monetáris politika

Az ausztrál jegybank közel három év óta először csökkentett kamatot annak nyomán, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború kiszélesedése növelte a világgazdaságot fenyegető recessziós kockázatokat, egy globális monetáris lazítási ciklus felé terelve a nagy jegybankokat. 

A GKI Gazdaságkutató 3,5-ről 4 százalékra emelte idei GDP-prognózisát a kedvező negyedéves adat hatására, ugyanakkor úgy látja, hogy az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés, az év hátralevő részében lassulás várható.

Londoni pénzügyi elemzők szerint nem kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a júniusi kamatdöntő ülésen - az új inflációs jelentés ismeretében - a márciusihoz hasonló mértékű normalizáló lépést hajt végre monetáris politikájában.

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed május 1-jén véget ért kétnapos kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve szerint a Federal Reserve monetáris politikája továbbra is türelmes marad, figyelembe véve a pénzügyi, gazdasági feltételek alakulását, azonban a jelek szerint egy ideig nem számítanak kamatmódosításra.

Lassul, de erőteljes marad a magyar gazdaság növekedése idén és jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint. Ugyanakkor a szervezet szerint könnyen túlhevülhet a gazdaság, ezért szigorúbb fiskális politikára lenne szükség.

Idén 3,5 százalék körüli gazdasági növekedést vár a CIB Bank, stabilan három százalék feletti infláció és változatlan jegybanki alapkamat mellett.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról áprilisban.

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa monetáris politikai ülésén nem módosította a román alapkamatot, amely továbbra is 2,50 százalék.

Az infláció áprilisi emelkedése ellenére az MNB Monetáris Tanácsától nem várható, hogy a júniusi kamatdöntő ülés előtt a kondíciók szigorításáról határozzon - vélik az elemzők.

A Magyar Nemzeti Bank a tavalyi 47,8 milliárd forint nyereséggel kiegészített eredménytartalékából 50 milliárd forintot fizet osztalékként a központi költségvetésbe.

A magyar gazdaság fontosabb ágazatainak növekedése 2019 első két hónapjában a tavalyihoz képest még gyorsult, de a hazai gazdasági várakozások áprilisban már kétéves mélypontra kerültek - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt., amely szerint a jegybank már az idén szigoríthatja a monetáris kondíciókat.

Egy esetleges újabb gazdasági világválság hatásai lényegesen kisebbek lehetnek a magyar pénzügyi szektorra, mint a 2007-2008-as globális krízisé volt - hangzott el a 13. Pécsi Pénzügyi Napok nyitónapján.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlábának 0,90 százalékon tartásáról, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának 10 bázispontos emeléséről mínusz 0,05 százalékra.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a tavalyi 4,9 százalékosnál lényegesen alacsonyabb, 3,5 százalékos GDP-növekedésre számít ebben az évben, hosszabb távon pedig további lassulást prognosztizál. A gazdaságkutató szerint az infláció kordában tartásához szigorúbb monetáris politikára lenne szükség.

A Századvég Gazdaságkutató 2019-re  3,9 százalékos,  2020-ra pedig 3,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 4,9 százalékot követően, vagyis a tavaly év végi előrejelzését nem módosítja, a bérek várhatóan továbbra is dinamikusan emelkednek - közölte a kutató.

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat 0,90 százalékon tartásáról és a kamatfolyosó változatlanul hagyásáról februárban - közölte a Magyar Nemzeti Bank a február 26-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében.

Februárban a maginfláció  3,2 százalékra emelkedett; a többi tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutató, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja is nőtt az előző hónaphoz képest. Ez a piaci elemzők szerint  – mint Nagy Márton, az MNB alelnöke is nyilatkozott róla  – a jegybanknak elegendő bizonyíték lehet arra, hogy megkezdődjön a monetáris politika normalizálása.

A jelenlegi nemzetközi környezet óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.

Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank kormányzótanácsa.