Németország hazai összterméke (GDP) 2,3 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – közölte pénteken a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).
Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának teljesítménye az utóbbi évtizedekben csak egyszer, a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság legsúlyosabb szakaszában, 2009 második negyedévében csökkent nagyobb mértékben, akkor 7,9 százalékos volt a visszaesés éves összevetésben.
Az előző negyedévhez képest 2,2 százalékkal csökkent a német GDP a január-márciusi időszakban. Ennél nagyobb mértékű visszaesést legutóbb 2009 első negyedévében regisztráltak, akkor 4,7 százalékkal maradt el a német gazdaság teljesítménye az előző három hónapban elért szinttől.
A Destatis felülvizsgálta korábbi adatait, amelyek szerint 2019 utolsó negyedévében stagnált a GDP az előző három hónaphoz képest. Új számítása szerint 0,1 százalékos csökkenés történt. Ez az idei első negyedévi visszaeséssel együtt azt jelenti, hogy a német gazdaság úgynevezett technikai recesszióba került.
A koronavírus-járvány igen erősen sújtja a gazdaságot, és ugyan januárban és februárban még nem hátráltatta jelentősebben, hatása mégis kimutatható. Az adatokból kitűnik, hogy nagymértékben csökkent a lakossági fogyasztás és a vállalatok sokkal kevesebbet költenek járművek, gépek és egyéb eszközök beszerzésére. Ezeket a hatásokat pedig nem ellensúlyozta, hanem csak a még nagyobb visszaesést akadályozta meg, hogy az állami kiadások és az építőipari beruházások növekedtek az év első három hónapjában – emelték ki a statisztikai hivatal kutatóinak berlini tájékoztatóján.
A járvány miatt bevezetett korlátozások március közepétől vetették vissza igazán a gazdaságot. Ezt mutatja a többi között, hogy a gépjárműgyártás teljesítménye március egészét tekintve csaknem egyharmaddal, 31,1 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest, a feldolgozóipar valamennyi ágazatát együttvéve pedig 9,2 százalékos volt a havi szintű csökkenés.
A kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal esett vissza márciusban februárhoz képest, ami a legnagyobb mértékű csökkenés a 2007 április-májusi időszak óta. A március második felében elrendelt boltbezárások miatt a ruházati cikkek forgalma 51,1 százalékkal maradt el a februárban elért szinttől, a könyvek és írószerek forgalma 20,1 százalékkal, a lakberendezési cikkek forgalma 17,3 százalékkal csökkent. Az ágazat visszaesését csak részben ellensúlyozta, hogy az élelmiszerek, italok és dohányáruk forgalma 7,5 százalékkal, a gyógyszereké pedig 7,1 százalékkal emelkedett februárhoz képest.
A járvány hatása leginkább a légi személyszállítás adatain látszik. Március első felében a németországi nemzetközi repülőtereken naponta átlagosan 399 ezer utas fordult meg, a hónap második felében viszont már csak 72 ezer. A hónap utolsó napján, március 31-én kedden 16 ezer utast szolgáltak ki, ami 97,1 százalékos csökkenés a 2019 márciusának keddi napjain regisztrált átlaghoz képest – mondták el a Destatis tájékoztatóján, amelyen bemutatták a válság alakulását nyomon követő kutatás első eredményeit.
Az első negyedév mellett vizsgálták az áprilisi folyamatokat is, és az egyik fő mutatóként a teherautók, kamionok után fizetendő autópálya-használati díjból származó bevételt használták, mert a tapasztalatok szerint ez az adat jól jelzi előre az ipar teljesítményét. A bevétel alapján képzett index értéke áprilisban 10,9 százalékkal zuhant márciushoz képest, márciusban pedig 5,8 százalékkal esett vissza februárhoz viszonyítva. A Destatis kutatói a teherautókat, kamionokat terhelő autópályadíj 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ennyire heves mozgást.
,A járvány a fogyasztói árak korábban mérsékelten változó, nyugodt rendszerét is szétzilálta. Így például a kőolaj világpiaci árának zuhanása révén a német autósoknak 15,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetniük az üzemanyagért áprilisban, mint egy évvel korábban. A betakarítási és szállítási nehézségek miatt viszont a friss gyümölcs 13 százalékkal, a zöldség 7,9 százalékkal drágult. A citrusfélékért 20,1 százalékkal, a paprikáért 31,7 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2019 áprilisában. A karantén és az edzőtermek, fitneszklubok bezárása felhajtotta a fitneszgépek és eszközök – például a futógépek, a súlyzók és a matracok – árát, ezek a termékek 9,9-16,3 százalék közötti mértékben drágultak áprilisban az egy évvel korábbihoz képest.
