A font meredek gyengülését és az infláció jelentős gyorsulását okozhatja, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül, rendezetlenül lép ki az Európai Unióból – figyelmeztet a Brit Kereskedelmi Kamarák szövetsége (BCC).
A font szerdán 1,238 dollárra, két éve nem mért mélypontra gyengült, elsősorban a megállapodás nélküli Brexit kockázata miatt, amely a piaci szereplők megítélése szerint növekszik.
A brit statisztikai hivatal (ONS) ismertetése szerint a teljes kosárra számolt fogyasztói árindex júniusban 2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. Májusban szintén 2 százalékos tizenkét havi inflációt mértek Nagy-Britanniában.
A kamarai szövetség az új inflációs adatsorhoz fűzött szerdai elemzésében arra szólította fel a következő brit miniszterelnököt, hogy a parlamenttel együttműködve kerülje el “a zűrzavaros, rendezetlen Brexitet”.
A BCC szerint ugyanis egy ilyen kilépési forgatókönyv nyomán valószínűleg jelentősen gyengülne a font, és ez felhajtaná az inflációt is, tovább nehezítve az üzleti szektor és a háztartások pénzügyi helyzetét.
A piaci idegesség erősödésének előzményeként a távozó Theresa May konzervatív párti miniszterelnök utódlásáért versengő két jelölt, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a héten egybehangzóan annak a véleményének adott hangot, hogy az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás – backstop – “halott“.
A backstop-mechanizmus a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val May kormánya által novemberben elért megállapodás legvitatottabb eleme.
E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely feleslegessé tenné a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
Ez a 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a Brexit után.
A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora azonban hallani sem akar erről a backstop-megoldásról, és a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást.
Jórészt ez az oka annak is, hogy Theresa May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.
Johnson és Hunt az utóbbi napok televíziós kampányvitáiban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a backstop-mechanizmus nem képezheti részét a megállapodásos Brexitnek, és mindketten olyan új kilépési egyezmény elérését tűzték ki célként, amelyben ez a megoldás nem szerepel.
Az Európai Unió azonban folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját, hogy nem lehetséges az 585 oldalas Brexit-megállapodás újratárgyalása, és semmiféle olyan kilépési egyezmény nem képzelhető el, amelynek nem része a backstop-megoldás.
Ugyanezen az állásponton van az ír kormány is, és az EU többször is leszögezte, hogy a vitában Írország mögött áll.
Politikai és piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint mindez jelentősen megnövelte annak a kockázatát, hogy Nagy-Britannia a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján rendezetlenül, megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.
A Brit Iparszövetség (CBI) a minap nyílt levelet intézett a vezetőválasztási versengés jelöltjeihez, arra figyelmeztetve őket, hogy a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.
A CBI vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn a felhívásban közölte: a szervezet becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (7300 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.
Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.
