A fenntarthatósági trendek előretörésével, amit már jogszabályi elvárások is hajtanak, egyre többet hallunk az ESG fogalmáról. Írásunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk, miért létfontosságú ez a téma a hazai vállalatok számára, illetve támaszt nyújtsunk az ESG-megfelelésük sikeres megkezdéséhez.
Elsőnek tisztázzuk az ESG-szemléletmód fogalmát, mely magyarul környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szempontok szerinti fenntarthatóságot jelent. Az ESG-szemlélet egy eszköz annak elősegítésére, hogy a pénzügyi szempontok mellett most már nem pénzügyi faktorok alapján is megítélhetők legyenek az egyes vállalatok gazdasági tevékenységei. A célja pedig, hogy korunk társadalmi értékei és törekvései, mint a környezetvédelem vagy a nemek egyenlő bérezése, beépüljön a gazdaságunkba és így a vállalatok működésébe is. Vagyis az ESG-terület (nem pénzügyi) adatokra épülő kockázatokat és lehetőségeket tár fel.
Az ESG három fő pilléren keresztül mutatja be az egyes gazdálkodószervezetek működését:
- A környezeti fenntarthatósági szempontok alapján, mint például az energiahatékonyság, megújuló energiaforrások használata vagy szelektív hulladékgyűjtés. A globális felmelegedés elleni küzdelem miatt jelenleg ez a pillér a leghangsúlyosabb.
- A társadalmi fenntarthatósági szempontok szemszögéből, mint például az egyenlő karrierlehetőség, sokszínűség vagy az egészséges munkakörnyezet.
- Továbbá az irányítási fenntarthatósági szempontok szerint, melyekre példa a korrupciómentesség, a belső transzparencia, a világos cégstruktúra vagy a belső védvonalak.
Az ESG-trendek az elmúlt évtizedben váltak igazán dominánssá, és egyesítettek magukban minden eddigi gazdasági fenntarthatósági szemléletmódot. Erre példa a CSR (Corporate Social Responsibility), vagyis a vállalati társadalmi felelősségvállalás, ami a vállalat saját maga által meghatározott ESG-értékeit takarja. Az SR (Social Responsibility – társadalmi felelősségvállalás), ami a fenntartható működést mint folyamatot definiálja. A fenntartható üzleti gyakorlatot, ami olyan gazdasági működést takar, amely nincs káros hatással a társadalmunkra és a környezetünkre. Továbbá a fenntartható pénzügyeket, ami az ESG-szempontok beépülését jelenti a befektetési döntésekben, vagy még erősebb céllal az impakt alapú befektetéseket, amikor a környezeti vagy társadalmi hatás kedvéért a befektető hozamáldozatot is hajlandó vállalni. Az ESG-szemlélet előretörésének legfőbb oka, hogy általa mérhetővé és összehasonlíthatóvá váltak a vállalatok nem pénzügyi szempontjai, amelyeknek az elmúlt években egyre komolyabb pénzügyi jelentősége lett.
Az ESG-trendek még elsősorban a tőzsdei nagyvállalatokat érintik azáltal, hogy független minősítőszervezetek, mint például a Sustainanalytics, MSCI vagy a Refinitiv ESG-ratinget (minősítést) adnak a működésük fenntarthatóságáról. Az ESG-minősítés megszerzéséhez szükséges, hogy fenntarthatósági szempontból transzparenssé váljanak, és éves ESG-adatokat részletesen tartalmazó, szabványosított fenntarthatósági jelentést adjanak ki. Ezen fenntarthatósági jelentések elterjedését jelzi, hogy már mind a négy hazai blue chipnek van éves jelentése.
A nemzetközi befektetők egyre inkább figyelembe veszik ezen ESG-minősítéseket a befektetési döntéshozataluknál. Ezt támasztja alá, hogy 2021-ben már több mint 121 ezermilliárd USD-t kezeltek azok a pénzügyi intézmények, amelyek aláírták az ENSZ Felelősségteljes Befektetési Alapelveit (rövidítve UN PRI) (lásd lenti ábra). Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy az ESG-szempontokat figyelembe véve hozzanak az aláírók befektetési és tulajdonosi irányítási döntéseket. A növekedés legfőbb oka, hogy a befektetők egyre komolyabb kockázatokat és lehetőségeket látnak a vállalatok nem pénzügyi szempontjaiban. Kockázatokra példa a környezetszennyezésből vagy gyermekmunkából származó reputációs kockázatok. Lehetőségre pedig példa a karbonsemleges gazdaságra való átállás által generált jelentős befektetési igények, amelyek a jövőben komoly növekedési potenciált jelentenek a környezetileg fenntartható vállalatok számára. Emellett a fenntartható befektetéseket az új Y generációs befektetők személyes elköteleződése is ösztönzi.
A globális ESG-trendek szempontjából fordulópontnak számított, hogy az EU az elmúlt években a világon elsőként jogszabályilag kezdte el szabályozni a területet, elsősorban környezeti szempontból. Létrehozott egy új fenntarthatósági pénzügyi jogi keretrendszert, melynek célja, hogy az EU-n belül a magánszektorban is fenntartható projektekbe áramoljanak a pénzügyi források, hozzásegítve az EU-t az ambiciózus környezeti céljainak az eléréséhez. Az új keretrendszer definiálta az EU Taxonómia rendeletében (EU 2020/852) a környezetileg fenntartható tevékenységek fogalmát. Továbbá a gazdaság minden szereplője számára nem pénzügyi jelentési kötelezettséget írt elő, hogy környezeti szempontból egységes módszertan, az EU Taxonómia alapján transzparenssé váljon a működésük. Ez mind az EU-s és hazai nagyvállalatokat (már 2022. január 1-jétől), nagybankokat és alapkezelőket is érinti, de az unió tervei alapján a jelentési kötelezettség által érintettek köre a jövőben fokozatosan bővül. Az EU emellett jelentős pénzügyi támogatásokat is nyújt, például a 2021–27-es költségvetés (MMF) több mint 25%-át tervezi fenntarthatósági célokra költeni.
