Stonehenge

A Stonehenge 4500 éves kőoszlopainak első átfogó geológiai elemzése feltárta a páratlan őskori építmény néhány jellegzetességét, amelyek magyarázatot adnak, miként álltak ellen az időjárásnak és maradtak fenn a kőkolosszusok.

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje - közölték kutatók.

Bronzkori sírokat, újkőkori edényeket tártak fel az angliai Stonehenge mellett tervezett alagút környékén az építést megelőző feltárást végző régészek - számolt be róla a The Guardian.

Hangszerré alakított emberi combcsontot találtak egy Stonehenge közelében feltárt sírban, ami arra utal, hogy a bronzkorban ereklyeként őriztek emberi maradványokat.

Több mint 60 év után került a helyére a Stonehenge egy darabja, melyet 1958-ban régészek emeltek ki az egyik gigászi kőoszlopból.

Nagyszabású őskori ünnepi rituálék bizonyítékait találták a nagy-britanniai Stonehenge-nél, melyek alapján ott lehetett a szigetek legkorábbi tömeges ünnepeinek központja.

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.