A XXI. század egyik legnagyobb kihívása az élelmiszer biztonság, ami különösen a koronavírushoz kötődő időszakban válik létfontosságúvá, amikor is kiemelt figyelmet kell szentelni az élelmiszerbiztonsági kifogásoktól mentes élelmiszer ellátásra. A TÜV Rheinland InteCert Kft. szakemberei szerint ezen a területen nincs helye egy esetleges hibázásnak.
Az élelmiszerbiztonsági szabvány tanúsító szolgáltatások területén a TÜV Rheinland InterCert Kft., a németországi központú cégcsoport magyar leányvállalata tanúsító szervezetként egyszerre több területen is kötődik az élelmiszerbiztonsághoz, és egyre szélesebb körben igyekszik kiszolgálni ügyfeleit a teljes élelmiszer ellátási lánc területén (mezőgazdaság, élelmiszeripar, közétkeztetés/vendéglátás).
Papp Attila a rendszertanúsítás üzletág egyik auditora ezzel kapcsolatban kiemeli: “a TÜV Rheinland InterCert Kft. az élelmiszerbiztonság terén is szerteágazóan foglalkozik a rendszertanúsítással. Felülvizsgáló szakembereink az egyes területekhez kötődő különféle – elsősorban IFS BRC és FSSC 22000 -, rendszerszabványok szerint ellenőrzik a vállalatoknál , a termékek biztonságos előállításához vezető folyamatot.”
A TÜV Rheinland InterCert Kft sokrétű rendszertanúsítási szolgáltatást végez, például minőségirányítási, élelmiszerbiztonság-irányítási, környezetirányítási és energiairányítási rendszerek szabvány szerinti tanúsítását. A téma összetettségét mutatja, hogy még ezek mellett is vannak olyan területek – például a munkaegészség-biztonság, az IT informatikai rendszer biztonság -, amelyek akár több területen is kapcsolódhatnak az élelmiszerbiztonsághoz.
A szakember hozzátette: „munkatársaink az előbb említett élelmiszerbiztonsági szabványokon kívül ISO 9001 minőségirányítási rendszer szabvány szerinti tanúsítást is végeznek élelmiszeripari és vendéglátóipari vállalatoknál. Emellett a különböző rendszerek szabványai eltérőek, a tanúsításhoz vezető protokoll is más és másfajta eljárás szerinti munkát követel meg.”
A kérdésre, hogy az auditorok felelőssége már csak azért is nagy, mert munkájuk végső kihatása az élelmiszerek biztonságára terjed ki. A szakember azt mondja: nem véletlen, hogy a szabványtulajdonosok az élelmiszerbiztonság területén is szigorú feltételekhez kötik azt, hogy valaki élelmiszer-biztonsági rendszerauditot végezhessen. Az elvárások komolyságát jelzi, hogy ehhez a munkához az alapvégzettség – élelmiszeripari mérnöki, diploma – mellett az adott iparágban eltöltött gyakorlati időre és az adott szabványhoz kötődő írásbeli és szóbeli vizsgára is szükség van.
Ha ez megvan, következhetnek a próbaauditok, amelyek célja az auditori képességek fejlesztése egy tapasztalt auditor segítségével. A próba-auditokon a gyakornok auditor gyakorlati munkájának megfelelőségét ellenőrzik a munkakörhöz kapcsolódó követelmények szerint.
Papp Attila ezzel kapcsolatban kifejtette: önmagában még nem elegendő a szakmai végzettség. Ahhoz, hogy valaki hosszú távon is megbízható munkát végezzen, szükség van a feladat iránti elkötelezettségre rátermettségre is, amit később a gyakorlat és a tapasztalat csiszolhat tökélyre. Az auditorok ugyanis olyan felelősségteljes munkát végeznek, ahol minden hiba lehetőséget a minimálisra kell csökkenteni: nincs helye egy esetleges hibázásnak.
– Vegyünk példának egy sütőipari vállalatot, ahol hűtött és gyorsfagyasztott töltött termékeket, mondjuk, szilvalekváros derelyét gyártanak – magyarázza a szakember. –Ebben az esetben egy adott gyártási tétel ellenőrzésére kerül sor. Ez nemcsak abból áll, hogy évente egyszer elmegyünk, és a teljes termelési folyamathoz kapcsolódó összes dokumentációt leellenőrizzük. A munkánk másik része, hogy az audit napján az audit során ellenőrzendő összes helyiséget (ami esetünkben például érinti a gyorfagyasztott szilvalekváros derelye gyártást) bejárjuk, és minden olyan követelmény meglétét, betartását ellenőrizzük, amit a szabvány előír: az épület szerkezetétől elkezdve a személyi és a tárgyi feltételeken át egészen a gyártási folyamat dokumentálásáig.
