A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint az olajár emelkedésének hatására átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik az infláció, az olajár-változás közvetlen hatásának kifutásával az MNB 2019 közepére eléri, majd fenntartja az inflációs célt.
A magasabb olajár következtében másodkörös hatásokra nem számítanak a jegybank szakértői. Balatoni András, az MNB igazgatója, az MNB legfrissebb inflációs jelentését bemutatva rámutatott: az olajár változása az egész régióban megemelte az inflációt, ugyanakkor a külső inflációs alapfolyamatok továbbra is mérsékeltek.
Az MNB még kedden publikálta a jelentés fő számait, eszerint a jegybank emelte az idei GDP- és infláció-előrejelzését. A korábban várt 4,2 százalékkal szemben idén 4,4 százalékos GDP-bővülést vár a jegybank. A jelentés összeállítói a teljes előrejelzési horizonton (8 negyedév) magasabb növekedéssel számolnak, mint az előző előrejelzésben, a növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik.
Balatoni András, elmondta: a növekedés alapja a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek. A beruházási ciklus lanyhulásával a gazdasági növekedés is lassul a szakértők szerint, így 2019-ben 3,5, 2020-ban pedig 2,8 százalékos növekedésre számítanak a jegybankban. Az idei várható infláció mértékét 2,5 százalékról 2,8 százalékra emelték, az infláció 2019-ben 3,1 százalékra nő, 2020-ban pedig 3,0 százalék lesz.
A lakossági fogyasztás erőteljes lesz a jövőben is, idén 4,8 százalékkal emelkedik majd, 2019-ben 3,2 százalékkal, 2020-ban 3,1 százalékkal bővülhet, miközben a bruttó átlagkereset idén 10,3 százalékkal emelkedik, jövőre 7,1 százalékkal, 2020-ban 6,9 százalékkal nő a jegybank előrejelzése szerint.
Az MNB igazgatója kiemelte: a folyó fizetési mérleg többlete stabil marad, idén a GDP-hez mérten 1,1 százalék, jövőre 0,8 százalék, 2020-ban 1,3 százalék lesz. A külső finanszírozási képesség (a folyó mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) a bruttó hazai termékhez képest idén 3,2 százalék, jövőre 3,3 százalék, 2020-ban 3,6 százalék lesz.
A költségvetési politika fegyelmezett marad, az uniós módszertan alapján számított deficitet a GDP-hez viszonyítva 2018-ban 2,2-2,3 százalékra várják az MNB elemzői, 2019-ben 1,7-1,8 százalékra valószínűsítik, míg 2020-ban várhatóan 1,4-1,8 százalék lesz. Az export továbbra is jelentős marad, idén a kivitel 7,5 százalékkal, 2019-ben szintén 7,5 százalékkal, 2020-ban némileg szerényebben, 6,7 százalékkal nő majd. Ezzel párhuzamosan az import 2018-ban nagymértékben, 9,7 százalékkal, jövőre 8,2 százalékkal, 2020-ban 5,7 százalékkal bővül.
Az idei kétszámjegyű bérnövekedés a feszes munkaerőpiac miatt tartós maradhat, ez a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a munkaerőköltségeket modernizálással, automatizálással csökkentsék. A jegybank igazgatója szerint a munkaerőhiánynak az lehet a hatása, hogy az építőipar termelése elmaradhat a várttól, hosszabb távon pedig az export is csökkenhet. Hozzátette, hogy a feszes munkaerőpiac ellenére a foglalkoztatás folyamatosan bővül.
Az elmúlt napok forintárfolyam-mozgására vonatkozón kérdésre Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója jelezte: az árfolyam alakulása csak egyik tényezője az inflációs prognózisnak, a jegybank egyetlen “horgonya” az infláció.
