Az euróövezeti gazdaságra leselkedő kockázatok növekedésére figyelmeztetett Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke csütörtökön a kormányzótanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón, amelyen most először elismerte, hogy a régió kilátásait erősen beárnyékolja a világgazdasági növekedés lassulása.
Draghi elmondta, hogy a kormányzótanács tagjai egybehangzóan elismerték, hogy erejét vesztette a gazdasági lendület, és a növekedést fenyegető kockázatok kerekedtek felül. A piacokat egyre inkább nyugtalanítják a Nagy-Britannia európai uniós tagságának megszűnését (Brexit) övező bizonytalanságok, a kínai gazdaság növekedésének lassulása és a világkereskedelmet kedvezőtlenül befolyásoló, az Egyesült Államok által kiváltott feszültségek.
Draghi szavai több mint öthetes mélypontra taszították az eurót dollárral szemben: a közös európai pénz jegyzése napi minimumára esett, 0,45 százalékkal, 1,1308 dollárra gyengült, ami december 17. óta a leggyengébb szint.
Az EKB mindeddig kiegyensúlyozottnak ítélte az euróövezet gazdaságát fenyegető kockázatokat, most azonban erősen pesszimistává vált.
Mario Draghi elismerte, hogy a geopolitikai problémák, a protekcionizmus veszélye, a feltörekvő piacok törékenysége és a pénzpiacok kilengései tartós bizonytalanságot eredményeztek, aminek következményeként az euróövezet növekedési kilátásait beárnyékoló kockázatok kerültek túlsúlyba.
Rámutatott arra is, hogy a legfrissebb gazdasági adatok továbbra is gyengébbek a vártnál, ami rövid távon rontja a növekedés kilátásait. Az elnök a nyomott külső keresletnek, valamint bizonyos ország- és szektorspecifikus tényezőknek tulajdonította a gyengülést, de hozzátette, hogy ugyanakkor megnyugtató “a munkaerőpiaci helyzet, a kedvező finanszírozási feltételek és a bérek emelkedése”.
Az EKB kormányzótanácsa összességében továbbra is úgy ítéli meg, hogy a recesszió veszélye gyenge.
Mindazonáltal az éppen csütörtökön közzétett beszerzésimenedzser-indexek arról tanúskodtak, hogy öt és fél éves mélypontra lassult az euróövezet magánszektorának növekedési üteme januárban.
Andrew Kenningham, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértője úgy vélte, a lassulást tükröző újabb jelzés valószínűvé teszi, hogy az EKB márciusban rontja makroökonómiai előrejelzését. “Kevéssé valószínű”, hogy az infláció az EKB célszámának megfelelően alakul, ami arra kényszerítheti az euróövezeti jegybankot, hogy a tervezettnél “jóval később” emeljen kamatot.
A kormányzótanács csütörtökön a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott az irányadó kamatokon. Egyúttal jelezte, arra számít, hogy az irányadó kamatok legalább 2019 nyaráig a jelenlegi szintjükön maradnak, de addig mindenképpen, amíg szükség van rá annak biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan 2 százalék alatti, de ahhoz közeli legyen.
Az elemzők többsége már arra számít, hogy 2020 előtt nem nyúl a kamatokhoz az EKB.