A precizitás azért is elengedhetetlen, mert a szabványok többsége – például az élelmiszerbiztonság tekintetében a meghatározók közé tartozó IFS és a BRC –, konkrét követelményeket fogalmaznak meg. Az auditorra azért is nagy felelősség hárul, mert az audit során a működést úgynevezett mintavételes technikával kell ellenőrizni. Ilyenkor a legnagyobb veszélyeket rejtő, bonyolultabb késztermékek közül kell kiválasztani egy olyan gyártási tételt, aminek ellenőrzésével reprezentatívan lehet értékelni a vállalat tevékenységét a tanúsításhoz. (Például egy már legyártott és kiszállított késztermék tétel nyomom követése útján, ami azt jelenti, hogy visszafelé a teljes gyártási folyamatot le kell ellenőrizni – a beszerzést, a gyártósort, a támogató folyamatokat, az alapanyag-vizsgálatot egészen a személyi higiéniáig – beleértve természetesen a késztermék minőségét is.)
Felfüggeszthetik a beszállítói szerepet
Papp Attila hozzátette: “egy sikeres audithoz mind a két érdekelt fél elkötelezett munkájára szükség van. Az auditor mellett az auditált félnek – aki fogadja az auditort -, is felelősséget kell vállalnia a saját tevékenységéért. Már csak azért is, mert az auditorok évente csak igen korlátozott napszámban ellenőrzik az adott cég napi tevékenységét. Az ilyen, mintavételes technológia pedig nagyon behatárolja a lehetőségeket. Erre mondom azt, hogy a nagyobb felelősség a vállalatok vállára nehezedik, mert amíg a TÜV Rheinland InterCert Kft. a gyártáshoz kapcsolódó munkafolyamatokat auditálja, ezek napi szintű betartása a partner felelőssége. Ez garantálja ugyanis az elvárt maximális élelmiszerbiztonságot. Ami azért is kulcskérdés, mert a kiskereskedelmi láncok, ahol az auditált fél a beszállító, a saját érdekükben – szúrópróbaszerűen -, napi szinten is ellenőrzik a beérkező áruk minőségét. Ennek az a célja hogy elkerüljék az élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható élelmiszerek áruházi polcokon való megjelenését és az esetleges termékvisszahívásokat, ami a gyártónak presztizsveszteséget okozhat, és a beszállítói pozíció elvesztéséhez is vezethet.”
A gyártók felelőssége az élelmiszerbiztonság kapcsán azonban már az audit előtt megkezdődik. 2002. január 1-től – mindenféle szabványtól teljesen függetlenül -, kötelező érvénnyel, jogszabály írja elő, hogy az élelmiszerek gyártóinak, be kell vezetniük és be kell tartaniuk a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásokat tartalmazó HACCP rendszert. Ami többek között előírja, hogy élelmiszereket a higiéniai előírások maximális betartása mellett lehet csak gyártani. A HACCP tanúsítvány nélkül ma már nem is működhetnek cégek. Ha pedig a működésük során végzett ellenőrzések kapcsán derül fény a hiányosságokra, nemcsak komoly bírságot szabhat ki a hatóság, de akár be is zárathatja az üzemet.
A tanúsító testület, az auditor – például a TÜV Rheinland InterCert Kft. – ugyan nem szab ki bírságot, de ha olyan rendellenességeket talál a szabványban előírt követelményekhez képest, amelyek veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot, akkor megtagadja a tanúsítvány kiállítását, ami az adott vállalat beszállítói kilistázásához is vezethet. Ez pedig óriási veszteséggel járhat.
A szakember fontosnak tartotta kiemelni: miközben semelyik auditor cég, így a TÜV Rheinland InterCert Kft. tanúsítványa sem feltétlenül kötelező, a megléte nagyban erősíti a termék iránti bizalmat. Nem véletlen, hogy a kereskedelmi láncok például kötelezően elvárják beszállítóiktól a magasabb szintű követelmények szerinti tanúsítványt (IFS szabvány, Lidl) ami ezáltal a beszállítói pozíció elnyerésének és fenntartásának alapfeltételét is jelenti.
