infláció

A gyors és átfogó szakpolitikai válaszintézkedések ellenére példátlan mértékű visszaesésre számíthatnak az Európai Unió gazdaságai. A magyar GDP 7 százalékkal csökken az idén - áll az Európai Bizottság (EB) tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Az iráni parlament jóváhagyta, hogy négy nullát "levágjanak" a jelenlegi fizetőeszköz, a rial végéről, amelynek új neve toman lesz.

Az állampapír-vásárlási és a jelzáloglevél-vásárlási program célja a monetáris transzmisszió sérüléseinek megelőzése és a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő gazdasági és pénzügyi kockázatok kezelése. Mindkét program május 4-én indul. Részletek.

Az Európai Unióban a magyarországi bruttó hazai termék fog Málta után a legkevésbé csökkenni idén a járványvédelmi korlátozások miatt - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020-2021-es világgazdasági prognózisának előzetesében.

A jegybanki célsáv fölött tovább emelkedő maginfláció arra figyelmeztet, hogy jelentős inflációs nyomás van a gazdaságban. A gyenge forintárfolyam mellett ez indokolja a jegybank kamatemelésről hozott keddi döntését, de a többi likviditásbővítő intézkedés mellet a szigorító lépés keresletvisszafogó hatása aligha jut majd érvényre - vélik a márciusi inflációs adatokat kommentáló elemzők.

Az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza, míg a maginfláció emelkedéséhez egyes feldolgozott élelmiszerek és piaci szolgáltatások áremelkedése járult hozzá - állapította meg a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a márciusi inflációs adatokhoz fűzött kommentárja.

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Lassult és még távolabb került az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben márciusban - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecsléséből.

Idén 3 százalék alá eshet, hosszabb távon pedig 3 százalék körül stabilizálódhat az infláció - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) online sajtótájékoztatóján a Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője.

Az MNB a korábban vártnál kisé lassabb, 2-3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,6-2,8 százalékos inflációval számol idén, megjegyezve, hogy az előrejelzés bizonytalansága nagy, és a prognózis a március 19-ei állapotot tükrözi.

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa, ugyanakkor gazdaságélénkítő intézkedést elfogadott a testület.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek februárban arról, hogy 0,9 százalék maradjon az alapkamat, és mínusz 0,05 százalék az egynapos jegybanki betéti kamat - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február 25-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Az éves fogyasztói árindex januárhoz képest 0,3 százalékponttal 4,4 százalékosra csökkent februárra, a maginfláció pedig 0,1 százalékponttal 4,1 százalékosra emelkedett. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) szerint az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, januárhoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az idén 3,2 százalékra csökkenhet a magyar gazdaság növekedési üteme, de mivel az uniós átlag is elmaradhat a korábbi várakozásoktól, elérhető a 2 százalékos növekedési előny - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az export és a hazai fogyasztás bővülése járul hozzá leginkább a gazdasági növekedéshez - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Az infláció év eleji megugrása elemzők szerint felveti, miként reagál a jegybank monetáris politikája arra, hogy a fogyasztói árak éves emelkedése messze meghaladta az MNB inflációs célsávjának tetejét, és a maginfláció is elérte azt.  

Javította a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2020-as növekedésére vonatkozó prognózisát az Európai Bizottság. A brüsszeli testület szerint az eddig becsült 2,8 százalékkal szemben idén 3,2 százalékos gazdasági növekedés várható Magyarországon.

Az infláció emelkedését főként az üzemanyag- és az élelmiszerárak növekedése magyarázza - állapította meg a januári inflációs adathoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.