Kezdőlap Hírek A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!
No menu items!

A párizsiak régi, mégis új jelszava: Vissza a természetbe!

Párizs Copvid 19 idején Kép/Forrás/NBC

A járvány okozta véget nem érő korlátozások miatt a nagyvárosok elvesztették attraktivitásukat. Egyre több párizsi költözik vidékre. A kistelepüléseknek ez több hátrányt, mint előnyt jelent.

Mi értelme Párizsban élni?– kérdezi a francia főváros sok lakója. Horribilis bérleti díjakat fizetnek szűkös lakásaikért, amikor minden tilos, ami a metropoliszt attraktívvá tette. Nem lenne szebb vidéken, kertes házban élni? De igen! – válaszolják egyre többen, miután a home office relativizálta a vidék legnagyobb hátrányát, a drága és időigényes ingázást.

Tele van a párizsi metró plakátokkal, amelyeken kistelepülések és járások nyugalommal, jó levegővel és alacsony népsűrűséggel hirdetik magukat. Különösen sok került ki belőlük az üzleti negyed, a Défense alatt elhalad vonal megállóiba. A hirdetések költözésre buzdítják a 20 milliós megaváros lakóit.

A tavaly tavasz óta tartó korlátozások és az ismétlődő lockdown ellehetetlenített mindent, ami egy nagyvárost attraktívvá tesz: az éttermek, bárok, kávézok és szórakozóhelyek ugyan úgy zárva vannak, mint a színházak, mozik, bevásárlóközpontok és sportcentrumok. Kulturális fesztiválok, koncertek és utcai rendezvények sincsenek már lassan egy éve. Az utazási korlátozásokkal pedig elvesztette a jelentőségét a kontinens egyik legnagyobb repterének közelsége, ahogy a számos külföldi várossal közvetlen összeköttetést teremtő pályaudvarok is. Kérdés, hogy mindez mikor változik.

A nagyvárosok kiürültek

Aki tehette, már a tavaszi, első lockdown alatt nyaralójába költözött a francia nagyvárosokból. Áprilisban és májusban 451 ezer párizsi jelentette be az önkormányzatnál, hogy víkendháza lett az állandó lakhelye.

London

A megavárosokban előkelő negyedeit világszerte elhagyták. A New Yorkban élők száma egy év alatt 40 százalékkal csökkent! A londoni City olyan üres, mintha minden nap vasárnap lenne. „Kísértetváros. Öltönyös bankárok sokasága helyett csak néhány kocogót látni. Jóval több a kerékpáros, mint az autós” – írja le Európa egykori pénzügyi központját a Financial Times.

„Menekülj gyorsan, menekülj messze és várj a visszatéréssel!”

Ezt tartotta a járványok elleni legjobb védekezésnek Hippokratész. Akinek a vagyoni viszonyai megengedték, évszázadokon keresztül így cselekedett. A pestis- és a kolerajárványok idején vidékre menekültek a tehetősek.

Napjainkban a városokat elhagyók kellemesebb környezetben akarja tölteni az ismétlődő lockdown-okat. Relativizálódik a mozgáskorlátozás jelentősége annak, aki tágas, kertes házban él, amelytől karnyújtásnyira vannak a magányos sétákra csábító erdők, mezők, vagy akár a tengerpart.

Az ingatlanpiac átalakul

Franciaország évszázadok óta város, elsősorban Párizs központú. A metropoliszok lakói  többségükben lenézik a vidékieket. Státusszimbólum párizsi rendszámú autóval járni, fővárosi irányítószámú lakásban lakni. Mégis…

„Vissza a természetbe!” – hangzott a közszolgálati rádióadó, a France Culture műsorának címe. Az adásban megszólalt szakértők Franciaország évtizedekkel ezelőtt megbomlott demográfiai egyensúlyának helyreállásáról beszéltek. „A vidék végre megszűnhet az elnéptelenedés, az elöregedés és a kilátástalanság szinonimája lenni” – mondta Oliver Barbeau. A közgazdász szerint gyökeres átalakulás zajlik a francia ingatlanpiacon. A nyugalom, a friss levegő és mindenekelőtt a mozgásszabadság elsődleges szempontok lettek. „A falvak mindezt nyújtják, ráadásul Párizzsal összehasonlítva még mindig megfizethető áron.”

Imidzsváltás

A COVID-válság előtt a média a munkanélküliség, a bezáró üzletek és éttermek, a rossz színvonalú orvosi ellátás, oktatási intézmények és tömegközlekedés kapcsán írt a vidéki Franciaországról. A nagyváros pedig évtizedekig egyet jelentett a fejlődéssel, a kreativitással és az innovációval.

