A bankszektor konszolidált nettó eredménye az egy évvel korábbi 2,7 százalékára, 3 milliárd forintra csökkent az első negyedévben, főként a jóval magasabb értékvesztés és céltartalékképzés miatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből.
A profit csökkenése annak ellenére következett be, hogy a hitelintézeti rendszer működési eredménye és mérlegfőösszege is jelentősen emelkedett.
Az MNB által felügyelt 12 bankcsoportból, 11 egyedi hitelintézetből és prudenciális szempontból hitelintézetnek minősülő 2 pénzügyi vállalkozásból, valamint 8 fióktelepből álló hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya 8,4 százalékkal 53 956 milliárd forintra nőtt a negyedévben, 22 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
A negyedéves bővülés organikus volt. Az éves növekedési adatban szerepet játszik, hogy 4 külföldi bank számai 2019 második fél évében jelentek meg az egyik magyar székhelyű bankcsoport konszolidált adataiban, egy hitelintézet működési engedélyét visszavonták.
A belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése az első negyedév során 59,5 százalékról 58,6 százalékra mérséklődött. Az öt legnagyobb bank részesedése 66,1 százalékról 65,3 százalékra csökkent.
A hitelállomány a negyedévben 8,4 százalékkal, 2 609 milliárd forinttal 33 719 milliárd forintra nőtt, részesedése az eszközállományból 62,5 százalék maradt. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 7,0 százalékkal 11 888 milliárd forintra nőtt, részesedésük 22,3 százalékról 22 százalékra csökkent a negyedévben.
A tárgyidőszak végén a teljes kihelyezés 58,4 százaléka volt belföldi és 41,6 százaléka külföldi partnereknél. A belföldi hitelállomány 4,9, a külföldi 12 százalékkal bővült.
A bankoknál a kamateredmény 14,7, a díj- és jutalékeredmény 16,2, a működési költségek 13,0 százalékkal nőttek az előző év első negyedévéhez képest. Az összesített működési eredmény 25,8 százalékkal lett magasabb.
Az első negyedévében 22 hitelintézet képzett meg 161,0 milliárd forint értékvesztést és céltartalékot, 11 viszont 2,4 milliárdot felszabadított, így a 2019. I. negyedévi 1,4 milliárd forinttal szemben 2020. I. negyedévben 158,6 milliárd forint az ebből eredő veszteség.
A veszteséges hitelintézetek száma az egy évvel korábbi 9-ről 13-ra emelkedett. Az értékvesztés és céltartalékképzés eredménye jellemzően számos hitelintézetnek a járványhelyzet negatív hatásaira vonatkozó várakozásaival függhet össze – állapítja meg az MNB.
A tőkearányos jövedelmezőség (RoE) a negyedévben 0,4 százalékra csökkent, az előző negyedévi 13,1 és az egy évvel korábbi 9,9 százalékról.
Az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) mutatója 0 volt, szemben az előző negyedévi 1,4, illetve az egy évvel korábbi 1,1 százalékkal.
A költség/bevétel hányados (CIR) értéke 71,1 százalék lett az előző negyedévi 64,7 és az egy évvel korábbi 73,3 százalék után.
A jelentés megállapítása szerint a magyar bankok többsége megerősödött tőkehelyzettel néz szembe a járványhelyzet okozta negatív gazdasági kilátásokkal.
A rendelkezésre álló teljes szavatoló tőke az első negyedév végén 5 480 milliárd forint volt.
Az alapvető tőke és a teljes (kockázattal nem súlyozott) kitettségérték hányadosaként definiált tőkeáttételi mutató az első negyedévben 8,6 százalékról 9,2 százalékra emelkedett, köszönhetően annak, hogy az alapvető (T1) tőke 10,6 százalékkal nőtt, míg a teljes kitettségérték csak 3,5 százalékkal.
