infláció

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontra kerültek - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely szerint a jegybank már az idén szigoríthatja a monetáris kondíciókat.

A Raiffeisen elemzői a korábbi 3,4 százalékról 3,7 százalékra emelték az idei hazai gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésüket.

Egy esetleges újabb gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - hangzott el a 13. Pécsi Pénzügyi Napok nyitónapján.

A horvát állampolgárok 53,4 százaléka elutasítja az euró bevezetését, 39,9 százalékuk a valuta bevezetése mellett áll, míg 7,3 százalék bizonytalan.

Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti  szintjére esett vissza - közölte GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az euróövezetben márciusban éves szinten csökkent az infláció az előző hónaphoz képest, míg az Európai Unió egészében nem változott a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Magyarország a második legnagyobb inflációt mutatta ki uniós szinten az év harmadik hónapjában.

A Takarékbank 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei, és 3,5 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi GDP növekedési előrejelzését a gazdaság év eleji lendülete, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke beáramlás hatására.

Az orosz jegybank vezetője szerint elképzelhető egy kamatcsökkentés az idén.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 0,90 százalékon tartásáról, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának 10 bázispontos emeléséről mínusz 0,05 százalékra.

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa.

Javította idei és jövő évi magyar GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi világgazdasági prognózisában.

Márciusban az infláció 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,1 százalékosról. Az előző hónaphoz képest ezzel párhuzamosan a maginfláció 0,4 százalékponttal 3,8 százalékosra, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 0,3 százalékponttal 3,5 százalékra nőtt.

Jelentős konjunkturális lehűlést jelez Németországban az idei évre a vezető német gazdaságkutató intézetek közös prognózisa, amelyet a német szövetségi gazdasági minisztérium megbízásából készítettek.

A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyi 4,9 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít ebben az évben, hosszabb távon pedig további lassulást prognosztizál. A gazdaságkutató szerint az infláció kordában tartásához szigorúbb monetáris politikára lenne szükség.

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó és a kiszorítandó likviditás szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.

A Pénzügykutató legfrissebb prognózisa szerint ugyan tavaly rekordmértékben, 4,9 százalékkal bővült a magyar gazdaság, idén megtörik a hazai gazdaság lendülete, várhatóan 3,7 százalékkal nő a GDP.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat 0,90 százalékon tartásáról és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról februárban - közölte a Magyar Nemzeti Bank a február 26-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Februárban a maginfláció  3,2 százalékra emelkedett; a többi tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutató, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja is nőtt az előző hónaphoz képest. Ez a piaci elemzők szerint  – mint Nagy Márton, az MNB alelnöke is nyilatkozott róla  – a jegybanknak elegendő bizonyíték lehet arra, hogy megkezdődjön a monetáris politika normalizálása.

A magyar gazdasági növekedés 2019-ben 3,5 százalék körül alakulhat a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint.