A svéd kormány alig korlátozta a mindennapi életet a világjárvány ellenére. Jószerével a polgárok mérlegelésére épít. A hatóságok szerint a statisztikákra építő erősödő kritikák, nem vethetők össze az eltérő kezelési gyakorlatok, bizonytalansági tényezők miatt. A skandináv ország kabinetje úgy véli, a polgároknak joguk van eldönteni, milyen kockázatot vállalnak.
A hétvégén tavaszi hangulat volt a svéd fővárosban. Családokkal, baráti társaságokkal teltek meg a kávézók teraszai és a parkok – osztja meg benyomásait a Stuttgarter Zeitung riportere. „Svédország Európa legszabadabb országa” – mondja boldogan szüleinek a szintén zsúfolt ’Café dello Sport’ pultja mögött telefonáló Flavio. A vonal másik végén a Rómában, hetek óta házikaranténban élő szülei.
A kockázatviselés joga
Szinte minden nyitva: üzletek, bevásárlóközpontok, éttermek, fitnesztermek, mozik. Az óvodák és az általános iskolák is üzemelnek. A 10. osztálytól és az egyetemeken online folyik az oktatás. A rendezvényeket sokáig 500 főig néhány napja 50-ig engedélyezik, de alig ellenőrzik az új szabály betartását. A hatóságok csak koncerteket nem akarnak. A másik komolyan korlátozás a látogatási tilalom az idősotthonokban.
A svéd kormány szerint a polgároknak joguk van eldönteni, milyen kockázatokat vállalnak. A józan eszre épít. „Mossatok gyakran kezet és maradjatok otthon, ha a megfázás legapróbb jeleit észlelitek” – tanácsolják a kormányzati tájékoztatók. Így, tegeződve, ahogy az Ikeában megszokhattuk. A polgárok valóban önfegyelmet tanúsítanak: a tömegközlekedési eszközökön kevesen utaznak, a napfényes szombatot leszámítva, a belváros utcáin kevesen járják. Komolyan veszik a vírust, de nem rohanták meg a boltokat. A médiában és az emberek között nem a korona az egyetlen téma – idézi a helyi sajtót Petrus Szabolcs, AzÜzlet.hu németországi tudósítója.
A politika a szakembereket követi
A vörös-zöld kisebbségi kormány és a polgári ellenzék a szakértők tanácsára támaszkodik. A szakemberek véleményét követik az intézkedések – állítják. A Svéd Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Járványügyi Központ (FHI) véleménye a sorsdöntő.
„Nem hiszek az utazási és a lakhelyelhagyási korlátozások hatékonyságában” – mondja az FHI vezetője, Johan Carlson. Nem akarja elhallgatni, hogy a svéd útnak ára van: A járvány hosszabb ideig elhúzódhat és összességében több lehet a megbetegedés.
„Elképzelhető, hogy 2021-ig a koronával kell élünk. Cserébe nem korlátoztuk több hónapra drasztikusan az életünket.”
Betegek, halottak, kritikák, reakciók
A múlt hét végéig 15 ezer beteget és 1540 halálos áldozatot tartott nyilván Svédország a lap beszámolója szerint. A kritika azután lett zajos, hogy egy nap alatt, több mint száz (szombaton 111 halálesetet) regisztráltak, tehát 7 százalékkal nőtt a halottak száma. 22 svéd tudós napilapokban közölt tanulmányban kritizálta a laza politikát.
„A kritikák félrevezető halálozási számokon alapulnak” – áll a Svéd Tisztiorvosi Szolgálat közleményében. A magyarázat szerint több nap számai jelentek meg egyszerre a statisztikában. „Valójában nem emelkedett az áldozatok száma és aránya. Továbbra is napi 60-70 haláleset van. 1 millió lakosra 150 jut.”
Az erősen fertőzött és szigorú szabályokat alkalmazó olaszoknál és spanyoloknál 385, illetve 430. A szintén a szigorra tevő Franciaországban 290. Az eleinte túl laza politikája miatt kritizált briteknél 230. Tehát mindenhol jóval több. A nemzetközi vélekedés szerint a járványt jól kézben tartó Németországban viszont 1 millió lakosra jutó csak 55 haláleset jut.
A svéd álláspont szerint azonban az országos adataikat nem lehetett összehasonlítani a elszigetelési stratégiát alkalmazókkal a sok bizonytalansági tényező miatt, és a halálesetek számát sem a különböző felmérések okán sem. A statisztikailag alacsony halálozások számát illetően is sok a véletlenszerű tényező, ami szerepet játszhat.
Az FHI főorvosa, Andreas Tegnell is úgy véli, hogy a tények nem igazolják a kritikákat és a legkevésbé sem adnak okot pánikra.
„A kórházak intenzív osztályain bőven vannak szabad ágyak. A súlyos esetek szinte kivétel nélkül idősek, illetve krónikus betegek. De közülük is felgyógyult a 80 százalék.”
A politikusok megszólalnak
Az ország vezetői nemzetközi sajtótájékoztató reagáltak a kül-, és belföldi kritikákra.
Stefan Löfven miniszterelnök „ezrekről” beszél, akik hosszú távon meghalhatnak. Nem zárja ki a szigorúbb intézkedéseket. De: „Stratégiánk megfelelő. Figyelembe veszem azokat, akik járványügyi ismeretekkel rendelkeznek ”- mondja”. A miniszterelnök még sosem volt olyan népszerű, mint ezekben a hetekben.
“Én Sokkal jobban aggódok az olyan országok miatt, amelyek bezárták magukat és még mindig nem látnak javulást.” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatót a külügyminiszter, Ann Linde.
Matilda Ernkrans oktatási miniszter fontosnak tartotta tájékoztatóján elmondani, hogy az óvodák és általános iskolák bezárása ellen népegészségügyi és szociális okok szólnak. A rossz körülmények között élő gyerekek kevésbé tudnák, illetve akarnák igénybe venni az online oktatást, valamint a gyermekvédelemi és a népegészségügyi hatóságok látóköréből is könnyebben kikerülnének.
„Egyetlen oktatási intézményhez sem lett megbetegedési gócpont. A korona betegek között alig van gyerek” – egészítette ki kollégáját az egészségügyi miniszter. „Nem tilalmakra, hanem felvilágosításra és ajánlásokra építünk. A svédek elég érettek ahhoz, hogy ezekre figyelemmel józanul cselekedjenek.” Lena Hallengren, aki a gyermekek, időskorúak és nemek közötti egyenlőségért felelős miniszter azt mondaja:
„Illúzió, hogy Svédországba nem változtak volna a mindennapok. De a svédek önként tartják magukat a korlátozásokhoz. Tudják, hogy kevés van, de azok fontosak.”