A vidék néhány hónap alatt az idill szinonimája lett a sajtóban és a franciák fejében is. A metropoliszokról viszont a legtöbbeknek a korlátozásokat jutnak az eszébe. A kreatívok a feltörekvő negyedekből, a ’gazdagok és szépek’ pedig az elegáns belvárosokból vidékre költöznek.

A látszat csal

A legtöbb kistelepülésen élő nem érzi idillinek az otthonát. Máshogy, de nem kevésbé szenvednek az élet és a gazdaság korlátozottsága miatt, mint a párizsiak. A mezőgazdaságban hiányoznak az idénymunkások, az ingázók a megritkított tömegközlekedés miatt még nehezebb a munkába jutás, a korábban is a túlesésért küzdő boltosok sokaságának a koronavírus lett az utolsó csepp, az egyébként is korlátozottan kulturális kínálat, szabadidős és sport lehetőségek, valamint a közösségi programok teljesen megszűntek, a városiaknál rosszabb erőforrásokkal rendelkező egészségügyi intézmények pedig roskadoznak a járvány terhe alatt.

Felzárkóztatás helyett dzsentrifikáció

A franciák visszatérése a természetbe a legrosszabb helyzetben lévő, mindentől távol eső középső és a gazdasági szerkezetváltás terheit nyögő északi régiókon vajmi keveset segít. Sőt, fokozza az amúgy is jelentős regionális különbségeket.

Az új otthont kereső jómódú városiak az ország eddig is népszerű részeit választják: az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger partvidékét, Provance-ot, a Loire-völgyét és a metropoliszok elővárosait. Ezeken a településeken korábban is magasak voltak az ingatlanárak és a jelentős adóbevételnek köszönhetően a közszolgáltatások színvonala felülmúlta az országos átlagot.

Az új lakókból alig profitál a vidék.  A helyi üzletek helyett, ahogy ezt az elmúlt hónapokban megszokták, online vásárolnak. Gyakran társadalmi kapcsolat sem jön létre a régi és az új lakók között. A falu vagy kisváros csak az új élet kellemes kulisszája.

Dordogne idilli világa

A városiak vidékre költözésének negatív hatásai, ha kisebb mértékben is, de korábban is megfigyelhetők voltak. Ezt írja le egy szociológiai tanulmány Dordogne példájával, amelyet a Le Monde diplomatique témával foglalkozó összeállítása idéz. A Bordeaux közeli járásban dzsentrifikációhoz vezetett a népszerűvé válás. A hagyományosan mezőgazdaságból élő kistelepüléseken az áruk és szolgáltatások, valamint az ingatlanok árai hirtelen a városi fizetésekhez kezdtek igazodni. A tősgyökeresek nem tudtak lépést tartani a drágulással. Távoli, gyéren lakott vidékekre költöztek. Dordogne lakossága néhány év alatt kicserélődött, a táj és a települések arculata pedig teljesen megváltozott.

Kevesen lépnek a tettek mezejére

A vidék népszerűvé válása nem jár együtt eladási hullámmal a metropoliszokban. Ezt mutatják a nagyvárosok stagnáló ingatlanárai. Igaz, Párizsban, ahol az elmúlt 25 évben négyszeresükre növekedtek a négyzetméterárak már a március óta tartó stagnálás is ingatlanpiaci válsággal érnek fel. A francia főváros agglomerációjában viszont valóságos árrobbanás történt 2020-ban.

Az ingatlanügyletek száma azonban azt mutatja, hogy jóval kevesebben költöznek vidékre, mint amennyien a közvéleménykutatóknak az ilyen irányú terveikről beszélnek. A többség csak átmenetileg fordít hátat a metropoliszoknak. A munkahely, a jobb szociális infrastruktúra és oktatási intézmények, a baráti és családi kötelék okán, hosszútávon nem adja fel a lakását. A visszatérés a természetbe néhány hónapot jelent a saját nyaralóban, vagy egy bérelt vidéki házban.

A politikait nem érdeklik a franciák vágyai

A franciák többsége a COVID előtt is kertes házra és kistelepülési életre vágyott. Már 1945-ban, a Francia Demográfiai Intézet (Ined) első, a franciák ingatlan preferenciájára vonatkozó felméréséből kiderült, hogy 72 százalék távol a nagyvárosoktól, kertes házban szeretne lakni. Azóta minden felmérés megerősíti, hogy 70-80 százalék vidéki idillre vágyik.

A francia kormányok évtizedekig ignoráltak a polgárok vágyát. Sok országtól eltérően nem segítették a saját otthon építését adókedvezményekkel, vissza nem térítendő támogatásokkal és kezdeményes kamatozású hitelekkel. Az otthonteremtésre szánt költségvetési forrásokat a kormány és az önkormányzatok is szociális bérlakások építésére fordították. Az ’50-es évektől kezdve épülő lakótelepekkel a kormányoknak és a nagyvárosoknak valóban sikerült úrrá lenniük a háború pusztítása és a népességrobbanás együttes hatására fellépő lakáshiányon.

