Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 1730,2 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal nőttek az idei év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a kiadások 2048,2 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal voltak magasabbak. A központi alrendszer 2922,2 milliárd forintos hiánnyal zárt október végén, ami az idei évre kitűzött módosított előirányzat 127,7 százaléka és 634,5 milliárd forinttal, 12,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatójából.
Az október végéig felhalmozott hiány oka a PM tájékoztatója szerint, hogy a kormány folytatja a családok támogatására, az adócsökkentésekre és a beruházások ösztönzésére épülő válságkezelést, amelynek köszönhetően a magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) módosított finanszírozási terve 3990 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal számolt erre az évre, még az előtt, hogy szeptemberben 4,25 milliárd dollár és egymilliárd euró – összesen 1621 milliárd forint – értékű államkötvényt bocsátott volna ki, amely az általános finanszírozási célok mellett a jövő évi deficit egy részének előfinanszírozását is szolgálja.
A központi költségvetés 2704,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 265,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 47,3 milliárd forintos többletet mutattak október végére.
Egyedül októberben a központi alrendszer deficitje 630,1 milliárd forint volt 88,7 százalékkal több az egy évvel korábbi 333,9 milliárd forintnál.
A tízhavi kiadások közül a közúti fejlesztésekre fordított 172,9 milliárd forintot, a Magyar falu programra költött 156,0 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra költött 153,8 milliárd forintot, valamint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra kifizetett 94,7 milliárd forintot emelte ki a jelentés.
A bevételek alakulását jelentősen befolyásolják a koronavírus-járványra tekintettel bevezetett munkaadói kedvezmények, a magasabb bérkiáramlás és az átlagkereset növekedése – jegyezte meg tájékoztatójában a PM.
Az előző év azonos időszakához képest magasabban teljesültek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek. Elmaradtak viszont az egy évvel korábbi összegtől a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, a kamatbevételek, valamint az uniós programok bevételei is.
Társasági adóból 481,3 milliárd forint realizálódott október végig, ami 135,3 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának egyenlegét. Az általános forgalmi adóból 4446,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 663,2 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 1024,3 milliárd forintot tett ki, 41,6 milliárd forinttal (4,2 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok utáni bevételek növekedésének hátterében a magasabb üzemanyagforgalom és az első negyedévi magasabb adókulcs, a dohánytermékek utáni bevételek növekedésének hátterében elsősorban a több lépcsőben megvalósult adóemelés hatása áll – tették hozzá.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az év első tíz hónapjában 2366,6 milliárd forint volt, ez a magasabb bérkiáramlásnak köszönhetően 296,8 milliárd forinttal, 14,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél.
Az uniós programok bevételei október végéig 805,0 milliárd forintot tettek ki, ez az összeg a 2033,5 milliárd forint előirányzat 39,6 százalékát teszi ki. Ezzel szemben október végéig 1623,0 milliárd forint összegű kifizetés történt, a 2515,4 milliárd forintos előirányzat 64,5 százaléka. A felmerült kiadások túlnyomó részét a 2014-2020-as programozási időszak kohéziós operatív programjai adták, összesen 1325,3 milliárd forint összegben – tette hozzá a jelentés.
A társadalombiztosítási alapok bevételei 717,4 milliárd forinttal, 14,7 százalékkal, 5583,3 milliárd forintra nőttek, amiből 418,0 milliárd forint volt a költségvetési hozzájárulás az egy évvel korábbi 39,1 milliárd forinttal szemben. A kiadások 492,5 milliárd forinttal 5848,3 milliárd forintra nőttek.
A költségvetés nettó kamatkiadása 251,5 milliárd forinttal 1031,7 milliárd forintra emelkedett alapvetően a forintkamat-bevételek csökkenés és a kiadások növekedése miatt, míg a devizahitelekre költött kamatkiadások 26,5 milliárd forinttal csökkentek.
A központi költségvetés adóssága október végéig 3164,0 milliárd forinttal növekedett és 36 684,3 milliárd forintot tett ki.
A költségvetés hiányát finanszírozó forintban denominált állampapírok nettó kibocsátása 2112,5 milliárd forint volt az első tíz hónapban, a nettó devizakibocsátás 1071,4 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 30,0 milliárd forinttal csökkentette az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét. A devizaadósság részaránya 20,98 százalékon állt október végén a teljes adósságon belül.
