helyi üzletek helyett, ahogy ezt az elmúlt hónapokban megszokták, online vásárolnak. Gyakran társadalmi kapcsolat sem jön létre a régi és az új lakók között. A falu vagy kisváros csak az új élet kellemes kulisszája.

Dordogne idilli világa

A városiak vidékre költözésének negatív hatásai, ha kisebb mértékben is, de korábban is megfigyelhetők voltak. Ezt írja le egy szociológiai tanulmány Dordogne példájával, amelyet a Le Monde diplomatique témával foglalkozó összeállítása idéz. A Bordeaux közeli járásban dzsentrifikációhoz vezetett a népszerűvé válás. A hagyományosan mezőgazdaságból élő kistelepüléseken az áruk és szolgáltatások, valamint az ingatlanok árai hirtelen a városi fizetésekhez kezdtek igazodni. A tősgyökeresek nem tudtak lépést tartani a drágulással. Távoli, gyéren lakott vidékekre költöztek. Dordogne lakossága néhány év alatt kicserélődött, a táj és a települések arculata pedig teljesen megváltozott.

Kevesen lépnek a tettek mezejére

A vidék népszerűvé válása nem jár együtt eladási hullámmal a metropoliszokban. Ezt mutatják a nagyvárosok stagnáló ingatlanárai. Igaz, Párizsban, ahol az elmúlt 25 évben négyszeresükre növekedtek a négyzetméterárak már a március óta tartó stagnálás is ingatlanpiaci válsággal érnek fel. A francia főváros agglomerációjában viszont valóságos árrobbanás történt 2020-ban.

Az ingatlanügyletek száma azonban azt mutatja, hogy jóval kevesebben költöznek vidékre, mint amennyien a közvéleménykutatóknak az ilyen irányú terveikről beszélnek. A többség csak átmenetileg fordít hátat a metropoliszoknak. A munkahely, a jobb szociális infrastruktúra és oktatási intézmények, a baráti és családi kötelék okán, hosszútávon nem adja fel a lakását. A visszatérés a természetbe néhány hónapot jelent a saját nyaralóban, vagy egy bérelt vidéki házban.

A politikait nem érdeklik a franciák vágyai

A franciák többsége a COVID előtt is kertes házra és kistelepülési életre vágyott. Már 1945-ban, a Francia Demográfiai Intézet (Ined) első, a franciák ingatlan preferenciájára vonatkozó felméréséből kiderült, hogy 72 százalék távol a nagyvárosoktól, kertes házban szeretne lakni. Azóta minden felmérés megerősíti, hogy 70-80 százalék vidéki idillre vágyik.

A francia kormányok évtizedekig ignoráltak a polgárok vágyát. Sok országtól eltérően nem segítették a saját otthon építését adókedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal és kezdeményes kamatozású hitelekkel. Az otthonteremtésre szánt költségvetési forrásokat a kormány és az önkormányzatok is szociális bérlakások építésére fordították. Az ’50-es évektől kezdve épülő lakótelepekkel a kormányoknak és a nagyvárosoknak valóban sikerült úrrá lenniük a háború pusztítása és a népességrobbanás együttes hatására fellépő lakáshiányon.

Közházak Clichy-sous-Boisban, egy erősen bevándorló párizsi külvárosban. A környéken a 10 évvel ezelőtti zavargások Franciaországban terjedtek el, és hetekig tartottak. Kép/Forrás/New York Times/Pierre Terdjman

Rossz emlékek és rossz tapasztalatok

Annak, hogy a politika nem ösztönözte a családi házépítést, történelmi okai voltak. A kormányok kerülni akartak minden ideológiai párhuzamot a nácikkal kooperáló Vichy-rezsimmel, amely a saját otthon építését propagálta. Ráadásul ennek gyakorlati megvalósítása is elrettentő példa volt: a két világháború között a semmi közepén parcellázott mezőkön rossz minőségű házak sokaságát húzták föl, a nélkül, hogy a legminimálisabb infrastruktúráról gondoskodtak volna. A háború utáni kormányoknak sok pénzébe került az élhetetlen teleped felszámolása.

Ezért a ’70-es évekig nehéz volt építési engedélyt kapni családi házra. Amióta az építésügyi hatóságok engedékenyebbé váltak, mindenfajta településépítészeti koncepció nélkül épülnek az egyedülálló házak és a lakóparkok. A statisztika szerint 10 évente egy járásnyi zöldterületet betonoznak be Franciaországban.

Örömteli folyamat?

Az elmúlt évtizedben a politika propagálni kezdte a nagyvárosokból az agglomerációba költözést. Így lépve fel a metropoliszok zsúfoltsága ellen és megállítandó az elszabadult ingatlanárakat. Julien Denormandie önkormányzati miniszter üdvözölte a népegészségügyi krízis hatására indult költözési hullámot. „Örömteli, hogy az elvándorlással küzdő területek attraktívvá válnak, és hogy felélénkül a vidéki ingatlanpiac.”

A La Grande Borne egy lakótelep Essonne megyében, Párizs déli külvárosában Forrás: Wikipedia

Valószínűbb, hogy a kiköltözési kedve nem a miniszter által említett településeken fog segíteni. A nagyvárosok után az agglomerációkban vezet árrobbanáshoz, zsúfoltsághoz és a zöldterületek bebetonozásához. Az élet normalizálódása után mindez ugrásszerűen megnövekvő autóforgalommal, zsúfolt tömegközlekedési eszközökkel, valamint túlterhelt egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel fog párosulni az elővárosokban.

Így nézne ki a visszatérés a természetbe? – teszi fel a költői kérdést a témával foglalkozó cikkében a Le Monde diplomatique.

 

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.
Hirdetés

Hírek

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását.

A MÁV-csoport készül az M1-esen hétfőn életbe lépő jelentős korlátozásokra

A MÁV-csoport készül arra, hogy az M1-es autópálya bővítése miatt hétfőtől jelentősen korlátozzák a sztráda forgalmát, dugókra és hosszabb menetidőre lehet számítani.

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai a napokban több helyen

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.

Európai Mobilitási Hét – Keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással is várják az utasokat

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...