Meglátásunk szerint a fent említett ESG-trendek egyre lényegesebb szerepet fognak játszani a hazai vállalatok életében. Jelenleg még elsősorban a nagyvállalati szektorban, de a kkv-szektor is egyre inkább érintetté válik:
– Az EU Green Deal által elindított új szabályozói trendek afelé mutatnak, hogy a hazai vállalatoknak egyre szigorúbb fenntarthatósági előírásokkal kell szembesülniük, melyek az üzleti élet szinte minden területére hatással lesznek, beleértve az adókat, a gyártást, a beszerzést, az ellátási lánc irányítását, a pénzügyeket és a humánerőforrásokat, valamint a vállalati beszámolást. Ezek lehetnek általánosak és minden vállalatra vonatkozóak (például az EU Taxonómia-rendelete), de az eleve erősen szabályozott iparágak esetében lehetnek részletesek is. Így ezekben az iparágakban a szabályozásokra való megfelelő felkészültség akár a túlélést is jelentheti. Ennek ellenére a PwC felmérése szerint 2023-ban a vállalatok kevesebb mint fele (40%) ismeri az uniós Green Dealt, és csak mintegy fele (49%) tartja vállalatát felkészültnek a szerteágazó új követelményekre.
– Az új EU-s fenntarthatósági pénzügyi szabályozások egyre inkább beépülnek a vállalatok pénzügyi forrásbevonási mechanizmusaiba. Így a jövőben mind a piaci (banki hitel, kötvény- és részvénykibocsátás), mind az állami (EU-s források és adózás) forrásbevonásaiknál egyre hangsúlyosabbá válik az ESG-megfelelésük.
– A nyugati üzleti partnerek és megrendelők számára egyre lényegesebbek a fenntarthatósági szempontok, így a jövőben egyre inkább előnyben részesíthetik az ESG-elvek szerint működő hazai vállalatokat.
– A fenntarthatósági kockázataik feltérképezésével hosszú távon kiküszöbölhetik az éghajlatváltozásból eredő fizikai és átállási kockázatokat, és így profitábilisabbá válhatnak.
– Az irányítási fenntarthatóságuk fejlesztésével transzparensebbé válik a működésük, ami jobb működést eredményez.
– A fenntartható beruházások hosszú távon költségmegtakarítást eredményezhetnek a hagyományos megoldásokkal szemben.
A fenti kockázatokból és lehetőségekből kifolyólag egyre több hazai vállalat dönt a fenntarthatósági transzformáció megkezdése mellett. Viszont hogyan érdemes egy ilyen átalakulást elkezdeni?
- Meglátásunk szerint az első és legfontosabb lépés egy fenntarthatósági stratégia adoptálása. Ez hozzásegíti a vállalatot ahhoz, hogy tiszta és világos víziókat és célokat követve, a szerepkörök meghatározásával, visszamérhetően és a fenntarthatóságban rejlő üzleti lehetőségek maximális kihasználásával adoptálja a belső működésébe az ESG-irányelveket. A fenntarthatósági stratégia lehetővé teszi, hogy a későbbiekben az üzleti stratégiába is beépüljenek a vállalat fenntarthatósági célkitűzései. Egyben keretet ad a stratégiában lefektetett célok alapján a fenntarthatósági munka megkezdéséhez.
- A következő fontos lépés a vállalat fenntarthatósági transzparenciájának megteremtése az érintettek felé. Ennek alapját a vállalat éves szinten kiadott fenntarthatósági jelentése képezi, és ezt támogatva a vállalat jelentési mechanizmusának kiépítése.
- Amennyiben egy vállalat ESG-fejlettsége és transzparenciája megfelelő szintre ért, érdemes független minősítők által tanúsított ESG-minősítést is szereznie. Ezzel egyrészt könnyebben tud majd új befektetőket megszólítani, másrészt a pénzügyi szereplők növekvő fenntarthatósági adatigényét is könnyebben kielégítheti.
Összefoglalva a fenti trendeket, a hazai vállalatok egyre szélesebb körének létérdeke az ESG-megfelelés kialakítása: helyzetelemzés, stratégiakészítés, akcióterv elfogadása, megvalósítás és jelentés, amely kiegyensúlyozott leíró részeket és ESG-szempontból lényeges adatokat tartalmaz. A folyamatokat elemezve úgy látjuk, hogy a fenntarthatósági transzformációt érdemes minél előbb megkezdeni, mert az új fenntartható gazdasági környezetre való felkészülés hosszabb időt vehet igénybe a szervezet oldaláról, de a működés hatékonyságában és a vállalat megítélésében pozitív változások gyorsan jelentkezhetnek.
Sávoly-Hatta Anita igazgató, Szilasi András tanácsadó, a PwC ESG üzleti szolgáltatások területének munkatársai.