Közházak Clichy-sous-Boisban, egy erősen bevándorló párizsi külvárosban. A környéken a 10 évvel ezelőtti zavargások Franciaországban terjedtek el, és hetekig tartottak. Kép/Forrás/New York Times/Pierre Terdjman

Rossz emlékek és rossz tapasztalatok

Annak, hogy a politika nem ösztönözte a családi házépítést, történelmi okai voltak. A kormányok kerülni akartak minden ideológiai párhuzamot a nácikkal kooperáló Vichy-rezsimmel, amely a saját otthon építését propagálta. Ráadásul ennek gyakorlati megvalósítása is elrettentő példa volt: a két világháború között a semmi közepén parcellázott mezőkön rossz minőségű házak sokaságát húzták föl, a nélkül, hogy a legminimálisabb infrastruktúráról gondoskodtak volna. A háború utáni kormányoknak sok pénzébe került az élhetetlen teleped felszámolása.

Ezért a ’70-es évekig nehéz volt építési engedélyt kapni családi házra. Amióta az építésügyi hatóságok engedékenyebbé váltak, mindenfajta településépítészeti koncepció nélkül épülnek az egyedülálló házak és a lakóparkok. A statisztika szerint 10 évente egy járásnyi zöldterületet betonoznak be Franciaországban.

Örömteli folyamat?

Az elmúlt évtizedben a politika propagálni kezdte a nagyvárosokból az agglomerációba költözést. Így lépve fel a metropoliszok zsúfoltsága ellen és megállítandó az elszabadult ingatlanárakat. Julien Denormandie önkormányzati miniszter üdvözölte a népegészségügyi krízis hatására indult költözési hullámot. „Örömteli, hogy az elvándorlással küzdő területek attraktívvá válnak, és hogy felélénkül a vidéki ingatlanpiac.”

A La Grande Borne egy lakótelep Essonne megyében, Párizs déli külvárosában Forrás: Wikipedia

Valószínűbb, hogy a kiköltözési kedve nem a miniszter által említett településeken fog segíteni. A nagyvárosok után az agglomerációkban vezet árrobbanáshoz, zsúfoltsághoz és a zöldterületek bebetonozásához. Az élet normalizálódása után mindez ugrásszerűen megnövekvő autóforgalommal, zsúfolt tömegközlekedési eszközökkel, valamint túlterhelt egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel fog párosulni az elővárosokban.

Így nézne ki a visszatérés a természetbe? – teszi fel a költői kérdést a témával foglalkozó cikkében a Le Monde diplomatique.

 

 

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.

Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol 50 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú BME Fenntartó Zrt.-re

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...
Hirdetés

Hírek

Befektetésre ajánlja Magyarországot a Moody’s

A Moody’s ismét megerősítette Magyarország államadósság-besorolását, és a többi hitelminősítőhöz hasonlóan továbbra is befektetésre ajánlja hazánkat

Visszavonta a jegybank az Impact Alapkezelő engedélyét

Megszüntette tevékenységét az Impact Alapkezelő - közölte az MTI-vel pénteken a Duna House Holding Nyrt., amelynek 100 százalékos tulajdonában áll az alapkezelő.

Duna Napok – Három napig Torockó a világ magyarságának központja

A néptánc, a népzene, a népi kultúra lesz idén...

Tudta? Van Horvátországnak másik arca is

A Karl May regények hőse, Winnetou generációk óta éli tovább kalandjait nemcsak a könyvek lapjain, hanem a legendás filmadaptációk révén is. Kevesen tudják azonban, hogy a vadnyugat sziklás tájai és folyói valójában nem az amerikai kontinensen, hanem sok esetben Horvátország festői vidékein elevenedtek meg.

A Hortobágyi Csárdában lett hungarikum a csárda

Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén.

Majd júliusban jön a magyar dinnye, késik a dinnyeszezon

A megszokottnál később kezdődhet az idén a hazai dinnyeszezon, a hűvös tavasz komoly fejtörést okozott a gazdálkodóknak.

Illegális szociális otthonokat számolt fel a NAV

Két illegális szociális otthon működésének vetett véget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Hajdú-Bihar vármegyében, ennek köszönhetően az idős lakók ma már biztonságban, méltó körülmények között, szakemberek gondozásában élnek

Áprilisban 1,4 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

2025 áprilisában a kivitel volumene 2,3 százalékkal, a behozatalé 0,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának volumenétől.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,