A kérdésre, hogy miként lehet megvilágítani a különbséget a tanúsító testület – például a TÜV Rheiland InterCert -, és az élelmiszerbiztonsági szabványokat megalkotó testületek között, az auditor szakember kifejtette: “az auditálás folyamata a mi esetünkben úgy néz ki, hogy TÜV Rheinland InterCert Magyarország, mint leányvállalat, a németországi TÜV Rheinland központ tanúsító testületeként tevékenykedik. Az élelmiszer-biztonsági és minőségirányítási rendszerekből felépült szabványt pedig az IFS, vagyis a Német Kiskereskedelmi Szövetség szabványügyi hivatala birtokolja és tanúsíttatja. Ez azt jelenti, hogy kiadja egy tanúsító testületnek, a vevőtől független harmadik félnek – amilyen például a TÜV Rheinland InterCert Kft., akinek az auditorai pedig az IFS által jóváhagyott – például IFS Food vagy IFS Logistic – szabványok alapján végzik el a tanúsító auditot, és sikeres teljesítmény esetén kiállíthatják az IFS szabvány szerinti megfelelőségről szóló tanúsítványt.”
Oktatással az élelmiszerbiztonságért és a minőségért
“A TÜV Rheinland InterCert Kft. azonban nemcsak felülvizsgálatokkal, vagyis tanúsítási oldalról célozza meg az élelmiszer-biztonságot. Vannak olyan tevékenységeink, amelyek a kívánt cél közös elérésében segítenek. Ezek közé tartoznak azok az általunk élemiszerbiztonsági témakörben szervezett oktatások, tanfolyamok, amelyeken a TÜV Rheinland InterCert Kft. auditor szakemberei az élelmiszeripari vállalatok minőségbiztosításban érintett munkatársainak tartanak. Törekvésünk az, hogy minél szélesebb körű hallgatóság számára szervezzük ezeket a tanfolyamokat, nemcsak ott, ahol a cégünk auditál, hanem minden olyan vállalatnál, ahol a munkánk iránt potenciális megrendelőként érdeklődnek. A célunk ilyenkor az, hogy a szabványügyi értelmezés tekintetében minden lehetséges tudást átadjunk a partnereinknek”- magyarázza.
Az oktatás ráadásul nemcsak budapesti helyszíneken zajlik. Az élelmiszerbiztonság, minőségirányítás területéhez tartozó tanfolyamokat, képzéseket igény szerint akár a megrendelő bázisán is megszervezi a TÜV Rheinland InterCert Kft.
“Az élelmiszerbiztonsági oktatások, tanfolyamok azért lehetnek különösen hasznosak, mert nem elméleti szakemberek, hanem olyan auditorok tartják a gyakorlatorientált tanfolyamokat, akik a pályán eltöltött évek során már komoly gyakorlati tapasztalatokat szereztek és a termelő cégeknél tapasztalt jó és rossz példákat egyaránt meg tudják osztani a résztvevőkkel” – fejezi be a szakember.
Kulcskérdés a higiénia
Az élelmiszerbiztonság sokrétűségét mutatja az is, hogy a nyomástartó edények, csővezetékek, csővezetéki rendszerek és az élelmiszeripari tartályok anyagvizsgálata, műszaki felügyelete is beletartozik a TÜV Rheinland InterCert Kft. tevékenységébe.
Geszti Sándor, a TÜV Rheinland InterCert Kft. ipari szolgáltatások üzletágának vezetője kifejtette: ”miközben az élelmiszeriparban használt nyomástartó tartályok egy kívülálló számára egyszerű szerkezetnek számítanak, az élelmiszerbiztonság szempontjából ezen a területen is akadnak komoly kihívások. Amellett, hogy a gyártási technológiák sokat változtak az elmúlt évek alatt, a nagy hengeres tartályok a jogszabályi előírások betartásával, ma is rozsdamentes acélból készülnek, amelyeknél példaképpen – különösen az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban -, kulcsfontosságú a hegesztési varratok simára csiszolása.”
A feladat azért jelentős, mert az élelmiszeripart tekintve igen széles a felhasználás köre. Még a malom és keveréktakarmány iparban is használnak ilyen tartályokat, de a tejiparban és a borászatban jelent komoly kihívást a fémtartályok hegesztési varratának simára csiszolása. Ha a felület nem tükörsima, hanem kicsit is rücskös marad, olyan kórokozók tudnak ott megtelepedni, amelyek az újratöltésnél teljesen megronthatják, tönkre tehetik a következő tej, vagy bor szállítmányt. A termék innen eladhatatlan, komoly veszteséget jelent, egyszerűen meg kell semmisíteni.
Ezért is fontos, hogy az élelmiszeriparban használatos tartályokat – beleértve a tartályautók tartályait is -, a szerkezeti vizsgálat során a jogszabályi és a vevői előírások veszélyességi kategóriáját is figyelembe véve, még a nyomáspróba előtt, szigorúan ellenőrizzék. Ugyanez vonatkozik a csővezetékek minőségére is, amit különböző endoszkópokkal végzett vizsgálatok megfelelő eredménye alapján fogadhatnak el a TÜV szakemberei.
