A pontos információ azért is nagy érték manapság, mert olyan, korábban sosem látott korszakban élünk, amikor a gyors és váratlan változások miatt alig megjósolható, összetett és ezért nehezen értelmezhető a világ alakulása. Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatójának véleménye.
Különlegesen izgalmas tematikájú rendezvénysorozatot indított tagjainak a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara. Károlyi László, a szervezet elnöke, egyben a Legrand Zrt. vezérigazgatója szerint a résztvevők döntéseihez hatékony segítséget nyújthat az, hogy az elméleti szakemberek érveit a vezető menedzserek tapasztalatival állítják szembe.
„A Magyar-Francia Kereskedelmi Kamara fontos célja, hogy rendszeresen naprakész és üzletileg hasznos információkat osszon meg tagjaival, ami különösen a mai, rendkívül gyorsan változó világban valódi értéket jelenthet a döntéshozóknak. Ennek apropóján indítottuk el a Hot Topic, vagyis Forró témák a gazdaságban című rendezvénysorozatunkat, amelynek keretében az aktuális, legnehezebb döntéshelyzetekhez szükséges információkat kielemezve szervezünk eszmecseréket. A workshopokon a témában legjáratosabb gazdasági szakértők és vállalatvezetők beszélgetnek, értékelik a helyzetet, és állítják szembe a véleményeket és tapasztalatokat, amelyek mások döntéshozatalában is segítséget jelenthetnek. A koncepció lényege, hogy a hallgatóság így két különböző szemszögből, a szakértői elemzésekhez kötődő elméleti és a vállalati vezetőkhöz kötődő gyakorlati, tapasztalati információk alapján alakíthatja ki a saját álláspontját” – magyarázza Károlyi László.
Véleménye szerint a pontos információ azért is nagy érték manapság, mert olyan, korábban sosem látott korszakban élünk, amikor a gyors és váratlan változások miatt alig megjósolható, összetett és ezért nehezen értelmezhető a világ alakulása. Jellemző, hogy miközben már azt gondoltunk, sikerül kilábalni a Covid által okozott válsághelyzetből és a járványhelyzet következményeit már gazdaságilag a mindennapokban is kezelni tudjuk valahogy, a szomszédos Ukrajnában teljesen váratlanul megkezdődött egy háború. Emellett tavasszal Magyarországon választás volt, miközben az infláció áprilisban már 9,5 százalékra emelkedett, a forintárfolyam pedig negatív rekordokat döntöget, ami a gazdasági életben még tovább növeli a bizonytalanságot.
A legutóbbi kamarai rendezvény témája ezért volt a „Hogyan tovább Magyarország?” Az eseményen azt vették górcső alá, hogy miként lehet ebben a helyzetben tervezni és eredményesen működni. A beszélgetés bevezetőjében Károlyi László visszakanyarodott a rendszerváltozást követő időszakig, kiemelve egy fontos hasonlóságot és egy különbséget.
“Abban az időben a nagyon magas infláció mellé még egy rendkívül magas munkanélküliség is társult. A mai helyzet annyiban más, hogy a magas infláció mellé rendkívül alacsony munkanélküliség társul, ami ugyanakkor igen jelentős bérnyomást is gyakorol.”
A beszélgetés résztvevői – Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója és Vértes András, a GKI vezérigazgatója – az elemző szemszögéből értékelték a helyzetet, a kihívásokat és a lehetséges kitörési pontokat.
Sok pro és kontra érv elhangzott, abban mindenesetre konszenzusra jutott a két szakember, hogy a mai világban egy olyan globális helyzet alakult ki, amelyből a kicsi és nyitott gazdasággal rendelkező Magyarország, ha akarná sem tudná kivonni magát.
Károlyi László szavai szerint az eszmecserén arról a meglepő fejleményről is szó esett, hogy miközben a gazdaság szinte minden területén nagy mértékben növekedtek az árak – az építőanyagok területén például nem ritka az 50 százalékos emelkedés -, a fogyasztás nemcsak mennyiségben, hanem értékben is növekedett.
