A jegybank inflációs pályáját övező kockázatok erősödtek, ezért továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, az alapkamat huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat – mondta Varga Mihály jegybankelnök kedden Budapesten, a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón.
A vámbejelentések eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt nőttek az inflációt övező kockázatok, a nemzetközi pénzügyi piacokon nőtt a volatilitás, a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödött. Hangsúlyozta: a jelenlegi bizonytalan környezetben továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség, és a stabilitásorientált politikával összhangban döntött kedden a Monetáris Tanács, hogy az alapkamatot 6,5 százalékon tartja.
A hazai inflációs folyamatokra kitérve elmondta: a február tetőzést követően márciusban a fogyasztói árindex a jegybank inflációs sávján belül alakult: az infláció 4,7 százalékra, a maginfláció 5,7 százalékra mérséklődött. A csökkenéshez a termékkörök többsége hozzájárult, a piaci szolgáltatások és élelmiszerek árdinamikája lassult, de továbbra is erőteljes. A hatósági intézkedések, illetve a távközlési vállalatok és bankok önkéntes vállalásai rövid távon mérséklik az inflációt – mondta a jegybankelnök.A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek, de magas szinten alakultak, hasonlóan a vállalati várakozásokhoz.
Véleménye szerint az inflációs célok eléréséhez, a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzása.
A vámbejelentések miatt a magyar növekedési és inflációs kockázatok is erősödtek – fogalmazott Varga Mihály. Rövid távon az alacsonyabb nyersanyagárak csökkenthetik az inflációt, ugyanakkor a vámtételek növekedése középtávon felfelé mutató inflációs kockázatokat jelent – fűzte hozzá.
Varga Mihály szerint a vámok globális emelkedése a növekedési kilátásokban lefelé mutató kockázatot jelent az export csökkenése és a növekvő bizonytalanság miatt a beruházások elmaradásán keresztül.
A piaci bizonytalanság erősítette a feltörekvő piacok, így a magyar eszközökkel szembeni kockázatkerülést, ami szintén az inflációs kockázatok növekedést eredményezheti – jegyezte meg.
Kiemelte: a magyar gazdaság pénz- és tőkepiaci megítélése stabil a hitelminősítők által követett legfontosabb szempontok szerint, amin keresztül egy ország sérülékenységét is mérik.
A jegybank várakozásai szerint a magyar gazdasági növekedés úgy tér vissza, hogy a külső és belső egyensúlyi mutatók nem romlanak, a bankrendszer továbbra is stabil, és a lakosság megtakarításai és vagyoni helyzete tovább nő. A hitelminősítők által kiemelten figyelt fiskális mutatókban is javulás látható: az államadósság csökken és a költségvetés elsődleges egyenlege idén nullszaldós lesz. A kamatkiadások várható mérséklődésével pedig a teljes költségvetési egyenleg is javul – húzta alá.
Varga Mihály hangsúlyozta: a monetáris tanács megítélése szerint a pénzügyi stabilitás fenntartása elengedetlen az árstabilitás eléréshez. A jegybank a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá az inflációs várakozások horgonyzásához és az inflációs cél fenntartható eléréséhez.
A jegybank előretekintő iránymutatását ismertetve elmondta: a monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.
Kérdésre válaszolva közölte: a jegybank új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, és felülvizsgálja és racionalizálja működését. Úgy vélte, hogy a jegybanknak nincs szüksége vagyonkezelő alapítványok működtetésére, hanem elsődleges feladatára, az árstabilitás fenntartására kell törekednie.
A jegybanktörvény változtatásáról az egyeztetések lezárultak a kormánnyal és ezt követően kerülhet a parlament elé a törvénymódosítás.
A vámváltozások gazdasági hatásai még bizonytalanok, de mint nyitott és exportorientált közép-európai ország, Magyarországnak is számolni kell ezekkel – mondta a jegabankelnök. Az idei kilátások esetleges felülvizsgálatára vonatkozó kérdésre Varga Mihály úgy válaszolt, hogy a KSH szerdai első negyedéves GDP adatai függvényében lehet indokolt a jelenlegi 1,9-2,9 százalékos növekedési előrejelzés esetleges módosításáról beszélni.
