Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere 539,7 milliárd forintos hiánnyal zárta az év első két hónapját, ami az egész évre tervezett 1491,2 milliárd forintos hiány 36,2 százaléka – erősítette meg részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium.
Február végéig ebben az évben 3908,8 milliárd forint bevétel folyt be, ami 348,1 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4448,5 milliárd forintot tettek ki, 633,2 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal emelkedtek.
Januárban még 198,8 milliárd forint többlettel zárt a központi alrendszer, eszerint 738,5 milliárd forint volt a februári deficit az egy évvel korábbi 345 milliárd forinttal szemben. A múlt év első két hónapjában a központi alrendszer hiánya 254,6 milliárd forintot tett ki, az egész éves 5548,6 milliárd forint deficit 4,6 százalékát.
A központi költségvetés 505,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 47,6 milliárd forintos hiányt mutattak február végén, az elkülönített állami pénzalapok 13,4 milliárd forintos többletet értek el.
A jelentésből kiderül, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ főként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó oltóanyag beszerzésre 35,1 milliárd forintot fordított február végéig. Az Országos Kórházi Főigazgatóság elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó, valamint egyéb egészségügyi eszközbeszerzésekre 24,0 milliárd forintot, az Országos Vérellátó Szolgálat a koronavírus-járványhoz szükséges tesztek beszerzésére 9,1 milliárd forintot fordított az év első két hónapjában.
A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 50,7 milliárd forintot fordítottak az év első két hónapjában.
A PM hangsúlyozza: ahogyan a védekezéshez, úgy a vakcinák beszerzéséhez és a gazdaság újraindításához szükséges források is változatlanul rendelkezésre állnak a költségvetésben. A magas hiányt az eddig meghozott intézkedések és a járványügyi kiadások magyarázzák.
A Modern városok program céljaira fordított 42,0 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra költött 38,8 milliárd forintot, valamint az az Egészséges Budapest programra folyósított 28,7 milliárd forint kiadást.
Mint írák, a február végére kialakult egyenlegre jelentős hatással volt, hogy az év első két hónapjában 128,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor az uniós kiadások megközelítették a 481 milliárd forintot, azaz 352,2 milliárd forinttal meghaladták az uniós források összegét.
Az idén befolyt uniós források az éves előirányzat 11,4 százalékát fedték le a kiadások 30,0 százalékos arányával szemben.
Társasági adó jogcímen az év első két hónapjában 75,4 milliárd forint bevétel realizálódott, amely az előző év azonos időszakának bevételét 38,5 milliárd forinttal haladta meg.
Február végéig az általános forgalmi adóból 755,2 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami 10,6 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A jövedéki adóból származó 181,4 milliárd forint bevétel 3,4 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál döntően a dohánytermékekre kivetett adó emelkedése miatt.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első két hónapjában 482,8 milliárd forint volt, a magasabb bérkiáramlás miatt 32,1 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A nyugdíjbiztosítási alap 690 milliárd forint bevételéből csaknem 130 milliárd forint a költségvetési támogatásból eredt, a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból eredő 554,7 milliárd forint 25 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kéthavi nyugdíjkiadások 708,3 milliárd forintot tettek ki 105,5 milliárd forinttal többet az előző évinél. A növekedésből 77,6 milliárd forintot a 13. havi nyugellátások február havi kifizetéséből eredt, a fennmaradó 27,9 milliárd forint kiadási többletet az év elején végrehajtott 3,0 százalékos nyugdíjemelés, a tavaly év végén végrehajtott 1,2 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, valamint a létszámváltozás és a cserélődési hatás együttes következménye okozta.
Az egészségbiztosítási alap 464 milliárd forint bevételéből is 120 milliárd forint a költségvetésből származott, a szochóból befolyt összeg hajszállal elmaradt a tavalyitól. Az egészségbiztosítási alap 492 milliárd forint kiadása, 52 milliárd forinttal több az előző évinél. A gyógyító megelőző ellátások 272 milliárd forintos összege 38 milliárd forinttal emelkedett, amit jelentős részben tavalyi szakdolgozói béremelés, valamint az idén januártól bevezetett orvosi béremelés, illetve a nagyértékű gyógyszer-finanszírozás magyaráz.
Az 51,3 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 46,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakinál, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutása és az előző évitől különböző finanszírozási szerkezet magyaráz – derül ki a jelentésből.
A központi költségvetés adóssága február végéig 264,8 milliárd forinttal emelkedett és 36 949 milliárd forintot tett ki. A nettó forintkibocsátás 254 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 90,6 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, 81,3 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét – derül ki a PM tájékoztatójából.