„Ennek kapcsán az egyik konklúzió az volt, hogy az emberek az elmúlt két évben a Covid miatt kevesebbet utaztak, kevesebbet költöttek és így a háztartásokban fölhalmozódott némi tartalék. A kormány által meghozott intézkedések is segítették azt, hogy a családoknál több pénz maradjon. Úgy tűnik, ez most felhasználásra került, azért nem fékeződött le gyorsan a fogyasztás, ugyanakkor minden szakértő azon az állásponton volt, hogy valamikor az év második felére várható, hogy ezek a tartalékok elfogynak és lassul majd a kereslet, ami jót tehet majd a mostani, magas inflációnak” – tette hozzá a kamara elnöke.
„A kamarai beszélgetés másik fontos megállapítása – emelte ki Károlyi László –, hogy a szakértők az elemzések alapján egyetértenek abban, hogy amíg néhány éve még elég jó megbízhatósággal, akár több év távlatára is meg lehetett jósolni a GDP alakulását, az államháztartási hiányt, vagy az infláció alakulását, ma ez nem lehetséges. Gyorsan változó világunkban már 2-3 hónap alatt is minden jelentősen megváltozhat. Elég, ha az ukrajnai háborúra gondolunk. Előtte, akár globálisan, akár az Európai Uniót, akár Magyarországot tekintve egy viszonylag jó gazdasági kilátásról beszélhettünk. Aztán jött a háború és már euróban is átlagosan 7-10 százalék közötti az inflációs várakozás 2022-re. Ez mutatja azt, hogy egy váratlan negatív fordulat mennyire fejre tudja állítani az előrejelzéseket.” – mondta Károlyi László, aki szerint megoldás lehet erre az elemzések és előrejelzések gyakori frissítése, illetve egy minimum-maximum sáv meghatározása, amelyben várhatóan mozog majd az adott mutatószám.
“A perspektívát tágítva bevonva a tapasztalati, gyakorló oldalt, a kerekasztalt három vállalati vezetővel – Dubi Zoltán, a Sagemcom ügyvezető igazgatója, Lágler Katalin, a SARPI Dorog ügyvezető igazgatóka és Fésüs Attila, az Engie ügyvezető igazgatója – bővítettük. Őket elsősorban arról kérdeztük, hogy miként élik meg a jelenlegi helyzetet, és a két közgazdasági szakértő korábban elhangzott meglátásai mennyiben segítenek nekik a helyes döntések meghozatalában. Emellett több új téma is az asztalra került: például az, hogy miközben az infláció miatt magasabb bérfejlesztésre van szükség, továbbra is nehéz jó szakembereket találni, pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság folyamatosan fejlődjön és növekedjen, jó szakemberekre van szükség”- érvelt a kamara elnöke.
„A részletesebben boncolgatott témák közé került a bérfejlesztés és az infláció egymásra gyakorolt hatása is, beleértve azt, hogy mindezt miként befolyásolja a forint-euró árfolyam volatilitása és a forint folyamatos gyengülése. A végső konklúzió ebben az esetben is az volt, hogy a hosszútávú megoldás az, ha a magasan képzett szakemberekkel a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása felé fordul az ország, mert a külföldi befektetők elsősorban a szaktudás miatt hozzák Magyarországra a beruházásaikat. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ez az, ami számukra és Magyarország számára a hosszú távú versenyképességet biztosíthatja a globális piacon.”
A konklúzió és egybecsengő javaslat a vállalatvezetők részére, hogy ebben a bizonytalan korszakban a jó vezetéshez rövid távú tervezésre, gyakori adatfrissítésekre és agilis döntésekre van szükség, de ami a legfontosabb az innováció és kreativitás, ami mindig segít új megoldások létrehozásában.
Zárásként Károlyi László a megoldáskeresés forrásának nevezte az inspirációk gyűjtését, amelyre akár egy ilyen fórumon megosztott tapasztalatokból is szert tehet a döntéshozó, vagy ahogy ezt humorosan Dubi Zoltán, a Sagemcom ügyvezetője javasolta egy vezetőségi megbeszélésen Párizsban: „ahhoz, hogy tisztán és mindent lássunk, fel kell menni az Eiffel-torony tetejére”. Károlyi László megjegyezte, hogy az Eiffel-toronyhoz vezető út is érdekes, és a páratlan panoráma fentről biztosan szülhet új gondolatokat és adhat újabb inspirációt.
Érsek M. Zoltán
