Két EU-s tagország törekszik nagy sebességgel behajtani az eurózónában. Horvátország már hivatalosan is benyújtotta kérelmét a kuna közös európai fizetőeszközre váltására. A bolgárok is jelezték, hogy bevezetnék a közös pénzt, a magyar kormány kivár.
Az eurózónához csatlakozás ma már nem számít gyorsan elérendő célnak, legalábbis a még kívül álló V4-es országok körében nem az. Csehország és Lengyelország, valamint a magyar kormány is jelezte: egyelőre kivárnak.
Horvátország ugyan a napokban hivatalosan is benyújtotta az euróövezeti pénzügyminisztereknek a közös valuta bevezetése iránti kérelmét. Azonban sok időbe telhet, amíg euró leválthatja a kunát.
Tárt karokkal?
A csatlakozni kívánó országnak először el kell töltenie 2 évet az ERM-2 árfolyam mechanizmusba. Ez idő alatt a nemzeti valuta a megállapított középárfolyamhoz képest legfeljebb 16%-ot ingadozhat az euróhoz képest. A Horvát Nemzeti Bank egy ideje már ennél jóval kisebb mértékben, a 7,4-7,7 sávban engedi ingadozni a kunát.
Két év elteltével az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság ajánlására az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek kell egyhangúlag jóváhagyniuk a közös fizetőeszköz bevezetését. Erre Horvátország esetében leghamarabb 2023-ban kerülhet sor.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek támogatásukról biztosították a horvát kormányt.
„A kérelem bizonyítja, hogy az euró stabil és attraktív valuta” – mondta Mario Centeno, az övezeti országokat tömörítő Eurócsoport vezetője.
A lakosság is a zágrábi kormány terve mellett áll. Egy friss felmérés szerint a horvátok 52%-a támogatja az euró bevezetését.
Óvatosság a bolgárokkal
Legutóbb, 2018 nyarán a bolgárok jelezték csatlakozási szándékukat. Az euróövezeti pénzügyminiszterek csak szokatlanul hosszú idő után adtak zöld utat Bulgária belépésének az euró előszobájába, az ERM-2 rendszerbe.
Bulgária az ERM-2 rendszerhez csatlakozva az európai bankunió részévé vált. A tagállamok egy részének és az EKB-nak viszont fenntartásai voltak a bolgár bankrendszer stabilitását illetően.
A burjánzó, a pénzügyi szektort is átszövő korrupció tovább növelte a bizalmatlanságot. Aggodalomra adott okot az előírásokat még épp megfelelő, de középtávon gyorsulással fenyegető infláció is. A 3,8%-os gazdasági növekedés, a többletet felmutató költségvetés, a mindössze a GDP 25%-t kitevő államadósság és az évek óta az euróhoz kötött leva azonban végül meggyőzte a pénzügyminisztereket.
Az EU gazdasági biztosa, Pierre Moscovici szerint „szinte biztos benne, hogy Bulgária lesz az euróövezet következő tagja.”
Merész jóslat annak fényében, hogy Moscovici hazája, Franciaország és a zóna legnagyobb tagja, Németország továbbra is szkeptikus.
A masstrichti kritériumok túlmenő feltételeket támasztanak Szófiának: a bankoknak teljesíteniük kell az EU stressztesztjét, a pénzmosás elleni törvény szigorítása, a legnagyobb pénzintézetek vonatkozásában a Bolgár Nemzeti Bank bankfelügyeleti hatásköreinek átadása az EKB-nak. A feltételeket a bolgár kormány még csak részben teljesítette. Így kérdés, mikor kerülhet forgalomba a már megtervezett és népszavazással is megerősített, ’A madarai lovast”-t ábrázoló bolgár euróérme.
Kiváró magyarok
Az Eurobarometer friss felmérése szerint a magyarok 66% támogatja az euró bevezetését, a kormány és a MNB ennek ellenére kivár.
„Hazánk a következő évtizedekben fogja bevezetni az eurót” – mondta Matolcsy György jegybankelnök egy tavaszi konferencián.
A “késlekedés” okát az a feltétel okozhatja, amit az MNB és a kormány is megfogalmazott, és amit Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja ki is fejtett a Parlament gazdasági bizottsága előtt.
Többek között azt mondta: Magyarország gazdasági fejlettségének el kell érnie az eurózóna legfejlettebb államainak átlagos szintjét.
A sokat emlegetett Maastricht-i kritériumok
Az eurózónának jelenleg 19 tagja van. Az európai szerződések értelmében valamennyi tagállam köteles a masstrichti konvergenciakritériumokat teljesíteni és az eurót bevezetni. Ez alól csak Dánia, Nagy-Britannia és Svédország kapott mentességet. A 28 tagország közül hármukat leszámítva a bolgárok, a csehek, a horvátok, a lengyelek és mi nem fizetünk még euróval. A bevezetés feltételeit a 1992-es maastrichti szerződés fekteti le:
1. Árstabilitás: Az infláció legfeljebb 1,5%-al haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát.
2. Fiskális stabilitás: A költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3, az államadósság pedig a GDP 60 százalékánál.
3. Monetáris stabilitás: Az alapkamat legfeljebb 2 százalékkal haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát.
Az EU tagállamoknak, amelyek még nem tagjai az euró-zónának, erőfeszítéseket kell tenniük a feltételek teljesítése érdekében. Az elért eredményekről az EKB minden évben országspecifikus konvergenciajelentést ad ki.
